Varga Mihály a kormányinfón bejelentette: "Több pénz jut honvédelemre 2024-ben"

A csütörtöki kormányinfón rendhagyó módon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő mellett Varga Mihály pénzügyminiszter is részt vett.

Rezsicsökkentés

Varga Mihály után Gyulyás Gergely következett. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság ajánlásairól azt mondta, hogy a magyar kormánynak fontos a költségvetési hiány csökkentése. A kormány eddig minden választási évben képes volt erre, még nehéz, válságos időkben is. Elutasítják az EB javaslatát arra nézve, hogyan kéne ezt elérni. Gulyás szerint ez azt jelenti, hogy marad a rezsicsökkentés. A kormány 2023 végéig nem fogja megszüntetni a rezsicsökkentést, más eszközökkel csökkenti majd a hiányt. Az ATV azt kérdezte, megfontolja-e a kormány, hogy rászorultságai elv alapján adják oda a rezsicsökkentést, ha már meg nem szüntetik. Gulyás szerint nem tervezik.

Árstopok

Az árstopok fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésre Varga Mihály azt mondta, a kormány célja az év végére az inflációt egy számjegyűre csökkenteni. Ezzel összevetve megvizsgálják majd az ársopokat is. Az uniós pénzekre számítanak, ezért nem is gondolkodnak megszorító intézkedésekben – mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve: "nem is ismerjük ezt a kifejezést".

EU-s pénzek

A kondicionalitási (jogállamisági) eljárás még idén lezárulhat, de ez a visszatartott uniós pénzek kicsi részét érinti, mondta Gulyás Gergely. Június végén tudunk számlákat küldeni Brüsszelbe – ismételte el Gulyás a Telex kérdésére, bár megjegyezte: nem biztos, hogy fizetnek is, mert 90 napjuk van rá. Az uniós pénzek várt időpontjának folyamatos csúszását firtató kérdésre Gulyás elmondta: "ezek a pénzek nekünk járnak, hogy miért nem jönnek, arról Brüsszelt kell megkérdezni".   

Költségvetés

Varga Mihály állítása szerint a kormány célja, hogy elkerülje az ország a gazdasági visszaesést és folytatódjon a növekedés: 2023-ban 1,5 százalékos, jövőre viszont még magasabb, 4 százalék körüli GDP-növekedést jósol a pénzügyminiszter. Az államháztartási hiány 2,9 százalék, az államadósság pedig GDP-arányosan 67 százalék körül alakulhat majd szerinte. Varga azt is mondta, számít a kormány az uniós pénzekre, ezért terveztek is vele.

Varga Mihály pénzügyminiszter a 2024-es költségvetés javaslatát mutatta be. Hozzátette, a tervezetben a honvédelmi kiadásokat erősítik, valamint a nyugdíjak szinten tartását.

Varga jövő kedden hivatalosan be is nyújtja az Országgyűlésnek. A Költségvetési Tanács fenntartásokat fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban, szerintük ugyanis csak abban az esetben lehet működőképes a terv, ha minden belső és külső tényező kedvezően alakul. Lehetőséget látunk arra, hogy az extrapofitadók a jövőben csökkenjenek – mondta a miniszter.

A költségvetés 225 milliárd forintos költségvetési tartalékkal számol a rendkívüli kiadásokra – mondta Varga Mihály. Jelezte még: a legalább 4 gyereket nevelő nők és a 30 év alatti nők szja-mentessége megmarad. A családpolitikai kiadások és a családi adókedvezmények együttes összege meghaladja a 3300 milliárdot jövőre. Marad a 13. havi nyugdíj is 2024-ben – tette hozzá a pénzügyminiszter. Az inflációt pedig 6 százalék körül tervezik.

Oktatásra több juthat

Az oktatásban is jelentős növekedés lesz 2024-ben, 3200 milliárd forint feletti összeg áll majd rendelkezésre, amiből csak a bérek 1200 milliádot tesznek ki. És ha az Erasmus vagy a Horizont+ programra mégse jönne pénz Brüsszelből, akkor előteremt 5 milliárdot Varga – ígérte.

Megint módosítják a választási törvényt

A kormánypárti Mandiner kérdezte Gulyás Gergelyt a választási törvény újabb módosításáról (az előzőt is a napokban fogadták el), ami a kampányfinanszírozást érinti. A miniszter válasza szerint igen, várható, talán még a tavaszi ülésszakban. Rendezni kell majd a választókerületi határok átrajzolását is, de ez későbbre várható – mondta Gulyás.

Euró és infláció

Az Origo kérdésére a pénzügyminiszter azt mondta, nincs céldátum az euró bevezetésére. Ehhez kapcsolódóan kérdezte a Telex Vargától, miként lehet, hogy áprilisban 24 százalék volt az infláció Magyarországon, míg az EU-s átlag 8,1 százalék, és a környező országokban is jelentősen alacsonyabb az áremelkedés mértéke. Varga Mihály nem adott meglepő választ, azt hozta fel, hogy az "elhibázott brüsszeli szankciók" és a háborús helyzet miatt mindenhol emelkedtek árak Európában, de az energia- és az élelmiszerárak növekedése is közrejátszott ebben. A maginfláció más EU-s országokban is emelkedett, ami azt mutatja, hogy az inflációs helyzet nehezen kezelhető. Szlovákiában azért alacsonyabb az infláció, mert Szlovákia az euróövezet tagja, és a gazdaság szerkezet is más, nálunk például jelentősebb a mezőgazdaság – tette hozzá.

Akkugyárak és egyebek

Lehetőséget látunk arra, hogy az extrapofitadók a jövőben csökkenjenek – mondta a miniszter.

A honvédelmi alap kiadása jövőre 1300 milliárd forint lesz, ami meghaladja a magyar GDP 2 százalékát. Nemcsak a háború, hanem a migráció miatt is szükség van a honvédelmi kiadások növelésére.

A még el sem készült, és egyébként a háború előtt bejelentett debreceni oltóanyaggyár építését a „brüsszeli szankciók" hátráltatják Varga Mihály szerint.

A 24.hu érdeklődött az akkugyárak állami támogatásáról, Varga szerint a debreceni ipari parkban több beruházást is támogatni szeretnének, a CATL kínai akkugyárnak is jut.

Embercsempészek

Az RTL a szabadon engedett külföldi embercsempészekről kérdezett, mire Gulyás azt mondja: akit így elengednek, de 3 napon belül nem hagyja el az országot, "az ismét börtönbe kerül" – azt nem mondta meg, hogy hogyan találják meg őket ez esetben. "Szerintem" a nagy részük elmegy, mondta a miniszter, és "reméli", hogy a saját hazájuk irányába, de lehet, hogy Nyugat felé.

Források: hvg.hu, Telex