Kéri: Orbán nem fog egyhamar talpra állni

A Fidesz jövőjével kapcsolatban Kéri László úgy véli, a rendszer belső bomlása elkerülhetetlen. Szerinte egy erősen centralizált, hierarchikus hatalmi struktúrát „csak a hatalomban való lét fog össze”, és ennek elvesztése után megindulnak a dezertálások és belső konfliktusok. „Nem lesz könnyű ezt a Fideszt egyben tartani” – fogalmazott.

Mint mondta, a történelmi tapasztalatok alapján egyetlen politikai közösség sem marad változatlan egy ilyen kudarc után. A 16 évig hatalmon lévő rendszer esetében ez különösen éles töréseket hozhat: miközben egyes szereplők már előre felkészültek a vereségre és kimentették erőforrásaikat, a tábor jelentős része felkészületlenül néz szembe a következményekkel. Szerinte a Fidesz veresége után hosszan elhúzódó belső bomlás fogja a kezdetét venni és a párt hatalom nélkül nagyon könnyen fog belülről szétesni.

Úgy látja, két külön történetet kell majd elemezni: egyrészt azt, hogy miért vesztett a Fidesz, másrészt azt, hogy miért nyert a Tisza? A kettő szerinte nem ugyanaz. "A Fidesz előbb-utóbb szembesül azzal, hogy ez nemcsak választási vereség, hanem a minden tekintetben kiépített monopolhelyzet elvesztése is" - mondta.

Le lehet váltani az államfőt

Az intézményi rendszerrel kapcsolatban – mint az Alkotmánybíróság, a Kúria vagy az ügyészség – úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi vezetők nehéz döntési helyzetbe kerülhetnek. Szerinte ezek a szereplők eddig „politikai szolgálattevők voltak”, akik most szembesülnek azzal, hogy megváltozott a hatalmi helyzet. „Elég nagy dilemmában lesznek, hogy ezek után hogyan működjenek” – mondta, utalva arra, hogy a korábbi politikai lojalitás már nem feltétlenül tartható fenn. Hozzátette: bár ezek a pozíciók jelentős privilégiumokkal jártak, amelyektől nehéz megválni, de egy kétharmados parlamenti többség minden vezetőt megfoszthat ettől. "Az első lehetőség, ahogy azt Magyar Péter fel is ajánlotta, hogy valaki önkéntesen vállalja a lemondás menekülési útját, de ha valaki ezzel nem él, akkor majd az új parlament kétharmaddal egyszerűen le fogja váltani" - fogalmazott.

Kéri szerint jogi értelemben sem kizárt a rendszer átalakítása, még ha ez nem is lesz egyszerű. Úgy véli, napirendre kerülhet annak a vizsgálata is, hogy a korábbi szabályozások mennyiben szolgálták a politikai hatalom bebetonozását. "Ha kiderül, hogy a Fidesz a saját rendszerének érdekében hozott jogszabályai megalapozatlanok, akkor elő lehet venni a Vörös Imre, illetve más alkotmányjogászok álláspontját is: eszerint a jogi formába öntött önkényuralom egésze megkérdőjelezhető. Nem tartom kizártnak, hogy vitathatóvá válnak azok a jogi keretek is, amelyekbe ezeket a politikai kinevezéseket beágyazták" - magyarázta.

Orbán Viktor jövőbeli szerepéről szólva a politológus úgy látja, a vereség feldolgozása hosszú folyamat lesz. Emlékeztetett arra, hogy korábbi választási kudarcokat is nehezen viselte, és most – 16 év kormányzás után – ezt még nehezebben éli meg. „Ez nem ugyanaz a helyzet, mint ami 2002-ben volt” – mondta, hangsúlyozva, hogy most nemcsak a kormányzati pozíciója, hanem a mára teljesen kiépített hatalmi- és gazdasági rendszere került veszélybe. Ha ezt felszámolják, a Fidesz számára sokkal nehezebb lesz az újrakezdés. A gyors visszatérésről szóló várakozásokat Kéri egyértelműen elutasította. „Ez pusztán vágy vezérelt  gondolkodás” – fogalmazott, hozzátéve: nem számít arra, hogy a párt rövid időn belül erős, egységes ellenzékké tud szerveződni. Úgy véli, a következő hónapokban derül majd ki igazán, hogyan reagál a párt a vereségre, de az biztos, hogy „nagyon sokáig el fog tartani” a kudarc feldolgozása. Különösen azért, mert „nem készültek fel rá, nem hitték el”.

Orbán Viktor reakcióját Kéri viszonylag visszafogottan értékelte: szerinte „önmagához képest a lehető legjobb arcát mutatta”, ugyanakkor a mögötte álló politikusokon egyértelműen látszott a sokk. „Mint akikből elment a lélek” – írta le a látványt, hozzátéve, hogy nem voltak felkészülve ekkora vereségre.

A gazdasági következményekről szólva a politológus azt hangsúlyozta, hogy a rendszer csúcsán álló oligarchikus struktúra meggyengülhet, de az alatta működő gazdaság nem omlik össze. „Nem az oligarchák dolgoztak, hanem az alvállalkozók”, így ha a felső réteget leválasztják, a gazdaság működőképes marad. Mint mondta, sok vállalkozás számára felszabadulást jelenthet a változás. „Visszakapják a gazdálkodási szabadságot” – mondta, utalva arra, hogy az elmúlt évek kiszámíthatatlan üzleti környezete visszafogta a beruházásokat. Kéri László szerint a rendszer egyik legkirívóbb jelensége az volt, hogy miközben a gazdaság stagnált és a lakosság jelentős része jövedelemvesztést szenvedett el, a leggazdagabbak vagyona hihetetlen  mértékben nőtt. Ez szerinte jól mutatja a rendszer torzulásait. A politológus úgy véli, a következő időszakban derül majd ki igazán, mennyire volt „kártyavár” jellegű a korábbi hatalmi-gazdasági struktúra, és mennyire gyorsan kezd el szétesni a politikai háttér elvesztésével.

A politológus úgy látja, a kormánypárti oldalon sokan alábecsülték a Tisza felkészültségét. A kritikák jelentős része abból fakad, hogy „fogalmuk nincs arról, a háttérben milyen hihetetlen erős szakmai előkészületek folytak a kormányzás átvételére”. Kiemelte: a program nemcsak általános ígéreteket tartalmaz, hanem konkrét, akár az első kormányülések döntéseire lebontott terveket is. Kéri külön hangsúlyozta, hogy a felkészülés nem kampányszerű volt, hosszabb folyamat eredménye. „Több mint egy éve tart, egyre több embert vontak be a munkába, a kormányzásra való szakszerű felkészülésbe” – mondta, hozzátéve: aki ezt nem látja, az valójában nem is akarja megérteni a helyzetet.

1989 vs. 2026

Kéri László a Reggeli gyorsban beszélt arról is, hogy a tegnapi választás estéje egyszerre hozott feszültséget és felszabadulást.  Párhuzamot vont a 1989–90-es rendszerváltás között. Az a különbség az akkori eseményekhez képest, hogy akkor Nagy Imre újratemetése napján a rendszer megbukott és bár onnan kezdődött egy hosszú átmenet, senki nem gondolta, hogy ezt bárki megakadályozhatja. Most az utolsó pillanatig élt a félelem, sokan attól tartottak, hogy valamilyen módon még megakadályozzák a hatalomváltást.

Úgy fogalmazott, „az eredményekkel együtt jött a felszabadulás”, de a bizonyosság csak a konkrét számok megérkezésével született meg. Az embereknek látniuk kellett, hogy valóban megtörtént a fordulat, tényleg meglett a 138 mandátum, tényleg 16 százalékpontnyi a különbség, és sorra dőltek el a körzetek. Ez a felismerés néhány óra alatt alakította át a közhangulatot.

Ritkán tapasztalható kollektív élmény volt, ahogy a szorongás estéről éjszakára közös örömbe fordult át. „Én ilyet még nem láttam” – mondta, hozzátéve, hogy az utcán ünneplők között a generációs különbségek is eltűntek, egyfajta közös, személyes szabadságélmény alakult ki. 

A politológus kitért arra is, hogy a választás előtt komoly félelmek keringtek, sokan tartottak akár külső beavatkozástól, akár a hatalom átadásának elmaradásától. Ehhez képest végül „minden nagyon sima volt”, ami őt is meglepte.

Üres kasszát kap a Tisza

Az államkassza lényegében már kiürült, a költségvetési hiány az év első hónapjaiban rendkívül magas szintre emelkedett, miközben az utóbbi napokban is jelentős pénzosztás zajlott. Kéri szerint ezzel a helyzettel a Tisza szakemberei tisztában vannak, és számítottak is rá. Magyar Péter is pontosan tudja, hogy az egyik első feladat a valós helyzet feltárása. Nemcsak a kormány számára, hanem a nyilvánosság előtt is világossá kell tenni, milyen állapotban vették át az országot. Korábbi kormányváltások során ez rendre elmaradt, bár a hatalom új birtokosai mindig ígéretet tettek az „örökség” bemutatására, a napi kormányzati feladatok végül elsodorták ezt. Pedig ennek hiánya később irreális elvárásokat és csalódásokat szülhet a társadalomban.

Kipukkanó buborékok

A beszélgetésben az is elhangzik: a 16 év után megosztott, propagandával erősen befolyásolt társadalom maradt hátra. Több millió ember számára komoly sokk lehet szembesülni azzal, hogy létezik egy másik politikai valóság is. Ugyanakkor a Fidesz támogatói között különböző csoportok vannak, egy részük információs buborékban élt, mások inkább identitásalapon kötődtek a párthoz.

Kéri szerint fontos felismerés, hogy a Fidesznek az elmúlt másfél évtizedben soha nem volt valódi társadalmi többsége, ezt azonban politikai fölénnyé tudta alakítani. Az új helyzet egyik kulcsa az, hogy Magyar Péter és a Tisza képes volt ezt a rejtett többséget politikai erővé szervezni.

Kiemeli azt is, hogy az elmúlt időszak egyik legfontosabb tanulsága: a politikai érzelmek szerepe. A tömeges érzelmi azonosulás és részvétel olyan tényezővé vált, amelyet korábban alábecsültek az elemzők. A Tisza körül kialakuló mozgalom részben ezekre az érzelmi kötődésekre épült, de  a politológus szerint nem pusztán irracionális lelkesedésről van szó. A támogatás mögött konkrét, mindennapi tapasztalatokból fakadó elégedetlenség is áll.

Az interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)