„Köszönjük,
Reggeli gyors

Mark Rutte öt kihívása

21/06/2024 06:18

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bárkay Tamás

Az egyik probléma Rutte számára az lehet, hogy a szövetség keleti szárnyán nem rajonganak érte, hiányolják, hogy a térség országai közül egyelőre egyik sem szerzett csúcspozíciót a nyugati integrációs szervezetekben.

2024. június 21. Reggeli gyors - részlet (2024.06.21.) Kárpáti János lapszemléje
05:56
00:00

Mark Rutte képes szót érteni Donald Trumppal – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása arról szóló beszámolójában, hogy az eddigi holland miniszterelnök lesz októbertől a NATO új főtitkára, november elején pedig Amerikában elnökválasztást tartanak. Az atlanti szövetség most már tényleg távozó eddigi polgári vezetőjének, –a norvég Jens Stoltenbergnek a 2014-ben kezdődött, eredetileg négy évre szóló mandátumát négyszer is meghosszabbították, ami jól mutatja, hogy az előző, válságokkal terhes esztendőkben a folytonosság erősebb szempontnak bizonyult a vérfrissítésnél.

Egy másik cikkében a Politico öt pontot emel ki a Ruttére váró kihívások közül. Az első, hogy az Egyesült Államokban elképzelhető a NATO-szkeptikusnak tekintett Trump visszatérése a Fehér Házba, ami súlyos csapást jelenthet az oroszok elleni harcához jelentős amerikai támogatásban részesülő Ukrajnára nézve. Ezzel szorosan összefügg majd a második kihívás, a tél közeledtével várható orosz offenzíva elhárítását célzó, minden bizonnyal megfogalmazódó ukrán segítségkérés. A harmadik gond az, hogy a szükséges anyagi fedezet előteremtése érdekében még mindig nem fordítja az összes NATO-tagállam a GDP 2 százalékát védelmi célokra. A negyedik probléma Rutte számára az lehet, hogy a szövetség keleti szárnyán nem rajonganak érte, hiányolják, hogy a térség országai közül egyelőre egyik sem szerzett csúcspozíciót a nyugati integrációs szervezetekben. Klaus Iohannis távozóban levő román elnök is jelentkezett a NATO-főtitkári posztra, de csak Magyarországtól kapott támogatást - egy időre, és azt is csupán taktikai megfontolásokból. Most úgy néz ki, hogy Kaja Kallas észt miniszterelnök szerezheti meg az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségét. Mindenesetre borítékolható, hogy a  NATO-ban a keleti szárny országai komoly vezető beosztásokra tartanak majd igényt. Végül Rutte ötödik kihívását a Politico szerint a NATO-szkeptikus és Putyint kedvelő európai szélsőjobboldali pártok jelentik. A cikk e vonatkozásban kitér a francia Nemzeti Tömörülésre és Rutte honfitársának, a holland Geert Wildersnek a pártjára.

A New York Times azt idézi fel, hogy Rutte 2021-ben – Orbán Viktor autoriter kormányzása és Putyin-barátsága, valamint konkrétan az LMBT-ellenes fellépés, a fóliázási ügy miatt- élesen bírálta Magyarországot, mondván, már nincs semmi keresnivalója az Európai Unióban. Ez most majdnem a NATO-főtitkárságába került neki. Orbán ugyanis jelezte, hogy nem támogatja a jelöltségét. A múlt héten azonban a magyar kormányfő meghátrált, annak a Stoltenberggel kötött megállapodásnak a keretében, amely arról szól, hogy Magyarország nem nyújt katonai jellegű támogatást Ukrajnának. Rutte levélben biztosította Orbánt, hogy NATO-főtitkárként ő maga is tiszteletben fogja tartani ezt a megállapodást. Bocsánatot azonban nem kért a Magyarországra korábban tett kijelentései miatt, csupán úgymond tudomásul vette, hogy azok elégedetlenséget váltottak ki Magyarországon.

Koronavírus - Hollandia
 
Mark Rutte. Fotó: 
MTI/EPA-ANP/Sem Van Der Wal
 
 

Hátba szúrta-e Ursula von der Leyen Emmanuel Macront? – teszi fel a kérdést írása címében Georgi Gotev, az EurActiv brüsszeli portál szemleírója, és erre azt a választ adja, hogy „látszólag igen”. Az Európai Bizottság ugyanis túlzott deficit miatti eljárást indított Belgium, Olaszország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia mellett Franciaország ellen is, mégpedig 11 nappal az előrehozott parlamenti választások első fordulója előtt, ami rémálommal érhet fel a francia köztársasági elnök számára. Mire az európai szemeszterként emlegetett éves uniós költségvetési konzultációsorozat novemberben lezárul, könnyen lehet, hogy a francia miniszterelnök már Jordan Bardella, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezető politikusa lesz. (Azért nem Marine Le Pen, mert ő az államfői posztra gyúr.)

Az EurActiv kommentátora kitér arra, hogy egyesek felvetik: Ursula von der Leyen talán azért tehette meg most ezt a bejelentést, mert csalódott abban, hogy a hétfőn tartott uniós csúcsvacsorán Macron nem mutatta a tőle elvárt lelkesedést von der Leyennek a brüsszeli Bizottság élén történő újraválasztása iránt. Gotev azonban kifejti: a Párizst elmeszelő pénzügyi értékelés közzétételét valójában már korábbra várták, és ha von der Leyen még tovább halogatja azt, azzal talán még többet árt Macronnak.

Végül arról, hogy Emmanuel Macron Giorgia Melonival is külön meccset vív, amelynek tétje, hogy a francia elnök által támogatott centrista-liberális csoport, vagy pedig az olasz kormányfő által dominált konzervatív frakció lesz-e az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója a jobbközép Néppárt és a szociáldemokraták után – azt követően, hogy mindkettő igyekszik magához édesgetni pártcsaládok mellett eddig el nem kötelezett, megválasztott EP-képviselőket. A müncheni Süddeutsche Zeitung erről szóló cikke szerint nem kétséges, hogy a fő áramlatot továbbra is a jobbközép Néppárt, a balközép szociáldemokraták és a centrista liberálisok összefogása jelenti. Ezen a többségen kívül találhatók a Néppárttól jobbra álló konzervatívok, bár akadnak köztük konstruktívabbak is, meg olyanok is, akik inkább csak homokot akarnának szórni a gépezetbe – igaz, a Putyin-barátnak tekintett Orbán még ez utóbbiak egyikeként sem bizonyult elfogadhatónak Meloni számára.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2024.06.21.,péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János