Kunetz: Nem keresnek 800 ezer forintot az egészségügyi szakdolgozók

Kunetz Zsombor szerint nem igaz az az állítás, hogy az egészségügyi szakdolgozók tömegesen havi 800 ezer forint körüli jövedelmet kapnának. A bérük egy ötfokozatú rendszerben alakul, amely a képzettségtől függ: az alapfokú végzettségű dolgozóktól egészen az egyetemi diplomával rendelkező szakemberekig.

A legmagasabb bér a főiskolai vagy egyetemi végzettségű, kiemelt területen dolgozó szakdolgozóknál érhető el.

„Egy ilyen, kiemelt területen dolgozó, akár 40 éve pályán lévő gyógytornász bruttó fizetése legfeljebb 1,1 millió forint lehet” – mondta Kunetz, hozzátéve: ez nettóban nagyjából 700 ezer forintot jelent. Ez azonban a kivétel. A legtöbb szakdolgozó a kettes és hármas kategóriába tartozik, ahol a legmagasabb bruttó bér 770 ezer forint, de jellemzően 600–680 ezer forint körül alakul „Erre mondja a kormány, hogy 800 ezer forint – ami egyszerűen nem igaz” – fogalmazott a szakértő.

Elmennek, akik tehetik – nő a teher, romlik az ellátás

Kunetz szerint a bérek elmaradása piaci következményekkel jár: akik megtehetik, elhagyják az állami rendszert. Egy részük külföldre megy, mások a magánegészségügybe, vagy teljesen pályát módosítanak. Aki marad, arra még nagyobb munkateher hárul, és ettől az egész rendszer egyre rosszabb állapotba kerül. Hangsúlyozta: nem mindegy, hogy egy orvos milyen szakdolgozókkal dolgozik együtt. Ha nincs elegendő, jól képzett szakdolgozó, az orvos terhelése is nő, ami közvetlenül veszélyezteti a betegellátást.

Kunetz Zsombor konkrét példát is említett: a Szent Imre Kórházban a sürgősségi ellátás működése súlyosan akadályozottá vált, mert a szakorvosok jelentős része fölmondott az intézményben, így több osztály – köztük belgyógyászat és intenzív részlegek – csökkentett kapacitással működtek vagy le voltak zárva. Ennek oka nem az orvoshiány volt, hanem a szakdolgozók hiánya.

„Ha egy belgyógyászaton nincs megfelelő számú szakdolgozó, az nemcsak az ott fekvő betegeket érinti, hanem az egész sürgősségi és akut ellátást veszélyezteti” – mondta Kunetz. Szerinte a rendszer egészére hat ki, ha nincs elegendő és megfelelően megfizetett humánerőforrás. Szóba került az is, hogy a betegek mindennapi élményét gyakran inkább a szakdolgozók munkája határozza meg, hiszen velük találkoznak a legtöbbet. Kunetz hangsúlyozta: Most lehet, hogy morcosan kapom meg reggel az egy darab párizsit a háromszög sajttal, miközben egyébként a szakdolgozó hiány miatt nem jut elég, megfelelő minőségű idő az ellátásra, mondjuk elmarad sebkezelés, és ezért elrohad a sebem" - mondta.

Pénz lenne – akarat nincs

Kunetz Zsombor szerint nem az a kérdés, hogy van-e pénz a költségvetésben az egészségügyre. „Mindenre van pénz, amire politikai akarat van” – mondta, hozzátéve: strukturális átalakítás és bérrendezés nélkül nem lehet működő rendszert fenntartani. „Nem lehet reformot csinálni megfelelő mennyiségű és minőségű szakdolgozó nélkül – márpedig ma pontosan ez hiányzik” – hangsúlyozta. A szakértő szerint a következmények már most láthatók, és ha a szakdolgozók bérrendezése továbbra is elmarad, az állami egészségügyi ellátás működőképessége kerül veszélybe.