Magyarország a kínai árukkal kapcsolatos vámcsalások központja
21/02/2025 05:57
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A kínai cikkek 95 százaléka nem felel meg az uniós előírásoknak, így a biztonsági vagy környezetvédelmi szabványoknak – derül ki a Der Standardból. Nemzetközi lapszemle.
Csomagözön a Távol-Keletről, avagy miként helyezi nyomás alá Magyarország Kína-politikája az ausztriai kereskedelmet – ezzel a címmel közölt cikket a bécsi Der Standard arról, hogy olyan kínai platformok, mint a Temu vagy a Shein verhetetlen alkalmi árajánlatokat tesznek, és a dömpingárak gyakran a termékekre vonatkozó szabványok be nem tartására, különböző trükközésekre, valamint arra vezethetők vissza, hogy Magyarország stratégiai partnerségnek tekinti a kínai kapcsolatot.
A Temu – amely a legnagyobb, de korántsem az egyetlen kedvezményeket kínáló kínai kereskedelmi ajánlattevő - naponta 30 ezer csomagot juttat el osztrák vásárlóknak. E csomagok értéke csak ritkán haladja meg a 150 eurót, ami a vámmentesség felső határa. A linzi Kepler egyetem felmérése szerint az ország lakosainak csaknem a fele vásárolt valamit az elmúlt 12 hónap folyamán a Temutól, a Sheintől vagy az AliExpresstől. E vásárlások értéke a 2023 május és 2024 április közötti időszakban mintegy 750 millió euró volt, és a trend emelkedő. Az Ausztriába szánt csomagoknak csak egy kis része érkezik közvetlenül Kínából: zömmel egy másik EU-országban vámkezelik, és azután az osztrák hatóságok már nem tehetnek semmit, a termék uniós belföldi árunak számít.
A Kínából származó import egyik európai elosztó központja a belgiumi Liège, ahol a Der Standard szerint az ellenőrzés legalábbis hézagos. Néhány éve azonban Budapest is fejleszti a saját elosztó központját. A magyar rezsim már hosszabb ideje kacsintgat Kelet felé – írja az osztrák lap, és kitér a kínaiak magyarországi akkumulátorgyártó beruházásaira. A lap adatai szerint 2023-ban - 13 milliárd euró értékben - Kínából érkezett Magyarországra a legtöbb közvetlen külföldi beruházás. Tavaly májusban a két ország átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, és annak értelmében munkahelyek tízezreit kell megteremteni Magyarországon.
A Der Standard értesülései szerint a Kínából érkező áru gyakran alulszámlázott, ami azt jelenti, hogy az áru megadott értéke alatta van a tényleges értéknek, ami csökkenti a vám- és az illetéktételeket. Többen úgy nyilatkoztak a lapnak, hogy a budapesti repülőtéri hatóságok csak kevéssé ellenőrzik a vámkezelést, inkább szemet hunynak, a magyar kormány pedig kevéssé érdekelt abban, hogy a kínaiak lábára lépjen. A Der Standard utal arra, hogy a Correctiv című német kutató platform szerint Magyarország a kínai árukkal kapcsolatos vámcsalások központja, a svájci Neue Zürcher Zeitung pedig nemrég úgy jellemezte Budapestet, mint a kínaiak Európába történő beözönlésének a kapuját. Kossuth József, a budapesti repülőtér cargo igazgatója szerint a digitális vámkezelés az Alibaba – vagyis az AliExpress online platform mögött álló konszern – követelményeihez igazodik. A bécsi lap hivatkozik a 24.hu portál azon megállapítására is, hogy a Budapestre érkező kínai csomagok 95 százalékát a térség más országaiba szállítják tovább. És egy másik 95 százalékos utalás a cikkből: az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának az elnöke – a zöldpárti Anna Cavazzini - szerint a kínai árucikkek ugyanekkora aránya, 95 százaléka nem felel meg az uniós előírásoknak, így a biztonsági vagy környezetvédelmi szabványoknak.
Más téma, de szintén nemzetközi gazdaság. Nagy visszhangot váltott ki, és tegnap sok más médiaorgánum – köztük magyar portálok - mellett a Frankfurter Rundschau is felhívta a figyelmet arra, hogy a Mercedes a magas termelési költségek és a csökkenő nyereség miatt fokozatosan visszafogja hazai autógyártását, és azt olcsóbb külföldi helyszínekre, így Magyarországra helyezi át. A lap beszámol arról, hogy Harald Wilhelm pénzügyi igazgató a Reutersnek úgy nyilatkozott: 2030-ra a mostani 15 százalékról 30 százalékra akarják növelni a kevésbé költséges országokban való termelés részarányát. Az elkövetkező három évben Németországban 100 ezerrel kevesebb járművet állítanak elő, miközben a kecskeméti üzem kapacitását 200 ezerre növelik. Magyarországon a termelési költségek 70 százalékkal alacsonyabbak a németországinál.
Végül egy viszonylag ritkán idézett lapból, a svájci Tages-Anzeigerből említek egy kommentárt, amely feltűnően kemény, elítélő hangon ír Robert Fico szlovák miniszterelnökről, akinek a koalíciós kormánya súlyosan válságos helyzetbe jutott. „Minél hamarabb véget ér ez a rémség Ficóval, annál jobb” – fogalmaz Viktoria Grossmann, aki szerint a kormányfő hivatali napjai meg vannak számlálva. A lakosság ellene fordult a kultúrpolitika, a környezetvédelmi politika, a szociális kiadások megkurtítása és az adóemelések miatt – írja a kommentátor, és hozzáteszi: Oroszországgal kapcsolatos irányvonala, az Európai Unióval és a NATO-val való állandó kötözködése is sokakat ellene hangolt. Fico összetűzésbe került az Európa-párti cseh kormánnyal, és a jelek szerint most már példaképe, a magyar Orbán Viktor is kevés érdeklődést mutat az iránt, hogy együtt jelenjen meg vele – olvasható a Tages-Anzeigerben.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. 02. 21., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
