Ismét felvetették a 7-es cikkelyes eljárást Orbánékkal szemben az EU-ban

Ismét beverekedte magát a nemzetközi hírek közé Orbán Viktor azzal a kijelentésével, hogy Magyarország elleni nyílt hadüzenettel ér fel az, ha Brüsszel az ő tiltakozása ellenére gyorsított eljárásban szeretne uniós tagságot biztosítani Ukrajnának. Egyébként mindaddig, amíg nem teljesíti a belépés minden követelményét, ami nagyszabású reformok végrehajtását követeli meg Ukrajnától, ez a tagság csak részleges, alapvetően formális lenne – írja a Politico. Zelenszkij elnök bízik abban, hogy erre a lépésre már 2027-ben sor kerülhet, aminek feltétele részben az oroszokkal megkötendő béke. A Politico névtelen forrásból úgy értesült, hogy az Európai Bizottság tagjai, illetve véleményformáló tagországok keresik a módját, hogyan akadályozzák meg Orbán vétóját, és ebben az igyekezetükben Trumpra is számítanak, hogy majd ő nyomást gyakorol a magyar kormányfőre, illetve ismét komolyan felmerült a 7-es cikkelyes eljárás végrehajtása, ami a szavazati jog megvonásával jár. Orbán arra hivatkozik tiltakozásakor, hogy Brüsszel nem veszi figyelembe a magyar nép döntését Ukrajna uniós tagságáról, és azt is egyre gyakrabban hangoztatja, hogy szerinte bármilyen áron kormányváltást akar elérni Magyarországon. A Politico azon túlmenően, hogy ír a Fidesz lemaradásáról a Tiszával szemben, Orbán kampányának lényegét kiemelve arról ír, hogy a kormányfő Kijevet Brüsszellel egy lapon említi, mint amelyik fenyegetést jelent Magyarország függetlenségére nézve, ezért meg kell őket állítaniuk a szavazóknak és hangoztatja, a Fidesz az egyetlen erő, amely hazánk szuverenitását garantálni képes.

Miközben a Tisza győzelmi esélyeit latolgatja a berlini székhelyű Európai Külkapcsolatok Tanácsa elemzőközpont, aminek irodái Párizsban, Rómában, Madridban, Londonban, Szófiában és Varsóban vannak, az Orbán utáni korszakot vázolja fel, alapvetően a Tisza párt külpolitikai elképzelései alapján. Abból indul ki az elemzés, hogy Orbán a tusványosi beszédében bírálta az EU irányvonalát, amit nemes egyszerűséggel "progresszívként" vagy a "woke ideológia" követésével azonosított – megemlítve, hogy Trump is ez ellen küzd az Egyesült Államokban –, miközben Magyar Péter kezdettől fogva azt mondja, hogy Magyarországnak Európában, a Nyugaton van a helye. Orbán külpolitikája visszaút a múltba, igazi katasztrófapolitizálás, tele ideológiai antagonizmussal. A Tiszáé nem hirdet új doktrinát, de vissza akarja építeni a bizalmat hazánk iránt, visszaszerezni egykori szövetségeseinket, ami az elmúlt 16 év romboló külpolitikájához képest mégiscsak radikális változást hozhat hazánk diplomáciájában. A külügyminiszter-jelöltként bemutatott Orbán Anita elképzelési közül az írás kiemeli, hogy újra érvényt szerezne az uniós normáknak, visszaállítaná a demokratikus berendezkedést, a jogállamot, miközben a korrupció felszámolását egyik legfontosabb céljának tekinti. Eközben a Fideszhez hasonlóan retorikájában központi hely jut a nemzeti szuverenitásnak, és gyakorlatilag követi a kormányzati migrációs politikát. Ugyanakkor ügyel arra, hogy a nemzeti szuverenitás kérdése ne sértsen uniós jogokat.

A lengyel igazságügyminiszter, Waldemar Żurek a lengyel RadioZetnak beszélt arról, amiről angolul az Euractiv számolt be, hogy az Európai Bíróságon támadja meg a magyar kormányt, mert felszólítás ellenére sem adják ki a volt igazságügyminisztert, Zbigniew Ziobrót, akinek menedékjogot biztosított a kormány. Ezzel Orbánék uniós jogot sértenek, nem tekintik rájuk nézve kötelezőnek az EU-ban érvényes kiadatási törvényt. Erről tárgyalt még az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolaval is. Hisz a Jog és Igazságosság (PiS) párt tagját 26 vádpontban találták bűnösnek, többek között azért, mert gyakorlatilag szervezett bűnözői csoportot irányított, és beavatkozott az uniós pályázati tenderek elbírálásába.

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)