Leomlik-e a tűzfal, amely eddig elzárta a szélsőjobbot?

Új ablakban

2024. május 02.

00:00

00:00

Először egy amerikai bírósági ítélet közelgő, vasárnap esedékes évfordulójáról. Talán csodálkozik a hallgató, mitől lehet ez érdekes egy magyar médiaszemlében. Nos, konkrétan arról van szó, hogy ötven évvel ezelőtt hozta meg az Egyesült Államok legfelső bírósága a Roe kontra Wade ügyben azt a híres precedensértékű ítéletet, amely alkotmányellenesnek minősítette a nők abortusz igénybevételéhez fűződő jogának a korlátozását.

Ez csaknem fél évszázadon át érvényben volt, mígnem tavaly júniusban ugyanez a testület, amelynek azonban a személyi összetétele most sokkal konzervatívabb, mint a fél évszázaddal ezelőttié, hatályon kívül helyezte a döntést, és ezzel szabad utat nyitott a művi terhesség-megszakítást korlátozó jogszabályok meghozatalának az egyes amerikai tagállamokban. A példa – miként az a Bloomberg hírügynökség összeállításából kiderül – ragadós szerte a világban, és ez alól nem kivétel Európa sem. Lábra kaptak az abortuszellenes mozgalmak, és védekezésbe szorultak a nők ilyen értelemben vett önrendelkezési jogának a védelmezői.

A Bloomberg áttekintése elsőként Spanyolországot említi, ahol a Kasztília és León tartomány által alkotott, autonómiát élvező közösségben a jobbközép Néppárt és a szélsőjobboldali Vox abortuszellenes előírások elfogadtatására törekszik: a terhes nőket arra köteleznék, hogy döntésük meghozatala előtt hallgassák meg a magzat szívhangját vagy tekintsék meg az ultrahangos felvételt. Feminista csoportok szerint ez elfogadhatatlan nyomásgyakorlás és megalázó eljárás lenne. Ha a madridi központi kormány nem tudja elérni, hogy a spanyol legfelső bíróság elkaszálja a kezdeményezést, és érvénybe lép az új szabályozás, Kasztília és León lesz Nyugat-Európában az első olyan térség, ahol a Roe kontra Wade döntés eltörlése óta szigorítanak az abortusz-előírásokon. Lengyelországban azonban már 2020-ban csaknem teljes abortusztilalmat vezettek be, Magyarországon pedig tavaly szigorították a szabályozást – írja a Bloomberg. A hírügynökség szerint nőjogi aktivisták attól tartanak, hogy korlátozások jöhetnek Horvátországban, Szlovákiában és Olaszországban is.

Megmentheti-e Joe Biden Izraelt?

Ezzel a drámai felütéssel fogalmazza meg kételyeit Thomas Friedman, a New York Times publicistája Benjamin Netanjahu régi-új izraeli miniszterelnök politikáját és az Egyesült Államok befolyásolási lehetőségeit illetően. Úgy véli: az amerikai elnök lehet az egyetlen, aki képes megakadályozni Bibit és szélsőséges koalícióját abban, hogy a fanatizmus illiberális bástyájává tegye Izraelt.

Az amerikai kommentátor szerint a legsúlyosabb feszültséget Netanjahunak az a próbálkozása vetíti előre, hogy ellenőrzése alá vonja a bírák – beleértve a legfelső bírósági bírák – kinevezését. A legfelső bíróság ugyanis – írja – a kisebbségek jogainak a legfontosabb védelmezője Izraelben, legyen szó akár az arab kisebbségről, akár a melegekről, akár a reformer vagy konzervatív szemléletű zsidókról, akik ugyanakkora szabadságot igényelnek maguknak, mint amilyet az ortodox és az ultraortodox zsidók élveznek. A New York Times munkatársa azt is állítja: a Netanjahu-kormány gyakorlatilag annektálni akarja a Jordán folyó nyugati partját, anélkül, hogy ezt hivatalosan deklarálná, és ez a törekvése csak egyetlen komoly akadályba ütközik: a legfelső bíróságba. 

Az izraeli végrehajtó hatalom ellenőrzést akar gyakorolni az igazságszolgáltatás fölött, ami pontosan megegyezik a többségi elvet érvényesítő török és magyar forgatókönyvvel – olvasható a véleménycikkben. A szerző szerint Izrael és az Egyesült Államok barátok ugyan, de most egyikük – Izrael – alapvetően meg akarja változtatni e barátság jellegét, ezért Biden elnöknek a legkörültekintőbb, de egyben legvilágosabb módon ki kell jelentenie, hogy ezek a változtatások sértik Amerika érdekeit, és ellentétesek Amerika értékeivel, ezért „nem leszünk Netanjahu hasznos idiótái, nem fogunk csendben ülni”.

Leomlik-e a tűzfal, amely eddig elzárta a szélsőjobbot?

Ezt a kérdést a német Spiegel hírmagazin cikkének címadója fogalmazta meg annak kapcsán, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, a bajor Keresztényszociális Unió – eddig liberálisként elkönyvelt – politikusa megbeszélést folytatott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, aki az Olasz Testvérek elnevezésű posztfasiszta párt vezetője. Weber a találkozó után az eszmecsere folytatásának a fontosságát hangsúlyozta. A Spiegel szerint a bajor politikus a római Chigi palotában tett látogatásával nem csupán a médiát hökkentette meg, hanem párttársai körében is értetlenséget váltott ki. Ez már Weber második találkozása volt Melonival – az elsőre tavaly novemberben került sor – írja a magazin, és úgy véli: a befolyásából újabban veszítő Európai Néppárt elnöke szorosabb együttműködésre törekszik az Olasz Testvérekkel, sőt talán a tagsági viszonyt is lehetségesnek tartaná. Meloni politkájáról írva ugyanakkor a Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy hitet tett az Egyesült Államokkal való partnerség mellett, világosan állást foglalt Oroszországgal szemben, valamint megszavazta a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztását, holott Orbán Viktort a szövetségesének tekintették.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.