Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
16/03/2026 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Szól?
Szól.
És mitől szól?
Attól, hogy a hallgatók összedobják a költségeit félévről félévre. Ettől szól Magyarország szinte utolsó közszolgálati rádiója. Csak szólok, hogy éppen most készülünk fel a következő félév túlélésére. Végülis valakinek szólnia kell a valóságról is.
És most éppen erről akarok szólni.
Nyilván ismerik a régi viccet, amely szerint Kohn váratlanul hazamegy és ott találja a feleségét az ágyban Grünnel.
Kohn meglepetésében csak annyit tud kinyögni: de hiszen te a Grünnel henteregsz itt. Mire a felesége: ugyan már nincs itt semmiféle Grün. Kohn erre azt feleli, dehogynem, hát látom. Mire a feleség: Te Kohn, te most kinek hiszel inkább? Nekem vagy a saját szemednek?
És tessék, előttünk a Fidesz teljes kommunikációs apparátusa. Nyilvánvaló dolgokat tagadnak le, hazudnak rendületlen és ha valakinek feltűnik esetleg mindez, akkor a hűség próbájává teszik a dolgot. Te kinek hiszel? A szemednek vagy a hazug vezérnek.
Többen voltak március 15-én a Fidesz közpénzből megrendezett párttaggyűlésén a Kossuth téren. De hiszen nyilvánvalóan ez sem igaz. Sebaj. Kinek hiszel? Szerencsére jókora apparátust sikerült a lopott pénzekből összerakni, hogy lelkesen bólogathassanak, nehogy már a szemednek higgy.
Ukrajna a mi ellenségünk. De miért is lenne az. Hogyan lehet egy megtámadott országgal így viselkedni? Gátolni, ahol csak lehet a védekezésben, az ellenségét támogatni? Mi a jó ebben nekünk? Nyilván semmi, de kinek hiszel és kész. Közben társadalom-lélektanilag az ukrán korunk zsidója az orbáni retorikában, ami igen undorító dolog, de sebaj. Ne dőlj be a szemednek, a valóságnak, hiszen látni csak a fideszes lelkével lát jól az ember. Na ja.
Magyarországon rendben van az egészségügy. Igaz, három-négy évet vársz egy csípőműtétre, ultrahangról ne is álmodj, a pszichiátereknek lázadniuk kell egy alkalmatlan, de hatalmi gőggel megvédett vezető ellen és a többi. De itt minden ok. Kinek hiszel a szemednek vagy a propagandának?
És a példák vég nélkül folytathatóak. Az ukránoktól ellopott pénztől kezdve odáig, hogy a hatvanpusztai uradalom édesapám félig kész mezőgazdasági üzeme. Zebrástúl, 19 lépcsőházastúl, 15 fürdőszobástúl, steakelőskészőstűl, pincerendszertől kezdve az elpusztított műemlék épületig.
A hazugságok sorát egy ideig jó elhinni, sokkal kényelmesebb, mint szembenézni az igazsággal, mely szerint a kedves Kohnné, hmm hát Grünnel jobban érzi magát, mint a drága férjével. Csak egy idő után azért a valóság mégiscsak jobban meghatározza az életünket.
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra. Valószínűleg még azok is akik két ukránozás közben elandalodnak egy jó Brüsszelezésen, sejtik azért, hogy mégiscsak jobb Európában élni, mint Vlagyivosztok-alsón.
A valóság tegnap Magyar Péter beszédében jelent meg, aki egy miniszterelnök-jelölthöz méltó, megfontolt beszédet mondott. Most már csak az szükséges, hogy a mi barátaink, akik egyelőre még nem mernek a saját szemüknek hinni, nehogy megbuktassák.
S mi különbség Orbán és Magyar között? Lehet erről is egy vicc?
Kohn hazamegy és látja, hogy a felesége Grünnel hentereg az ágyban. Összecsapja a kezét és felkiált: Tudtam, tudtam.
Mire a felesége csak annyit mond: De ő még most is tud.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2026. március 16-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)