Orbánék nyitják meg a kiskapukat Kínának Európába

A szűkszavú cikkből azt is megtudjuk, hogy a magyar cég az amerikai Boeinggel is szerződött 100 Boeing 737 MAX gép megvásárlására. Amiből arra lehet következtetni, hogy komoly személyszállítási kapacitást épít ki a társaság, információk szerint a járatok célállomása Kína lesz. Jelenleg Kína és Magyarország között heti 21 járat közlekedik, de a légitársaság beruházásaiból sejthető, hogy a jelentősen sűrítik a járatszámot.  

Szintén tömören közölt fontos infókat erről az Aerospace Global News, miután a Hungary Airlines megkapta az üzemben tartási engedélyt (Air Operator Certificate - AOC), noha a tulajdonosi hátteret, pontosabban a tulajdonosi részarányokat egyelőre homály fedi. A cég mindenesetre állami tulajdonként van nyilvántartva. Egyébként ez az uniós jogszabályok miatt fontos, mert a nemzeti légitársaságban az adott nemzet tulajdonosi többségben kell legyen. Azonban a cikk azt írja, hogy a feltehetően jóideje hazánkban élő Wu Jiang több mint 50%-os részesedéssel rendelkezik mind a mai napig, és élvezi a Duan Bo kínai állami cég támogatását, mint társalapító. A további tulajdonosok között – a magyar államon kívül is csak kínait találunk, a pekingi székhelyű UTL Digital Logistics társaságot.  A brit székhelyű nemzetközi lap is jelzi, hogy a Hungary Airlines légitársaság Boeing-vásárlásai azt jelzik, hogy egyrészt az eredetileg tervezett teherszállításokat most személyszállítással bővítik, illetve utóbbi kétségkívül egyértelműsíti a Kína és Magyarország közti kapcsolatok elmélyítésének célját.

Az Ukrajnában zajló orosz háború harmadik évfordulójára akarja tető alá hozni az Európai Bizottság a 16. szankciós csomagot, méghozzá többségi, és nem egyhangú szavazattal. Arra készülve, hogy a magyar kormány és a szlovák is egészen biztosan meg akarják majd vétózni. A viták elkerülése végett új keretet szabnak a szankciós csomagnak – írja a lengyel rádióban elhangzottakra alapozva az Jevropejszka és a Ukrainszka Pravda. A csomag alapvetően az orosz és belorusz mezőgazdasági termékekre és a műtrágyára kivetendő rendkívül magas vámokat tartalmazza, amelyek alapján nem érné meg a két érintett országnak exportálni termékeiket – jelezte a terveket a soros uniós elnökséget betöltő Lengyelország. Dánia, Lengyelország és a Balti-államok pedig a tengeri illegális olajszállítmányokat akarják tovább büntetni, azokat – árnyék szállítmányoknak nevezik őket -, amelyek a már meglévő szankciókat kijátszva juttatják el az orosz olajat a legkülönfélébb helyekre.

A nemzetközi sajtó sem ment el amellett, hogy Orbán a meghívás ellenére nem utazik Washingtonba Trump elnök beiktatásának ceremóniájára – írja többek között az Euronews. Arra hivatkozott a kormányfő sajtósa, hogy aznap épp Budapesten ad elő az egyébként már rég lezárt soros uniós elnökségről. Az elnöki beiktatásra a meghívottak között van Javier Milei, argentin elnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő is. Előbbi visszajelzett, megy, utóbbi még nem. Pedig jó barátokként tartják egymást számon, 2019-ben Trump meghívta a Fehér Házba, tavaly júliusban Trump floridai birtokára utazott és Orbán maga is ismételgeti dicsérően, hogy Trump véget fog vetni az oroszok háborújának Ukrajnában. Egyébként Ursula von der Leyen is jelezte már, az EB elnöke, hogy ő sem megy, viszont mielőbbi találkozót szeretne kicsikarni az elnökből. Nem mellesleg Trump szakított a korábbi elnöki hagyományokkal, mert külföldi államfőket nem hívnak az elnöki beiktatásra. A cikk szintén a szokatlan jelenségek között említi meg, hogy Jeff Bezos, Elon Musk és Mark Zuckerberg, a világ három leggazdagabb embere is Trump vendégei lesznek. Elon Musk meghívása magától értetődő, hisz a kormányzati pozíciót kapott Trumptól, s még kongresszusi meghallgatás és jóváhagyás sem szükségeltetik hozzá.

A Kronen Zeitung a Hatvanban létesítendő új kínai elektromos autógyár bejelentése kapcsán arra figyelmeztet, megtalálja Kína a kiskapukat, hogy elkerülje az egyre szigorúbb uniós vámokat, így védve az európai e-autógyártást. S a kiskaput ezúttal is Magyarország nyitotta ki neki. A szerző epésen megjegyzi, hogy ugyan 900 új munkahelyet ígértek a bejelentéssel egyidőben, de egyelőre nem világos, hogy magyar vagy kínai munkásnak biztosítanak Hatvanban állást.

Végül a Manila Bulletin beszámolójáról röviden, miért is utazott parlamenti delegáció Németh Zsolt vezetésével a Fülöp-szigetekre. Magyarország segít az országnak az EU-való szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozásában.