„Zajlik
Ötös – Kultúrcsütörtök

Két csodás „hangbirtokos” – Béres Ilona és Harcsa Veronika vendégeskedett az Ötösben

7/06/2020 10:18

| Szerző: Warholik Zoltán/Klubrádió

Két olyan művésznő is vendége volt a csütörtöki Ötösnek, akiket nemcsak tehetségük és sokoldalúságuk okán, de hangjuk alapján is azonnal felismerhetünk. Béres Ilonát születésnapján köszöntöttük, Harcsa Veronika jazzénekesnőt pedig 15 éves énekesi pályafutása alkalmából hívtuk telefonon, csütörtök délelőtt.

2020. június 04. Ötös – Kultúrcsütörtök (2020. június 04., csütörtök 10:00 Béres Ilona és Harcsa Veronika)
66:16
00:00
Béres Ilona már a színművészetis felvételijekor felhívta a figyelmet zengő orgánumára, amikor Básti Lajos előtt rákezdett a „Bölcsődal kicsi négerek ébresztésére” című Nicolas Guillén-költeményre. Kislánykorában meghatározó volt számára Mezei Mária hanghordozása, gyakran utánozta is odahaza. S akkor még elképzelni sem tudta, hogy pár évvel később a lányát fogja játszani a Warrenné házassága című színdarabban. Kislányként nézőtéri sikításaival hívta fel magára a figyelmet első színházlátogatásakor, amikor a Tamás bátya kunyhóját nézte meg nővérével, aki hogy tompítsa húga hangerejét, cérnakesztyűs kezével próbálta betapasztani Ilona száját. De nemcsak hangokról, hanem tekintetekről is szót ejtettünk a délelőtti beszélgetésben. Tomanek Nándor átható színpadi pillantásairól, amihez hasonló tisztaságot sok évvel később Bubik István szemében is látott a Tartuffe egyik előadásán. Béres Ilona felidézte egyik legnagyobb filmsikerét, az Aranyembert, ami után az országban minden harmadik születendő kislány a Tímea keresztnevet kapta. A hatalmas filmsiker a művésznő gázsiján kevésbé mutatkozott meg: a szerepért kapott 2700 forintból mindössze egy télikabátra futotta, aminek a gallérjára már nem is tellett.

Felidéztük a Kossuth-díjas színésznő nagy színházi korszakait is. A Madách Színházat valóságos templomként lakta be, bár úgy érzi, 22 évesen ő még túl fiatal volt a társulatnak. Nem is kapta meg azokat a szerepeket, amikkel ő igazán berobbanhatott volna. Így Básti Lajos csábítására, átment vele a Nemzetibe, majd aztán később a Vígszínházba, amely sokáig a második otthonának számított. S ahol sok remek szerepet kapott Várkonyi Zoltántól. De nemcsak a régi, nagy rendezőktől kapott méltó szerepeket, hanem sorra, a fiatal rendezőktől is. Érdekes módon többen is férfi főhősöket láttak benne. Kovalik Balázs Sujszkij herceg szerepét osztotta Béres Ilonára a Borisz Godunov Örkény színházi előadásában. Majd Weöres Sándor Theomachiájában Kronos szerepét kapta meg Balázs Zoltán rendezőtől. Ebben szerepe egy részét visszafelé beszélve kellett megtanulnia, s ez mindmáig benne van a memóriájában, így Béres Ilona nagy kedvvel idézett is műsorunkban ebből a szerepéből.

Sajnos az utóbbi évben nélkülöznünk kell őt betegségei okán, így a karanténosabb élet nála már korábban elkezdődött. Amit komolyzenei felvételek nézésével és remek könyvekkel színesít. Ebben is követi édesapja példáját, aki mindig egy aktatáskányi könyvvel érkezett kispesti otthonukba a közeli könyvtárból. Az utóbbi hónapokban igazi szellemi kalandot jelent számára újraolvasni régi kedvenc könyveit. Ilona gondolataiban azért mindmáig ott van a színház is, s ha már megerősödik, talán egy irodalmi esttel térhet vissza. Addig is Isten éltesse június 4-i születésnapján!

Harcsa Veronika 15 éve robbant be a hazai jazzéletbe. „Nyitányként” egy hazai lemezboltba nyitott be, s nem kifejezetten vásárlási szándékkal. Egy demo lemezt vitt az üzletvezetőnek, hogy ha tetszik, akkor árulná-e? Ebből aztán az lett, hogy ez a lemez még Japánba is eljutott, s ott a nemzetközi sikerlistákra is felkerült. Szinte előbb lett ismert Japánban, mint idehaza. Határok nélküli énekesnő. Aki első színpadra lépésekor még Metallicát énekelt. Az utóbbi néhány évben pedig a jazz mellett költőink verseit is megzenésíti, sőt Debussy dalait is énekli hárfakísérettel. Nála is meghatározó volt az otthon kapott szellemi „batyu”. Édesapja a vasárnapi ebédek után mindig Puccinit hallgatott. Leginkább a Pillangókisasszony zümmögő kórusa szenderítette álomba a családfőt. Nem véletlen, hogy Veronika vágyálma is az volt, hogy egyszer a Toscát elénekelje. Jelenleg „még csak” Debussynél tart.

Gyémánt Bálint és Harcsa Veronika
 
Gyémánt Bálint és Harcsa Veronika
 

De Veronika pályafutásában nemcsak a zene jelent hihetetlen egyveleget. Leányka korában néptáncolt, s ebben az otthoni, budakalászi közeg is meghatározó volt. Az a sváb szellemiség, amely abban a régióban a délszláv kultúra hazai bölcsője, s elindítója olyan nagy nevű muzsikus csapatoknak, mint a Vujicsics és a Söndörgő zenekarok. Később minden egyéb területen is megjelenik Veronikánál a sokrétűség. Matematikai érdeklődését a Műszaki Egyetem informatikus szakán teljesítette ki, miközben – ezzel párhuzamosan – a jazz tanszakot is elvégezte a Zeneakadémián. Mesterdiplomáját Brüsszelben szerezte. S gyakran ingázott London és Budapest között is. Koncertjeivel körbeutazta Európát, tavaly még Ázsiát is. Egy éve úgy döntött férjével, hogy most már tartósan hazatérnek Budapestre. Ez a szándék az utóbbi 3 hónapban igazán kiteljesedett náluk is, karanténos kötelékben. Amely Veronika számára új kihívásokat jelentett. Maga sem gondolta volna egykoron, hogy spenótot és retket ültet. Továbbá kovászt nevel, s naponta kenyeret süt. Alkotni minden területen, improvizatív módon – ez akár mottója is lehet Harcsa Veronikának.

Ötös - Kultúrcsütörtök
2020. június 4. csütörtök 10:00
Szerkesztő-műsorvezető: Warholik Zoltán