Kiss: Az Ausztráliában talált tektitek megvannak, a kráter még nincs
29/09/2025 10:57
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Mintegy 900 km átmérőjű területen azonosítottak 11 millió éves tektiteket Ausztráliában, amelyek nem illeszkednek egyetlen korábban ismert mezőhöz sem. Kiss László csillagásszal beszélgettünk a Reggeli gyorsban.
Az Ausztrália déli részén talált apró, természetes üvegdarabok egy ősi aszteroida becsapódásának nyomait hordozzák, és egy olyan erős eseményre utalnak, amely körülbelül 11 millió évvel ezelőtt átformálta a Föld egy részét – írja a Qubit. A lap az Earth magazin egy, az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban megjelent tanulmány ismertetőjét idézte, amely szerint kutatók arra jutottak, hogy ezek az üvegdarabok nem tartoznak egyetlen ismert, hasonló anyagból álló lelőhelyhez sem. Olvadt felszíni kőzetekből keletkeztek, amelyek repülés közben lehűltek, majd később egy körülbelül 900 kilométer széles földsávon szóródtak szét.
„A tektitek, olyan becsapódásokkor, kis bolygó üstökös mag becsapódásokkor, tehát külső égitestek becsapódásaikor keletkező üvegek, üvegszerű anyagok, amelyeket mindeddig a Földön összesen öt különböző helyen ismertünk. Van egy nagyon híres közép-európai, ez 14 millió éves, egy észak-amerikai, egy elefántcsontparti Kína és Ausztrália között egy nagy lelet és nem régiben közép-Amerikában találtak tektiteket” – mondta a Reggeli gyors hétfői adásában Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN- Magyar Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója. A tektit a becsapódáskor megolvadt szilikát, kvarc, amely üveges állapotot vesz fel.
A legújabb, Ausztráliához köthető felfedezéssel kapcsolatban elmondta, mintegy 900 km átmérőjű területen azonosítottak 11 millió éves tektiteket, amelyek nem illeszkednek egyetlen korábban ismert mezőhöz sem. Ez arra utal, hogy ekkor hatalmas becsapódás történt a régióban, feltehetően Indonézia, Új-Zéland térségében, amelynek anyaga Ausztráliáig repült. Hangsúlyozta, az ilyen események rendkívül ritkák, de jelentőségük óriási, hiszen globális hatásuk lehet. „Nem látszik semmiféle evidens 11 millió éves kráter, a szakemberek nagyjából arra gondolnak, hogy vulkanikus elemi összetételű az üveg, ami azt sugallja, hogy ott, Ausztráliától keletre elindul, Indonéziától fölötte, és megy lefelé Új-Zéland felé egy vulkanikus szigetgyűrű, hogy esetleg azon a környéken csapódhatott be, és átrepült Ausztrália közepére a kirepülő anyag.”
Arra a kérdésre, hogyan lehet felkészülni hasonló, akár kihalással fenyegető becsapódásra, is válaszolt Kiss. „A dinoszauruszok tudnának erről mesélni, hogy nem pusztultak volna ki egy olyan becsapódás miatt” – mondta. A szakember részt vett májusban egy fokvárosi bolygóvédelmi konferencián ahol arra keresték a választ, hogyan tudnának védekezni, ha 17 évvel egy várható becsapódás előtt észlelnénk egy kisbolygót. akkor talán lenne esély eltéríteni azt, például űrszondák segítségével. „Kiderült az, hogy gyakorlatilag legalább öt év, mire tudunk bármit mondani arról, hogy milyen messziről érkezik az égitest, hogy milyen jellemzőjű, mit kéne vele csinálni, hogy kilódítsuk a pályáról, ami a Föld felé vezeti.” Ha csak néhány hónappal a feltételezett becsapódás előtt fedeznénk fel, legfeljebb a veszélyeztetett területek kiürítése jöhet szóba. Külön kihívás, hogy a Nap irányából érkező objektumokat ma még nem tudjuk megfelelően észlelni – ahogy a 2013-as cseljabinszki eset is mutatta, ahol több ezer ember sérült meg a lökéshullám következtében betört ablaküvegcserepek miatt.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025.09.29., hétfő 8:42
Riporter: Korpás Krisztina és Szénási Sándor
