"Az Artemis megvalósítása időigényes és kockázatos folyamat"
19/09/2025 07:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Az Artemis hosszú távú, fenntartható program, amely technológiai szempontból sokkal összetettebb és ambiciózusabb, mint az Apollo volt, ám megvalósítása időigényes és kockázatos folyamat – véli Tamási Dávid, a Spacejunkie főszerkesztője. Kiss László csillagász pedig a megoldandó problémák részleteibe avatott be.
Új tanfolyamot hitelesített a NASA, melynek fókuszában a Holdra való leszállás gyakorlása áll, és aminek helyszínét a coloradói hegyek biztosítják. A kiképzés a Hold déli sarkát kutató Artemis-program keretében jöhetett létre, amelyhez tökéletes légi és földi terepet nyújtanak a Colorado északi részén található hegyek, azok ugyanis hasonló vizuális és repülési környezetet kínálnak, mint a Hold.
„Ezt úgy szokták hirdetni, hogy Apollón isten ikertestre volt Artemisz, és akkor ugye a kettő még inkább kötődik egymáshoz. De igazából sokkal másabb a célja a mostani programnak, hiszen nemcsak annyiról lesz szó, hogy az űrhajósok leszállnak, kitűzik az amerikai zászlót és hazajönnek pár nap után, hanem igazából egy fenntartható holdbázisnak a helyét kutatják most, és már egy olyan potenciális területen szállnának le rögtön első alkalommal” – mondta kérdésünkre Tamási Dávid, a Spacejunkie főszerkesztője, hozzátéve, az elnevezés így közvetlenül utal az 1960–70-es évek Apollo-programjára, amely először juttatta az embert a Hold felszínére.
A NASA célja, hogy az Artemis–3 küldetés során (tervezetten 2027-ben) az első női és első színes bőrű űrhajós is a Hold felszínére léphessen. Bár politikai és finanszírozási nehézségek lassítják a projektet, az emberes űrrepülések kiemelt prioritást élveznek.
Tamási kiemelte: az Artemis hosszú távú, fenntartható program, amely technológiai szempontból sokkal összetettebb és ambiciózusabb, mint az Apollo volt, ám megvalósítása időigényes és kockázatos folyamat.
Úton a Holdra
Csütörtökön Szentendrén tartott előadást Úton a Holdra cimmel Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN- Magyar Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója.
Előadásában a holdi tartós lét problémáit is bemutatta. A gravitáció mindössze hatoda a Földének. Ez legfeltűnőbben a közlekedésben jelent kihívást, már az Apollo asztronautái is új fajta mozgással szökellve mozogtak a bolygó felszínén. Kérdésünkre Kiss elmondta, a földi szimuláció, bár sok krízis gyakorlására alkalmas, a gravitációs különbségeket pontosan szimulálni aligha lehet.
A megfigyelésekkel kapcsolatban pikírten megjegyezte: „az optikai csillagászat a szívás szinonímája”.
További problémaként jegyezte meg, hogy az élet fenntartása jelenleg költséges és kivitelezésben is problémás, ezért nagyon fontos, hogy új technikával, az úgy nevezett helyszíni erőforrás hasznosítással próbálkozzanak.
Az Artemis helyszínének kijelölt, a déli sarkkörön található kráter előnye kettős. Mélyére 4 milliárd éve nem sütött be a Nap, így fagyott víz nagyobb valószínűseggel lehet jelen. Peremén pedig a Nap nem nyugszik le, ideális napelemek elhelyezésére.