Maya Kadosh izraeli nagykövet: Mi állunk a frontvonalban, amelyik megvédi Európát és a világ többi részét

Ötödik napjához érkezett a hadművelet, amely a forgatókönyvünk szerint halad, és amit hónapok óta tervez az Egyesült Államok –mondja Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete. – Mi csatlakoztunk ehhez a hadművelethez, hogy azt közösen hajtsuk végre. Sikerült az iráni vezetést megsemmisíteni, ami az egyik célunk volt. Csak emlékeztetni szeretnék, hogy ez a rendszer, amelyik kezdettől fogva azt kiabálta: „Halál Izraelre”.  A hírszerzésünk az elmúlt hónapokban jelezte, hogy a ballisztikus rakéta- és a nukleáris fegyverek fejlesztését a föld alá vitték, elrejtették, és így lehetetlenné vált, hogy bármiképp fellépjünk ez ellen. A fenyegetéseket – amelyek magától a rendszertől érkeztek – fokozatosan számoljuk fel; ez a rendszer felszámolását is jelenti, és ezzel megteremtjük annak lehetőségét, hogy az irániak új rendszert válasszanak maguknak.

Hány topvezetőt iktattak ki a rendszerből?

Mi több százról tudunk, de a pontos szám nem ismeretes még. A háború első perceiben a kormány 49 tagjával végeztünk, beleértve a legfőbb vallási vezetőt is, Ali Khameneit, aki a régió destabilizálódásának a legfőbb oka volt. Ebbe a több százba pedig a rakétaprogram mérnökei épp úgy benne vannak, mint a hírszerzés tisztjei.

Mióta figyelték és hogyan készültek az ajatollah likvidálására? – kérdem, miután a sajtóból ismertté vált, hogy évek óta követték utcai kamerákkal a mozgását.

Az ilyen típusú információt nem osztjuk meg, és mi nagykövetek sem vagyunk erre felhatalmazva. Ha azt nézi, hogy a hírszerzés milyen alapos és pontos információk birtokában indította meg a háborút, akkor képzelheti, hogy nem hónapok kérdése volt, hanem hosszabb időszak előzte meg.

Mennyire volt közvetlenül veszélyes az önöket érő fenyegetés?

Úgy értékeltük, hogy hónapokra voltunk a közvetlen veszélytől. A júniusi támadást követően Irán a föld alatt kezdett el bunkereket építeni. Nemcsak mi, az amerikaiak számára is elérhetetlenekké váltak ezek a rejtett létesítmények, és azt tudtuk, hogy pár hónap múlva onnan kezdik el irányítani a rendszert, ami védetté tehette volna őket bármiféle támadással szemben és így a régió elsőszámú hatalmává nőtte volna ki magát, viszont nem tudtunk volna megsemmisíteni.

Isaac Herczog (Jichák Hercog) elnök a BBC-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy ez a háború a Közel-Kelet jövőjét fogja meghatározni. Hogyan értelmezné ezt nekünk?

Az elmúlt húsz évben azt láttuk, hogy nemcsak Izraelre nézve jelentett fenyegetést Irán a térségben, hanem az egykor békés, keresztény országra, Libanonra is. Folyamatosan támadta állampolgárait, legfőképp a keresztény közösségeket. Ugyanezt láthattuk Irakban, Szíriában, Jordániában. Azt láthattuk, hogy nemcsak Izrael elleni terrorista sejteket, hanem Európa ellen szervezett terroristákat is finanszírozott Irán. És amikor a rakétaprogramról beszélünk, akkor sokan vélték úgy, hogy az csak Izrael ellen irányul, pedig hát a héten történt Ciprus elleni, pontosabban a brit haditengerészet elleni támadás is bebizonyította, hogy Európa is célpont. (A ciprusi támadás a szombaton indított háborús támadás másnapján történt.) Ami bizonyítja, hogy ez nemcsak iráni propagandának tekinthető. De most, hogy már Iránnal nem kell számolnunk, a Közel-Kelet sok országa stabilizálódni fog, megválaszthatja a maga kormányát.

Irán erősebbnek látszik most, mint amilyennek gondolhattuk, látva a folytonos támadásokat. Nem tart egy szélesen kiterjedő régiós háborútól?

Nem, sokkal inkább az ellenkezőjét tapasztalom. A Katar elleni támadás várható volt, de azóta is egyre kevesebb rakétát lőnek ki, fogy a készletük. Halljuk, hogy az iráni forradalmi gárda tagjai is elbizonytalanodtak, mert tisztában vannak a rakéta-kapacitások korlátaival.

Szóval attól sem tart, hogy az arab (iszlám) országok megváltoztatnák Iránnal szembeni magatartásukat?

Nem, dehogy is, mert ők is jól tudják, hogy Irán mindannyiunk számára jelent fenyegetést, de ez már Obama elnöksége idején, sőt, előtte is nyilvánvaló volt.

Az Egyesült Államokban napok óta középpontban áll, hogy nem volt elég világos a Fehér Ház részéről ennek a háborúnak a konkrét célja. Hogyan látja ezt Izrael szemszögéből? Mi volt a kitűzött cél?

Nagyon szoros az együttműködésünk, és csak emlékeztetnék, hogy ez az Egyesült Államok által vezetett hadművelet. Az amerikaiak hálásak azért a segítségért, amit mi nyújtunk, ahogy ezt hallottuk már nemegyszer.  Az amerikai külügyminiszter ezt külön kiemelte. Trump elnök elég világosan megfogalmazta, hogy a nukleáris- és a rakétarendszer jelentette fenyegetettséget akarja felszámolni, illetve megteremteni a feltételeit a rendszerváltáshoz. De senki nem akar ebben a kérdésben az iráni nép helyett eldönteni. Az biztos, hogy a mai Közel-Keletet meg akarjuk változtatni.

Két nappal ezelőtt az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio úgy fogalmazott, ami azt sejtette, hogy Izrael volt a háború kezdeményezője, és Amerika nem tehetett mást, minthogy követi ebben a törekvésében.

Én úgy látom, ezt utána tisztázták. Amerika és Izrael egyetértettek abban, hogy a kockázat közös. Az amerikai elnök a célt is világosan megfogalmazta, és nem hiszem, hogy bármikor felmerülne, hogy ennek a hadműveletnek a végig vitele ne lenne Amerika érdeke.

Említette a rendszerváltást: a New York Times-ban már olvashattuk, hogy megkezdődtek a tanácskozások az utódlás kérdésében, és felmerült az ajatollah fia, mint lehetséges vezető. Ha így lesz, milyen hatása lesz a viszonyra Izraellel és mennyire változtatja meg a térség politikáját?

Ahogy ezt ma a védelmi miniszterünk reggel mondta, ha az új vezetés ugyanazt az irányvonalat fogja folytatni, akkor ő sem lesz sokáig hatalomban. Egyelőre a hadművelet közepén tartunk. Úgy vélem, ha az lesz a jövőjük, ami a múltjuk volt, akkor sokáig nem lesz hatalomban az új vezető.

Milyen hosszú háborúra számítanak?

Ahogy a miniszterelnök mondta, nem terveztünk végeláthatatlan háborút. Megtesszük, amit meg kell tennünk. Felszámoljuk a térségben a fenyegetettséget, és azt gondolom, hogy mi állunk a frontvonalban, amelyik megvédi Európát és a világ többi részét. Látjuk a végét, mert látjuk a pontos célját is ennek a hadműveletnek.

Trump elnök először 4-5 hetet mondott a háború befejezését illetően, de nem zárta ki, hogy hosszabbra nyúlik. Ön egyetért ezzel?

Mivel ez az amerikai elnök által vezetett hadművelet, ezért az ő megítélésétől függ, meddig tart. Hosszú háborúkhoz képest a 4-5 hét nagyon rövid periódus, de ezt tényleg nem tudom most megmondani. Trump elnökre kell figyelnünk, ha erre választ akarunk.

A kőolaj ára már megemelkedett, aminek hatása lesz a világ energiapiacára. Meddig megy el az áremelkedés?

Amit látunk, az szerintem természetes folyamat, nemcsak az energiahiány miatt, hanem az árspekulációk miatt is. Nem tervezünk hosszú hadműveletet, így annak végével ismét elérhető lesz az iráni olaj, aminek eredményeként leesik majd a nyersolaj ára. És ahogy tegnap hallottuk, a német kancellárnak is épp ugyanez a véleménye.  A mostani folyamatok tehát részben a spekulációnak, részben az olajhiánynak tudhatók be, de ez kifejezetten átmeneti időszak lesz.

Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)