Lapszemle: Orbán Viktor valószínűleg tudta, mi jön

 

Az amerikai alapítású, Brüsszelben szerkesztett Springer-portál áttekinti a 2024 elején a kegyelmezési botránnyal és annak nyomán Magyar Péter színrelépésével megkezdődött folyamatot, amelynek során a miniszterelnök elvesztette a közbizalmat. Ebben a folyamatban hangsúlyos szerepet tulajdonít az ellenzéki vezető országjárásainak, valamint annak a kampány vége felé, márciusban történt esetnek, amikor Orbán egy tömegrendezvényen az őt kifütyülő ellenzékieket azzal vádolta meg, hogy Ukrajna-barát kormányt akarnak. 

A kormányfő vesztett a külpolitikában, amit pedig kampánya középpontjába helyezett – idézi fel a Politico egyebek közt azt, hogy Szijjártó Péter belső uniós értesüléseket osztott meg Szergej Lavrovval, és megállapítja: a moszkvai kapcsolat súlyos csapást mért Orbánra, aki 1989-ben a szovjet csapatok kivonásának követelésével kezdte politikai pályafutását, most pedig a „ruszkik, haza” követelés Orbán-ellenes szlogenné változott. 

A portál kitér arra is, hogy Orbán elveszítette a küzdelmet a gazdaság tekintetében, veszített a közösségi médiában, valamint – és talán ebben számította el magát a leginkább – elveszítette, elidegenítette magától a fiatalokat. 

 

Kijutottunk-e a Tisza földcsuszamlásszerű választási győzelmével az erdőből? – teszi fel a kérdést Pőcze Júlia, az Európai Politikai Tanulmányok Központja – rövidítve: CEPS – elnevezésű brüsszeli agytröszt elemzője. A válasz természetesen nemleges: amint ugyanis elmúlik az újdonság varázsa, az ország szembesül az átmenet bizonytalanságaival. Veszélyes dolog lenne Magyar Pétert messiásnak beállítani, aki megszabadítja láncaiktól a magyarokat – fogalmaz a CEPS elemzője, és megállapítja, hogy a szupertöbbség ugyan lehetőséget ad neki a rendszer átfogó átalakítására, ez nem fog egycsapásra megtörténni. 

 

Egy másik brüsszeli thinktanknek, a főként gazdasági kérdésekre összpontosító, Darvas Zsolt szerint a Tisza előtt álló út nehéz lesz, és sok múlik a kormányprogram, illetve annak megvalósítása mellett azon is, hogy a pozíciókat betöltő kinevezettek milyen mértékben hátráltatják majd az átmenetet. Magyarországnak mindenesetre, sok év után most először, esélye van az újjáépítésre és arra, hogy ismét szilárdan lehorgonyozzon Európában - vélekedik Darvas. 

 

Az elemző kifejti, hogy az újrakezdésre szigorú pénzügyi kötöttségek között nyílik lehetőség. A Tisza kiadásnövelő és adócsökkentő terveit ambíciózusnak nevezi, és emlékeztet arra, hogy Magyarország továbbra is az EU túlzottdeficit-eljárása alatt áll. Tavaly decemberi számítások szerint a GDP 1,7 százalékának megfelelő pénzügyi kiigazításra lenne szükség ahhoz, hogy az ország teljesítse az EU pénzügyi előírásait. Azóta azonban a költségvetési helyzet csak tovább romlott, és februárra a deficit elérte az egész évre tervezett hiány mintegy felét, részben a pótlólagos választás előtti költekezésnek betudhatóan. Márpedig - figyelmeztet Darvas Zsolt – az unió pénzügyi előírásainak való megfelelés nem csupán a makrogazdasági stabilitás szempontjából kulcsfontosságú, hanem ahhoz is szükséges, hogy az ország hozzájusson az EU-pénzekhez. Lényegbevágó, hogy az új kormány hitelt érdemlő pénzügyi utat írjon le. A Bruegel értékelése szerint e tekintetben a Tisza programja körvonalazza, de nem részletezi, hogy milyen pótlólagos forrásokat lehet találni. Az egyik központi pillér a túlárazott közbeszerzések kiiktatása, a pazarlás és az indokolatlan presztízsberuházások mellőzése. 

Darvas Zsolt szerint helyes lenne, ha nem halogatnák a pénzügyi kiigazításokat, és úgy látja, hogy – idézem – elkerülhetetlennek látszik néhány népszerűtlen intézkedés. A politikai gazdasági tapasztalatok azt mutatják, hogy a legjobb, ha az ilyen intézkedéseket gyorsan meghozzák, hogy a kiigazításból fakadó előnyök még a következő választás előtt materializálódjanak. A reformok a méltányosság és a hatékonyság irányába mutassanak, szakítva az Orbán-kormány gyakorlatával, amelyet az általános jellegű támogatások jellemeztek. A szociális kiadásoknak ismét a leginkább rászorultakra kell összpontosulniuk – javasolja a szakértő. 

 

A magyar parlamenti választás eredménye továbbra is hangsúlyos téma a nemzetközi médiában. Az olasz La7 hírmagazin tudósítójának az érdeklődésére Arató András, a Klubrádió elnöke boldog napról beszélt. Szerinte forradalom zajlott le, mert a magyarok elsöprő többsége olyan változásra adta a voksát, amelyik nem pusztán kormányváltást jelent, hanem rendszerváltozást. Egy puha diktatúra befejezését, a demokrácia helyreállítását. Nagyon nehéz feladatok előtt állunk: meg kell változtatni intézményeket, le kell cserélni a bukott rendszer reprezentánsait – mondta Arató. A riporter idézte a Klubrádió vezetőjének azt a korábbi megállapítását, hogy Magyarországon megvalósult a nagykoalíció, de nem a pártoké, hanem a választóké.

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)