Kozma Éva: Az engedélyezéstől a működés utolsó morzsájáig mindent akkugyárat át kell vizsgálni

Szeptemberre felállhat az a vizsgálóbizottság, amely az akkumulátorgyárak és más kiemelt ipari létesítmények működését ellenőrzi majd. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke szerint a szervezetnek rengeteg feladata lesz, mert az elmúlt években az engedélyezési eljárásoktól kezdve a kibocsátási határértékekig számos problémát tártak fel civilek az ország különböző akkumulátoros beruházásainál. Kozma Éva üdvözölte az új ellenőrző hatóság létrehozásának tervét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre nem ismertek a működés részletei. Szerinte az akkumulátorgyárakat teljes egészében át kell világítani.

„Az engedélyezés első betűjétől kezdve a működés utolsó morzsájáig át kell nézni ezeknek a gyáraknak a működését” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a biztonsági rendszerek, a kibocsátások és az engedélyezési folyamatok egyaránt vizsgálatra szorulnak.

Kozma szerint nemcsak a debreceni CATL-gyár és a gödi Samsung SDI érdemel figyelmet, hanem minden olyan üzem, amely az akkumulátoriparhoz kapcsolódik. Úgy véli, számos olyan létesítmény működhet az országban, amely kevés figyelmet kap, miközben potenciális környezeti kockázatot jelenthet a környéken élők számára. Az egyesületi vezető külön kitért arra, hogy a debreceni CATL-beruházás esetében szerinte az engedélyezés során többször alkalmazták a civilek által régóta kritizált „leszalámizást”, vagyis a beruházás különböző részeit több ütemben engedélyeztették. Állítása szerint az első gyáregység kapacitása az eredeti tervekhez képest az engedélymódosítások során jelentősen nőtt. "Míg a CATL-1 most fog elindulni, már a harmadik engedélymódosításnál ott tartanak, hogy az első fázis 40 Gigawattórája (GWh) már 60 GWh-nál tart, miközben összesen 100 GWh-ra tervezték a gyárat". Szerinte az új hatóságnak az ilyen módosításokat is kiemelt figyelemmel kellene vizsgálnia.

Kozma Éva hangsúlyozta, hogy az ellenőrzések alatt a civil szervezetek tapasztalataira is támaszkodni kellene. Mint mondta, a helyi lakosok és környezetvédő csoportok évek óta figyelik a gyárak működését, és sok esetben olyan információk birtokában vannak, amelyek a hivatalos eljárások során is hasznosak lehetnek.

A beszélgetésben szóba került az NMP (N-metil-2-pirrolidon) nevű oldószer is, amelyet az akkumulátorgyártás során használnak, és amelyet a szakirodalom reprodukciót károsító anyagként tart számon. Kozma szerint a debreceni CATL-gyár korábban olyan kibocsátási határértékeket kapott, amelyek jóval megengedőbbek voltak más hasonló veszélyes anyagokra vonatkozó előírásoknál. Úgy fogalmazott, hogy az engedélyek későbbi módosításai már szigorúbb kibocsátási határértékeket tartalmaznak, ezek betartását azonban csak későbbi időponttól írják elő a vállalat számára.

Az új környezetvédelmi hatóság által kilátásba helyezett, akár milliárdos bírságokkal kapcsolatban Kozma Éva azt mondta: csak akkor lehet valódi visszatartó erejük a szankcióknak, ha azok a vállalatok gazdasági erejéhez igazodnak, mert eddig csak néhánymilliós büntetéseket kaptak, amiket ezek a gyárak játszva kifizettek. Kozma Éva szerinte ezért nem elegendő a magyarországi leányvállalat eredményeit figyelembe venni, hanem a teljes nemzetközi vállalatcsoport méretéhez és nyereségéhez kellene igazítani a büntetéseket. Példaként egy korábbi esetet említett, amikor egy akkumulátoripari üzemben hat napig nem állt rendelkezésre megfelelő tűzoltóhab annak ellenére, hogy a gyár gyúlékony és robbanásveszélyes anyagokkal dolgozott. Elmondása szerint a kiszabott valamivel több mint egymillió forintos bírság egy ilyen méretű vállalat számára nem jelent érdemi visszatartó erőt.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)