Különös volt a magyar kekeckedés a globális minimumadóval kapcsolatban
11/10/2021 11:34
| Szerző: Klubrádió
Mióta felmerült a globális cégek egységes megadóztatása a világon, Magyarország a versenyképességét féltette, ám a múlt héten mégis csatlakoztak a globális minimumadót szedő 140 országhoz. Miért változott meg a kormány álláspontja? Bod Péter Ákos, a nemzeti bank volt elnöke beszélt erről a Reggeli gyorsban.
Most, hogy adóverseny csökkent az országok között, a nagy multinacionális cégeknél pattog a labda, a múlt héten ugyanis 140 ország vállalta, hogy a náluk kopogtató óriásvállalatokat 15% adóval fogja terhelni. Vagyis ezt 136-an írták alá, 4 ország kimarad, mint például Nigéria, és egy darabig úgy tűnt, az 5. Magyarország lesz, de aztán a kormány "kellő bölcsességgel belátta, hogy a megállapodás magyar gazdasági érdek is" - mondta Bod Péter Ákos, volt MNB-elnök. (A beszélgetés meghallgatható 1 óra 18 perctől)
A magyar kormány a szokásos ideológiai kekeckedése, hogy nem írja alá a globális adóztatását ezeknek a nagy cégeknek "különös dolog egy olyan országban, ahol irdatlan nagy a teher a fogyasztáson, de valóban a vállalati adók nagyon kicsik, sőt a támogatások révén a nagy cégek valószínűleg 0 adót fizetnek" - mondta a szakember. Ez az ellenkezés azonban alábbhagyott, most kezdődik egy több éves szakasz, amíg ez a megállapodást a gyakorlatba átültetik.
A következő kérdés, hogy ez hogyan érinti a magyar gazdaságot? Bod szerint rövid távon nem nagyon érinti, egyrészt, mert két év az átállás, másrészt a megállapodás csak a legnagyobb cégekre vonatkozik, tehát a magyar középvállalatokat és a magyar cégeket egyáltalán nem érinti.
Korábban Magyarország azzal is tudott versenyezni más országokkal, hogy az idetelepülő cégeknek nagyon nagy adókedvezményt adott. A verseny az jó, de "az nincs rendben, hogy bizonyos országok nem adóztatják meg a tőkét, ennek megfelelően a vállalatok a saját szempontjukból nagyon bölcsen olyan országokba jelentkeznek be, ahol nem kell adózni, miközben igénybe veszik az állam által nyújtott szolgáltatásokat, az infrastruktúrát, a munkaerőt. Ez így nyilvánvalóan megcsúfolása a versenynek" - jelentette ki Bod Péter Ákos. Szerinte nincs arról szó, hogy egy fejlődő ország ne adhatna kedvezményeket, "hanem arról van szó, hogy vannak nagyon tőkeerős csoportok, amelyek kijátsszák a nemzeti kormányokat, és belekényszerítik őket egy adóversenybe, hogy alávágjanak" a konkurenseiknek.
Hogy néz ez ki a gyakorlatban? Bármelyik ország megteheti, hogy 6 %-os adót ró ki a cégre, miközben 15% a globális minimum, "ebben az esetben a különbözetet, mondjuk egy amerikai cég majd Amerikában fogja leadózni. Így végülis behajtják a nagy cégeken a minimális adót, csak nem az az ország, ami kisebb adóval csábítja magához a céget. Így az elveszíti az adót, miközben a másik ország megnyeri" - mondta.
Nem véletlen, hogy a globális minimumadót elsősorban az amerikai kormány forszírozta, mert a nagy amerikai multinacionális cégek éltek ezzel. Azon viszont Bod Péter szerint nem változtat a mostani rendelkezés, hogy lehet-e majd támogatni a kisebb cégeket, mert az adót méret alapján határozzák meg, tehát az a szöveg, hogy mi nem akarjuk, hogy a világ beleszóljon a kis vállalatok adóztatásába, mindig is fals volt, mondta. A globális adó azokat a cégeket érinti, amelyek forgalma eléri a 750 millió eurót, illetve a tech cégeknél a 20 milliárd eurót.
Bod Péter Ákos hozzátette, hogy sokak szerint még ez is kevés, mert valószínűleg már azon gondolkodnak ezeknél a nagy cégeknél, hogy hogyan tudnak adóoptimalizálással minél kevesebbet befizetni.