„Köszönjük,
Reggeli gyors

Az európai fiatalok nem hajlandóak véráldozatot hozni

12/06/2024 08:01

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bárkay Tamás

Az Euractiv az európai liberálisok helyzetét boncolgatja, a Politico arról ír, hogy az európai fiatalok egy része az tanácsolta az ukránoknak, egyezzenek ki az oroszokkal,  a Frankfurter Rundschau pedig Klaus Iohannis román államfő kilátásait latolgatja. 

 

 

2024. június 12. Reggeli gyors (részlet) 2024. 06.12. Kárpáti János jegyzete
05:49
00:00

Nézzük először az európai liberálisok EP-választás utáni helyzetét, az EurActiv című brüsszeli portál cikke alapján. Itt van egy kis terminológiai gubanc, amit célszerű kibogozni. Létezik egy ALDE rövidítésű európai pártcsalád, amely a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért elnevezést rejti. Ez volt hagyományosan a kontinens liberális, centrista irányzatú pártjainak a közössége, és az Európai Parlamentben az ALDE-frakció fogta össze az ilyen pártokhoz tartozó képviselőket. A helyzet a 2019-es EP-választás nyomán annyiban megváltozott, hogy Emmanuel Macron francia elnök centrista-szociálliberális pártja, a Reneszánsz – korábbi nevén En marche!, vagyis Előre! - megjelent a porondon, és közös frakciót hozott létre az addigi ALDÉ-val. Az új frakció neve nagyjából úgy fordítható le, hogy Újítsuk meg Európát, de röviden jobbára csak az angol elnevezés első szavával szokták emlegetni, vagyis úgy, hogy Renew. A közös frakcióalakítástól függetlenül azonban az ALDE, mint liberális pártszövetség szervezeti értelemben továbbra is létezik. A Macron-párt 2021-ben átvette a Renew frakció vezetését, amit jelenleg Valérie Hayer lát el.

 
Valerie Hayer
Facebook
 

A minapi EP-választáson azonban a Renew-hoz tartozó pártok számos országban visszaestek. A frakció az eddigi 102 helyett csak 79 mandátummal számolhat. A 23 fős veszteségből 10-et a francia Reneszánsz hozott össze. Az EurActiv cikke lényegében arról szól, hogy az ALDE most jelezte: időszerűnek tartja, hogy visszavegye a franciáktól a frakció vezetését. És ez nem csupán pozícióharc, hanem koncepciók csatája is. Valérie Hayer ugyanis nemrég kezdeményezte, hogy a zárják ki a frakcióból a holland jobboldali liberális pártot, a VVD-t, mert az országos szinten koalícióra lépett Geert Wilders szélsőjobboldali pártjával. Úgy tűnik, írja az EurActiv, hogy ez a kizárási javaslat most lekerül a napirendről, vagyis a Renew frakció lenyeli a békát, tudomásul veszi a holland tagpárt összeállását Wildersékkel. Ezt erősítette meg Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német liberálisok listavezetője, valamint egy meg nem nevezett cseh liberális politikus is, aki azt hangoztatta, hogy a VVD tapasztalt kollégákból áll, tudják, mit csinálnak. Egy dán liberális ezt megtoldotta azzal, hogy ha a franciáknak valami nem tetszik, akkor el lehet menni a frakcióból. Van a történetnek magyar szála is, amennyiben Valérie Hayer frakcióvezető lehetséges utódainak egyikeként az EurActiv Sophie Wilmès volt belga kormányfő mellett megemlíti Ódor Lajost, mint volt szlovák miniszterelnököt, akinek a pártja nagyot nyert a most tartott szlovákiai EP-választáson.

Más téma. Az európai fiatalok nem igazán hajlandóak véráldozatot hozni – olvasható a Politico amerikai portál cikkében, amely a normandiai partraszállás minapi 80. évfordulója alkalmából erre vonatkozó felméréseket ismertet. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa egy tucat EU-országban tette fel a kérdést tavaly, hogy készek lennének-e segítséget nyújtani Ukrajnának az oroszok által elragadott területek visszaszerzése érdekében. Az igenlő válasz csak Lengyelországban, Svédországban és – számomra némiképp meglepő módon – Portugáliában kapott többséget. A francia, a német, a holland és a spanyol közvélekedés erős megosztottságot tükrözött, míg Ausztriában, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban és Romániában inkább azt tanácsolták az ukránoknak, hogy egyezzenek ki az oroszokkal. A Politico szerint ennél is riasztóbb, hogy egy másik, amerikai felmérés, amit 2022-ben a Quinnipiac egyetem kutatói végeztek, azt mutatta ki, hogy az Egyesült Államok fiataljai – konkrétan a 18 és 34 év közöttiek – közül csak 45 százalék menne harcba, ha megtámadnák a saját hazáját. Az ötven és 64 év közötti nemzedék esetében ez az arány kétharmad – legalábbis a válaszok tükrében.

És végül arról, hogy a Frankfurter Rundschau egyik írása szerint sokan latolgatják most Romániában, hogy milyen nemzetközi tisztség juthat az államfői mandátumának végéhez közeledő Klaus Iohannisnak.

 
Klaus Iohannis
(kép: flickr)
 

Ciolacu miniszterelnök a múlt héten azt mondta egyik tévényilatkozatában, hogy nem hiszi, hogy Iohannis beérné EU-biztossággal, akkor inkább már európai bizottsági vagy európai tanácsi elnök szeretne lenni. A romániai szász etnikumhoz tartozó politikus februárban jelentkezett a NATO-főtitkári posztra, de aztán meggyőzték, hogy erről le kell tennie, mert a tisztséget Mark Rutte távozó holland miniszterelnöknek szánják, legalábbi a 32 NATO-tagállam közül 29-ben. Csakhogy a döntést egyhangúlag kell meghozni, és a frankfurti lap emlékeztet arra: Magyarország nem fogadja el Ruttét, viszont üdvözli Iohannist, mint keleti tagállami jelöltet. Az európai választások nyomán azonban most újrakeverik a kártyákat, és a Rundschau megemlíti, hogy a Politico szerint a távozni készülő román elnök szóba jöhetne az EU-ban eddig nem létező, de most létrehozandó védelmi biztosi tisztségre.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2024.06.12., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János