„1%
Reggeli gyors

Magyarország ellenzi az adóparadicsomos cégek minimáladóztatását

18/06/2021 07:13

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A nemzetközi média igen jelentős része adott hangot megütközésének a pedofíliával szembeni fellépés ürügyén a homoszexuálisokkal ellenséges magyar törvény meghozatala miatt.

A bécsi Die Presse kommentárban hangoztatja: az Európai Bizottság nem hunyhat szemet a jogszabály elfogadása fölött. A lap szerint legkésőbb ősszel kiteljesedhet a testület régóta érlelődő konfliktusa az újraválasztásáért aggódó miniszterelnökkel. A Die Presse szokatlannak és jelzésértékűnek tartja, milyen gyorsan reagáltak a brüsszeli Berlaymont-székházban a rendkívül problematikus törvény megszavazására.

2021. június 18. Reggeli gyors-részlet: Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánossal (2021.06.18)
04:56
00:00

A svájci Neue Zürcher Zeitung úgy fogalmazott a témáról írva, hogy a Fidesz elmélyítette a kultúrharcot, amikor a pedofília elleni fellépést összekapcsolta a szexuális kisebbség úgynevezett propagandája elleni küzdelemmel. Orbán Viktor a zürichi lap szerint ezzel a törvényalkotással Vlagyimir Putyin orosz elnök nyomdokába lépett. Megjegyzendő, hogy a német nyelvben a Kulturkampf – kultúrharc – szónak, történelmi okokból, különösen erősen negatív töltete van.

A berlini TAZ arról írt, hogy az EU most valóban megmozdult, a fellépés sikere azonban nem garantált, hiszen rendre korlátokba ütköznek azok a törekvések, amelyek szankcionálni próbálják az európai értékek megnyirbálását.

Helena Dalli egyenlőségügyi EU-biztos az uniós források megvonását is a lehetőségek közé emelte, amire Lengyelország esete szolgál példaként: néhány önkormányzat, amely LMBT-mentes zónának nyilvánította önmagát, rövid úton elesett a pénzbeli támogatástól. Egy Krásnik nevű város erre rögvest vissza is vonta azt a deklarációját, hogy melegektől mentes övezet lenne.

Nézzünk most egy másik témát. A párizsi Le Figaro az uniós pénzügyminiszterek ma esedékes luxembourgi tanácsához kapcsolódó ismertetésében kiemeli, hogy a tagországok kormányai közt nincs egyetértés arról az indítványról, amely szerint az úgynevezett adóparadicsomok kiiktatása érdekében meg kellene határozni a vállalkozások nyereségadójának minimális mértékét.

A gondolatot a G7, vagyis a hét vezető ipari ország június ötödikei londoni csúcsszintű tanácskozásán öntötték javaslat formájába, alapvetően amerikai ihletésre. Eszerint 15 százalék lenne a globálisan kötelező legalacsonyabb adókulcs.

A Le Figaro szerint az EU-országok közül Ciprus és Írország mellett Lengyelország és Magyarország ellenzi a tervet, amely július kilencedikén Velencében a Hetek köréhez képest kibővített fórum, a G20 napirendjére kerül.

A lap úgy értesült, hogy az ennél is jóval szélesebb körben, a 139 országot tömörítő OECD-ben nem tűnne reménytelennek a kompromisszum a minimáladó ügyében, ám a 27 tagú EU-ban ehhez hiányzik a konszenzus, márpedig a kötelező kulcs bevezetéséhez olyan uniós irányelvet kellene elfogadni, ami csak az összes tagállam egyetértésével lehetséges.

A pénzügyminiszterek, akik a járvány miatt egy éve nem találkoztak egymással személyesen, a hivatalos napirendre nem vették fel ezt a kérdést, de az mindenképpen felvetődik a köztes beszélgetéseken – írja a Le Figaro, és hozzáteszi: az eurócsoportnak nevezett pénzügyminiszteri testület élén történetesen a kötelező adókulcs ötletét élesen ellenző Írország pénzügyi tárcájának az irányítója áll.

Végezetül egy rövid információ annak kapcsán, hogy a Dpa német hírügynökség beszámol Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter ankarai látogatásáról. Önmagában ebben a hírben nincs semmi rendkívüli, a jobb időket is megélt politikusnő, akit egykor Angela Merkel még kancellár-utódjelöltként próbált eladni, de felsült vele, most arról beszélt a tudósítás szerint, hogy Törökország fontos partner. A Dpa anyaga azonban arra is kitér, hogy jelenleg Törökország biztosítja Kabul nemzetközi repülőterét.

Afganisztánból az elkövetkező hónapokban kivonják a NATO-erőket. Ennek a céldátuma szeptember 11-e, az amerikai célpontok ellen elkövetett repülőgépes támadások huszadik évfordulója.

Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig több ízben utalt arra, hogy országa a nemzetközi erők kivonása után is ellátná a kabuli reptér biztosítását, hiszen az Afganisztánt a külvilággal összekötő köldökzsinórra továbbra is szükség lesz. Ehhez Ankarának amerikai diplomáciai, logisztikai és pénzügyi támogatásra lenne szüksége – mondta Erdogan, és hozzátette: a szeptember 11. utáni feladatellátáshoz Törökország kívánatos partnernek tartaná Magyarországot és Pakisztánt.