Kiss: Ha van esély, valahol értelmes lényekkel beszélgetni, akkor a 4 fényévre levő csillag a legközelebbi
8/08/2025 10:59
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A közeli csillagok többsége, mint az Alfa Centauri rendszer is, komplett bolygórendszerrel bír, akár életre alkalmas bolygókkal is – mondta el Kiss László akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
„Hoppá! Óriásbolygó az alfa Cen A mellett?! Mi mással, mint a James Webb MIRI-műszerével készültek azok a képek 2024. augusztus és 2025. április között, amelyek egyikén egy pontforrás látszott, aztán már nem. Az alfa Cen, mint ismeretes, a legközelebbi csillagrendszer bő 4 fényévre tőlünk, amely két Naphoz hasonló csillag párjából (alfa Cen A és alfa Cen B), illetve a térbeli helyzete miatt hozzánk legközelebbi csillagból, a Proxima Cen vörös törpéből áll - igen, ez a rendszer inspirálta a trisolarisiakat a Háromtest-probléma történetében. Az a pötty, ha tényleg az, aminek látszik, akkor egy Jupiterhez hasonló óriásbolygó” – írta Facebook-posztjában Kiss László akadémikus csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
„Most jönnek a dolgok nyáron, nem áll le egyáltalán csillagász közösség. Egyébként hozzáteszem ennek részben az is az oka, hogy ilyenkor nincs oktatás az északi féltekén az egyetemeken. Ráérnek úgymond a kollégák a tudománnyal még többet foglalkozni. De az, hogy most kijött a James Webb űrteleszkóppal egy érdekes felfedezésnek is mondható valami. Az Alfa Centauri rendszer, a legközelebbi csillag, tőlünk 4 és 1 negyed fényévre. És megnézték, tavaly évvégén, aztán idén, év elején, összesen három alkalommal odalőttek a 6 és fél méteres James Webb űrtárcsövet” – mondta a Reggeli gyors pénteki adásában Kiss. Hozzátette, a mérések során időnként egy halvány „pötty” jelent meg az Alfa Centauri A csillag közelében, ami egy Jupiter-szerű exobolygóra utalhat, 2–3 éves keringési periódussal. A jelenség korábban földi óriástávcsővel is feltűnt, majd eltűnt, ami arra utalhat, hogy a bolygó időnként a csillag fényében takarásba kerül.
A mérések során időnként egy halvány „pötty” jelent meg az Alfa Centauri A csillag közelében, ami egy Jupiter-szerű exobolygóra utalhat, 2–3 éves keringési periódussal. A jelenség korábban földi óriástávcsővel is feltűnt, majd eltűnt, ami arra utalhat, hogy a bolygó időnként a csillag fényében takarásba kerül. A kutatók további megfigyelésekkel szeretnék megerősíteni a létezését, és a jövőben a 39 méteres ELT és az amerikai Habitable Worlds Observatory fő célpontja lehet. Kiss szerint ez felveti a lehetőséget, hogy a közeli csillagok többsége komplett bolygórendszerrel bír, akár életre alkalmas bolygókkal is. „Bármelyik csillagot kapírgáljunk meg jobban, ott egy egész naprendszert találunk” – mondta.
„Ha valahol van esély, úgymond értelmes lényekkel beszélgetni, akkor az a négy fényévre levő csillag a legközelebbi.”
A magyar csillagászcsapat idei diákolimpiai részvételével kapcsolatban elmondta, nagy reményeket fűz sikereikhez.
A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. augusztus 8., péntek 7:42
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert
