Kiss Ambrus a szolidaritási hozzájárulás ügyéről: A Kúria döntése jogtörténeti esemény

A Magyar Államkincstár elveszítette a Fővárosi Önkormányzattal szemben a pert, amely arról szólt, hogy a kormány az elmúlt három évben, beleértve az idei évet is, egyre növekvő mértékben jogtalanul vont el hatalmas összeget szolidaritási adó címén: ’23-ban 58 milliárd,’24-ben 75, idén pedig 89 milliárd forintot. A másik hír pedig az, hogy üres a kassza, és az a 27 ezer fővárosi alkalmazott bajban van, hogyha januárban nincs miből fizetést adni. Valóban ennyire rossz a helyzet? – kérdeztük Kiss Ambrust, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatóját az Esti gyorsban.

„Abszolút. Sajnos az a helyzet, hogy ha a kormány azt teszi, amit eddig tett, akkor olyan mínusz 35 milliárd környékén zárjuk ezt az évet” – válaszolta. Ebben az esetben pedig nem tudják elkezdeni január másodikán a finanszírozást, és ezzel ténylegesen veszélybe kerülnek a bérkifizetések, az intézményi, majd a céges szinten is.

A bíróság, amiről döntött, az jogtörténeti esemény abból a szempontból, hogy alapvetően nem volt ekkora horderejű döntés még, és ez egy két és fél éves szívós csata volt, hiszen ’23 júniusában kezdték ezt a pert, és ’25 novemberében jutottak el oda, hogy a Kúria véglegesen lezárta, és azt mondta, hogy ebben az ügyben igazuk van. De ez 2023-ról szól, ami persze azt is jelenti, hogy a 2024-re felfüggesztett 5 pert is most újra tudja nyitni a bíróság, azokban is tud döntéseket hozni, és közben a 2025-re vonatkozó per pedig az Alkotmánybíróság asztalán landolt. Az a baj, hogy ezekből idővel tud csak pénz lenni, még akkor is, hogyha mindegyiket megnyernék – tette hozzá.

Ez nem segít az idei évben, és nem segít abban, hogy megoldódjon a helyzet. Ezt a helyzetet egy dolog tudja megoldani: a tárgyalóasztal, ahol az egyik oldalon a kormány, a másik oldalon a főváros van, és ott megállapodás születik arról, hogy hogyan lehet az önkormányzati finanszírozást fenntartani a közszolgáltatások területén – jelentette ki Kiss Ambrus.

Miben maradtak a szakszervezetekkel?

Egy demonstrációs és sztrájkbizottságot alakítottak a szakszervezetek még májusban, amikor az első sűrű viharfelhők gyülekeztek már az égen, és akkor ezt a bírói úton el tudták hárítani az azonnali jogvédelemmel. De most azt látják ők is, és arról kértek tájékoztatást, hogy miután befagytak a tárgyalások, nem folytatódtak a kormány és a főváros között, ezért, hogy mi a teendő. Ők egy ultimátumot adtak a felek számára, 168 órás időintervallumban, azt mondják, hogy üljön le a főváros és a kormány, folytatódjanak azok a miniszteri szintű, fővárosi szintű egyeztetések, amik ez év júniusában voltak.

Ha pedig ez nem történik meg, akkor ők elkezdenek dolgozói fórumokat tartani, illetve elkezdik a sztrájklépéseket tovább folytatni, tehát az elégséges szolgáltatásokról, illetve a sztrájkhelyzetről további egyeztetéseket kezdenek. Az a baj, hogy az idő nagyon szorít minket, hiszen november közepe lesz jövő héten, amikor lejár a 168 óra, „és valljuk be, hogy ha ez hetek alatt nem oldódik meg, akkor sajnos azt gondolom, hogy a kormány eldöntötte, hogy a csődbe löki a fővárost, az pedig kiszámíthatatlan”.

Miért lenne érdeke a kormánynak?

Kiss Ambrus elmondta: szeptemberben találkozott az egyik nemzetközi hitelminősítővel, aki ilyenkor egyszerre vizsgálja a magyar gazdaság és a főváros költségvetési helyzetét. És ott azért nagyon egyértelműen látszik, hogy szoros kapcsolatot vontak a kettő között. Tehát hogyha a fővárost csődbe lökik, amiatt, mert olyan mértékű a szolidaritási hozzájárulás, hogy ez veszélyezteti a napi működést akkor ők ebből azt a következtetést vonják le, hogy a magyar gazdaság, a magyar államháztartás egésze van akkora bajban, hogy már az önkormányzatoktól kell a pénzt beszedniük annak érdekében, hogy működni tudjanak. És innentől nem kell nagyon elszaladnia a fantáziánknak, hogy ez el tud menni abba az irányba is, hogy leminősítést okoz, ami azonnal meglátszik a forint-euró, forint-dollár árfolyamon, az infláció növekedésén, és a kamatlábak változását okozza.

„Ezért sem értem, hogy az miért lenne érdeke a kormánynak”, nem beszélve arról is, hogyha a fővárosi közszolgáltatások nem működnek, vagy nem a most ismert szinten működnek, akkor ez a leállását okozza a magyar gazdaságnak, nem növekedés, hanem hanyatt esés lesz ebből az egészből.

Gulyás Gergely minisztert jelölte ki a miniszterelnök még júniusban, ő volt a tárgyalópartner. Volt két leülés, és az alapján az látott, hogy nyáron lerendezhető ez az egész probléma, és túl lehetnénk rajta. Azóta ezek a tárgyalások megszűntek, a másik oldal nem jelentkezik, és a megkeresésekre, főpolgármesteri levelekre sem válaszolnak. Tehát sajnos az van, hogy a kormány minthogyha döntésképtelenné vált volna ebben a helyzetben is. És hozzátette, ez nem csak budapesti probléma. Tehát ha megnézzük, Orosházán szerdán jelöltek ki egy költségvetési biztost, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodás felett átvette a kormány az irányítást. Egerbe és Salgótarjánba két-két milliárdot vitt a miniszterelnök képletesen kézben, nem fejlesztésre, hanem működésre, hogy ezt az évet be tudják fejezni. Közben lehet hallani, hogy Miskolc, Debrecen, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, és direkt kormánypárti településeket sorolt, finoman szólva is lázadoznak, és azt követelik, hogy valamilyen korrekció legyen, mert ők sem bírják el. Nyilván nem állítja, hogy likviditás terén akkora problémájuk lenne, mint a fővárosnak, de ha a kormány így két-két milliárdot leküld működési támogatásként erre az évre, az arányait tekintve szinte majdnem akkora, mint amilyen vitájuk van a kormánnyal jelenleg – fogalmazott a főigazgató.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)