EP-delegáció Budapesten: Soha nem találkoztunk ilyen ellenséges fogadtatással, mint a magyar kormány részéről

2018 óta tart a 7-es cikk szerinti eljárás ügye, aminek megszavazására az egyhangú voksolás garantálása híján nem került sor. Utoljára 2021-ben járt itt uniós tényfeltáró bizottság, majd a héten a 2024-ben megválasztott Európai Parlament új tagjai érkeztek Magyarországra, hogy felmérjék, javult-e a helyzet. A jogállam helyzete, pontosabban a jogállamisági garanciák hiánya miatt a Portfolio számításai szerint legkevesebb 16,7 milliárd eurót fagyasztottak be. Ez forintban mintegy 6800 milliárdot jelent. Ebben a számításban benne vannak a kohéziós alapok, RRF hitelek és RRF támogatások, továbbá a már elveszett pénzek is. Így aztán korántsem mindegy, milyen állapotot mér fel a bizottság a jogállamisági feltételek teljesítéséről. A kormánynak azonban, úgy tűnik, mégis teljesen mindegy.

Ennek jártunk utána, amikor az ötpárti delegáció három napos vizsgálódásait követő sajtótájékoztatója után sikerült megszólaltatnunk a brüsszeli képviselőket. Elsőként Belgium első női miniszterelnökét, Sophie Wilmest, aki most a Renew (Újítsd meg Európát) liberális frakcióban politizál.

Csalódott vagyok, mert a delegáció küldetése eleve az, hogy ne lehessen minket elfogultsággal vádolni, márpedig amit a tárgyalások során tapasztaltam, az a teljes értetlenség. Pedig meg kell mondjam önnek, hogy hosszú éveken át, amíg kormányzati szereplő voltam (Sophie Wilmes kétszer töltött be miniszteri posztot is a miniszterelnöksége előtt) mindig tudtam tárgyalni olyanokkal, akikkel nem értettem egyet. Mert épp az ilyen helyzetekben –, amikor nézeteltérés van a felek között – van a legnagyobb esély a problémák tisztázására. Tehát a kormánynak élnie kellett volna ezzel a lehetőséggel. Megjegyzem, nem kis nemzetközi tapasztalatom is van a tárgyalások menedzselését illetően. És őszintén mondom, soha, de soha nem volt részem ilyen ellenséges fogadtatásban, mint amit a magyar kormány részéről tapasztaltam itt Budapesten. 15 év politikai gyakorlattal a hátam mögött, ki kell mondanom, ez még a számomra is teljesen új helyzet. Soha nem tapasztaltam ilyet.

Másrészről, mégsem vádolhatja meg önöket ezek után elfogultsággal a magyar kormány, hiszen nem adott önöknek tájékoztatást, nem segítette az önök tényfeltárását. Ezek után egy rossz szava nem lehet a kormánynak, nemde?

Mi – mindezek dacára – természetesen a lehető legsemlegesebb jelentést fogjuk letenni az asztalra. Olyat, amely kizárólag tényeken alapul. No és nemcsak az itteni tárgyalásaink alapján állítjuk majd össze a jelentésünket, hanem számos, már rendelkezésre álló forrás segítségével. Kiterjedt, komplex munkát végzünk. Valóban így van, ha nem találkoznak és tárgyalnak velünk, akkor semmi alapjuk nincs egyoldalúsággal vagy elfogultsággal vádolni minket. Persze hálásak vagyunk azoknak, akik fogadtak minket. Mint az Integritás Hatóság, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, az Alapjogokért Központ, az EU-s ügyekért felelős államtitkár. De nem akarnám őket név szerint bírálni, nem lenne elegáns! Azt viszont elmondhatom, hogy amikor kérdést tettünk fel, akkor nem választ kaptunk, hanem támadó kérdés volt a viszontválasz.

Milyen vitás kérdések merültek fel az Integritás Hatóságnál?

Nem mondhatom el önnek a konkrét témákat, csak azt tudom elmondani, milyen atmoszférája volt a beszélgetéseknek. Persze mindent kamera rögzített, tehát a tárgyalásra vonatkozó állítások hitelessége nem kérdéses.

Megváltoztatják-e ezek a tárgyalások a jelentésük tartalmát? Az önök megítélését? 

Úgy érzem, a kérdésében az is benne van, hogy eleve határozott véleménnyel vagy előítélettel érkeztem a tárgyalásokra. Nem. Ezt határozottan tagadom. Persze sokféle előzetes információm volt, de semleges megfigyelőként érkeztem önökhöz. Mert ezzel a feladattal bíztak meg.

"A magyar jogállam megsértése egyre durvább"

Határozottan meg vagyok győződve arról, hogy a jogállam megsértése egyre durvább, egyre kiterjedtebb – ezt már Michał Wawrykiewicz jogász, az Európai Néppárt lengyel képviselője mondta el rádiónknak. Aki korábban a lengyel jogállamot védte nemzetközi bíróságokon a Kaczynski-féle kormánnyal szemben. – Sokkal rosszabb a helyzet most, mint négy évvel ezelőtt. S nemcsak a jogállami normák megsértése miatt, hanem azért is, mert a magyar kormány nem teljesíti az Európai Bíróság és az Emberei Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletekben foglalt kötelezettségeit. Ráadásul a kormányzati emberekkel folytatott tárgyalásaink során egyértelművé tették a számunkra, hogy egyáltalán nem fogják teljesíteni az elvárásokat és az ítéleteket. Szerintük ugyanis rossz döntések születtek a magyar jogállam helyzetének megítélésekor. Igenám, de minden egyes tagállam, aki aláírta csatlakozásakor az EU alapokmányát, annak be is kell tartani a szabályokat.

Nem beszélve arról, hogy a nemteljesítések miatt kivetett pénzügyi büntetéseket sem fizeti be a kormány.

Nagyon érdekes állaspontot fogalmazott meg ezzel kapcsolatban az EU-s ügyek államtitkára, hogy a kohéziós alapból levont büntetések szerinte azt jelentik, hogy Magyarország teljesíti pénzügyi kötelezettségeit. Hát azért ez nem teljesen így van. A nemteljesítések nemteljesítését látjuk most.

Akkor erre is jönnek majd újabb büntetések?

Sokféle eszköz áll rendelkezésre az EU jogi kelléktárában. Lengyel állampolgárként magam is megéltem 2015-től 2023-ig, hogy mit jelent a jogállami feltételrendszer számonkérése, a befagyasztott források költségvetési következményei. Nagyon úgy néz ki, hogy a felzárkózási (RRF) és a kohéziós alapok továbbra sem jutnak el a magyar kormány kasszájába. Sőt… még több pénz is foroghat kockán. És mindennek következményeit a kormány miatt, amelyik buborékban él, a magyar állampolgárok fogják elszenvedni. De nekem úgy tűnik, hogy a magyar embereknek kezd elegük lenni az Orbán-kormányból. 15 év után talán jön a magyar tavasz is.

Ha már ezt említette: milyen a kapcsolatuk a Tisza párttal, miután a Fidesz búcsút mondott önöknek?

Azok után, hogy a Fidesz gyakorlatilag aranykártyával rendelkezett és pénzautomatának használta az Európai Uniót, a Tisza felüdülés a számunkra. Mert uniópárti, liberális és tiszteletben tartja az uniós alapértékeket.

Esetleg személyesen is ismeri Magyar Pétert? Milyen embernek ismerte meg?

Hát hogyne ismerném. Sok reményt fűzünk hozzá, és szerintem a magyarok is. Látva, hogy tényleg foglalkoztatják az otthoni problémák. Amit magam is átéltem Lengyelországban, az semmi ahhoz képest, amit önök az Orbán-kormány alatt. Remélem, most majd sikerül önöknek is, mert megérdemlik, hogy szabad országban éljenek.

Végül egy friss hírről kérdeztük a lengyel képviselőt, mire azt mondja, bocsánat, de kikapcsolták a telefonokat, amióta Magyarországon vannak, mert a Pegasus-ügyből sokat tanultak. Sőt, figyelmeztették is őket, hogy lehallgathatják őket itt tartózkodásuk idején.

A delegáció vezetőjétől, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának elnökétől, illetve a magyarországi raportőrtől, Tineke Striktől először azt kérdezte Csernyánszky Judit, hogy milyen magyarázatot adtak azok, akik nem voltak hajlandók találkozni velük.

Nem adtak magyarázatot. Pedig mi állandóan átszerveztük a programokat, hogy találjunk nekik újabb időpontokat, de hiába. Meggyőződésem, hogy nem is akartak velünk találkozni. Talán Önnek kellene őket megkérdeznie, miért nem állt érdekükben velünk tárgyalni!

Hogy fogják megírni jelentésüket a kormány álláspontja nélkül?

Azt hiszem, elég könnyen. Hisz amikor az EU-s államtitkárral találkoztunk, akkor a kérdéseinkre kérdés volt a válasz, hogy a többi tagállamnál miért nem tárjuk fel az igazságot. Szerinte mi kettős mércét alkalmazunk. Azért vagyok csalódott, mert akár otthon is maradhattunk volna, ugyanis újat nem tudtak mondani és meg tudtuk volna írni a már meglévő rengeteg forrásanyagból. Hisz épp a részleteknek akartunk utánajárni, hogy a leírt feltételteljesítések hogyan működnek a gyakorlatban. Nos, erről semmit nem tudtunk meg. A 'legjobb védekezés a támadás' taktikáját követték a kormányzati figurák, és azt akarták, érezzük is, hogy támadás alatt állunk. Ilyen körülmények között nehéz az információcsere.

Kikkel találkoztak a másik oldalról?

A Magyar Bírói Egyesülettel és egyik, lemondott bírójával. Akik azt mondták el, hogy nagyobb nyomás alá helyezték őket, mint korábban, úgyhogy a függetlenségük alatt igencsak rezeg a léc. Hisz az intézményi hierarchia csúcsán pártdelegáltak ülnek. És amit most a béremelésükért cserében elvárna a kormány, az még sérülékenyebbé teszi a helyzetüket. Beszéltünk a média képviselőivel, akik még jobban ki vannak téve a kormányzati nyomásnak, mint korábban. Beszéltünk LMBTQ-közösségekkel, akiket még jobban ki akarnak zárni a társadalomból, és még jobban üldöznek. Beszéltünk a főpolgármesterrel, aki beavatott minket annak a részleteibe, hány bőrt akar lenyúzni róluk a kormány és akarja őket mindenáron csődbe juttatni. Beszéltünk ellenzéki pártokkal, akiket a kormány teljesen kizár a törvénykezés folyamatából, és agresszív velük szemben. Beszéltünk azokkal a civil szervezetekkel, akik a kormány szerint az ország szuverenitását veszélyeztetik. És a végén ezek mind összeadódnak.

Megütötte a fülemet a sajtótájékoztatón egy mondata, hogy a kormány az uniós támogatásokat is külföldi, idegen támogatásokként kezeli.

Pontosan!

De biztos Ön ebben?

A Szuverenitásvédelmi Hivatalnál konkrétan rákérdeztünk, hogy mit tekintenek külföldi beavatkozásnak, hogyan definiálják a külföldi támogatást. Sőt, konkrétan azt is megkérdeztük, hogy az uniós támogatásokat is külföldi beavatkozásnak tekintik-e. És azt válaszolták, igen. Ezen túlmenően azt a hivatalt is a szuverenitásra nézve veszélyesnek tartják, amelyik az uniós források elköltése felett gyakorol ellenőrzést.

Hogyan értelmezi ön ezt a jelenséget?

Ha úgy vesszük, ez tökéletesen beleillik az „EU a mi ellenségünk” képbe. De könyörgöm, Magyarország része az uniós támogatásoknak! Amit magyar szervezetek kapnak, azok épp úgy a kormány támogatásai is. Csak hát azzal az a bajuk, hogy nem tudják kontrollálni. Sőt, szerintük a civil szervezetek támogatásai párttámogatások, és ezért törvénytelenek. Ezek az értelmezések nagyon veszélyesek, mert semmilyen törvényi alapjuk nincs.

Hogyan védhetők meg a civilek és a nem kormányzati kontroll alatt lévők a kormányzati lépések következményeitől?

Minden egyes alkalommal figyelmeztetjük az Európai Bizottságot, hogy sürgesse meg a már bíróságon lévő ügyet, mert a szuverenitásvédelmi törvény a legveszélyesebbnek tűnik a jelen pillanatban. Nem várhatnak éveket igazukra a betámadottak!

A 7-es cikkelyes eljárás az egyöntetű szavazatok miatt továbbra sem látszik működőképesnek. Vagy igen?

Három lépés vezethet el a szavazati jog megvonásáig. Az első kettőhöz – azaz a figyelmeztetéshez és a feltételül szabott javaslatokhoz 22 ország szavazata szükséges. Ebből 19 ország támogatása már megvan. Ha sikerül a további hármat megszerezni, akkor nyert ügyünk van. Ettől függetlenül persze a szavazati jogot ezektől függetlenül is bármikor el lehet venni, amennyiben a most kritikus Szlovákiát is megnyerhetjük az ügynek. A júliusban esedékes, Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról szóló szavazás vízválasztó lesz e tekintetben. És miután a magyar kormány minden jogi feltétel szerint a 7-es cikkelyes eljárás alá vehető, most az összes tagországnak azt kell megértenie, hogy szükség van az eljárásra – nyilatkozta rádiónknak Tineke Strik.