Kína nagyobb veszélyt jelent Magyarországra, mint Oroszország Ifj. Donald Trump szerint

Az állami hírügynökség írásában szokásos diplomáciai mondatokat olvasunk, s csak egy dolog szúrt szemet, hogy „robusztus történelmi kapcsolatokon alapszik” a két nép stratégiai együttműködése és barátsága. A Qatar News El-Sissi üzenetére fokuszált, aki sürgősnek tartja az izraeli-palesztin tűzszünet meghosszabbítását és a túszok mielőbbi szabadon engedését, remélve a humanitárius segélyek ismételt akadálytalan bejutását Gázába.

Pár hónapon belül a második terjedelmes és dicsérő cikket olvasom a Takács Quartetről, ezúttal a New York Times-ban. Merthogy az idén 50. születésnapját ünnepli a vonósnégyes, s ez alkalomból a coloradói Boulderben tartott Beethoven koncertjükről áradozik a nagymúltú újság szakírója, aki online közvetítésen követte koncertjüket. Az együttesben már csak egy eredeti tag van, Fejér András, a csellista, s vele játszik Richard O’Neill, Edward Dusinberre, és a női hegedűs: Harumi Rhodes. David Allen, a cikk szerzője úgy fogalmazott, hogy az ismételten csodálatos koncertről oldalakon át lehetne dicsérő szavakat sorjázni.

Trump idősebb fia arra kérte Budapesten a magyar vezetést és üzletembereket, hanyagolják ők és Kelet-Európa is a kínai befektetéseket, s Kína helyett Amerikát válasszák, s tegyék elsőszámú üzleti partnerüknek. Ifj. Donald Trump szerint Kína nagyobb veszélyt jelent Magyarország és a régió számára is, mint Oroszország – számol be a zártkörben elhangzott eseményről a South China Morning Post. Amely úgy értékeli, hogy a jelenlévőket igencsak kellemetlenül érintették az elhangzottak. Mivelhogy Orbán Viktor több milliárd dollárnyi kínai befektetést hozott Magyarországra – az autóiparban, az akkumulátor- és az elektromos autók gyártásával, a BYD idetelepítésével. Nem beszélve az Egy övezet- Egy út program keretében épülő Belgrád-Budapest vasútvonal építéséről. A cikk konkrétan nem említi meg, milyen amerikai üzleteket kínált az ifjabb Trump. Ezután az amerikai elnök fia a szerb elnök, Vucsics fiával tárgyalt szombaton, vasárnap Bulgáriában és ma pedig Romániába vezet az útja. 

A Bloomberg 40 ezres felmérés eredményét ismertetve állítja, hogy a kanadaiaknál a legmagasabb a home office-ban eltöltött munkaórák száma: heti 1,9 – majdnem két napot tesz ki. Magyarország is a viszonylag magas óraszámot elérők között van, Kanadát követi Finnország, az USA, Németország, Kína, Portugália, s ezután következünk mi a hollandokkal csaknem azonos arányszámot mutatva, átlagban heti 1,5 napot produkálva. A gyerekes családoknál az általános a home office – vonja le a következtetést a tanulmányt végző Stanford Institute for Economic Policy Research.  

Ma 80 éve gyilkolták meg Benito Mussolinit, s ez alkalomból az ausztrál Katolikus Egyetem filozófia professzora, Matthew Sharpe amolyan történelmi leckét ad abból, mit jelent ma az a fasizmus, amit tőle, az Il Duce-tól eredeztetünk, s ami Hitler náci ideológiáját és politikáját alapozta meg. A The Conversation folyóirat – amely eredetileg ausztrál, de ma már Kanadában épp úgy írják és szerkesztik, mint Franciaországban, Dél-Afrikában – csakhogy egykét országot kiemeljek. A cikket csak azért említem meg, mert a szerző felteszi a kérdést, ha valaki ma arra keresi a választ, hogy vajon Donald Trump, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kormányai fasisztának nevezhetők-e, akkor érdemes utánanézni, hogy milyen folyamat során vérzik el a demokrácia és miként konszolidálják az autokrata rendszert a diktátorok.  A szerző alapvetően Mussolini életútján keresztül mutatja meg a diktátorrá válás folyamatát, de tulajdonképpen az említett vezetők épp ugyanúgy cselekedtek, cselekednek. Kezdi azzal, hogy baloldaliként indult, majd például Nietzschét tanulmányozva jutott el oda, mint egyébként a többiek is, hogy a szocialisták és a kommunisták ellen fordult, és kegyetlenül szapulta őket. S hatalomra jutásuk után a konszolidáció részeként irányításuk alá hajtották az állami hivatalokat, az igazságszolgáltatást, a médiát és az oktatást. Az ellenzék pedig minél gyengébb volt, hatalma annál erősebbé vált. Ha például Mussolini idejében a monarchia, a katonaság, a politikai pártok, vagy az egyház elvi alapon egységes lett volna, Mussolini nem tudta volna elkövetni bűneit.

A lapszermlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a hanganyag meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)