Holoda: A Mol óvatos, nyilván akkor ruház be a Balkánon, ha az irányítást is megszerzi

Új ablakban

2026. január 19. Reggeli gyors - részlet l Holoda Attila 2026.01.19.

09:51

00:00

A múlt héten újraindult a kőolajszállítás az Adria-vezetéken Horvátországból Szerbia, vasárnap pedig elindult a termelés a  Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) pancsovai olajfinomítójában. Mint ismert a december eleji leállást az amerikai szankciók kényszerítették ki, amelyek az orosz többségi tulajdonban lévő NIS-t is érintik, ugyanakkor december végén  az amerikai pénzügyminisztérium Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatala különleges licencet adott ki, amely 2026. január 23-ig engedélyezi az operatív tevékenységek, a nyersolajimport és egyes pénzügyi tranzakciók folytatását.

A hosszabb távú megoldás persze az oroszok kivásárlása lenne, hónapok óta tudható, hogy többek között a Mol is érdeklődik, ahogy az is, hogy zajlanak tágyalások, ugyanakkor ezek részleteiről nem jutnak el információk a nyilvánossághoz. Vucsics elnök év elején úgy nyilatkozott, hamarosan megállapodhat az orosz és a magyar fél, a múlt héten pedig az Egyesült Arab Emírségekben sajtókérdésre azt mondta, a Mol és az arab állam vállalatai is esélyesek, 2-3 napon belül kiderülhet kivel kötnek üzletet és még az is lehet, hogy mindkét érdeklődő tulajdonrészt szerez a NIS-ben.

Az ilyen tárgyalások persze titkosak, de az, hogy aktivizálták magukat a magyar politikusok, Orbán Viktor is említette az ügyletet és Szijjártó Péter is egyre aktívabb, arra enged következtetni, hogy valóban közel a megállapodás és a Molnak sikerül bevásárolnia magát a NIS-be – mondta Holoda Attila energetikai szakértő a Reggeli gyorsban. 

Jelenleg a Gazprom és kapcsolódó vállalatai 50-55 százalékot birtokolnak, nem tudjuk, mekkora részt adnak el, így azt sem, hogy mekkora részt szerezhet meg a Mol, az viszont feltételezhető, hogy a magyar vállalat óvatos, csak akkor ruház be a balkáni területeken, ha az irányítás a kezében lesz, ergo vagy 50 százalék feletti a részvénycsomag súlya vagy különleges jogokkal, így a menedzsment jogok átruházásával jár. Ez cégek közötti üzlet, sosem fogjuk megtudni, pontosan mennyiért vásárol a Mol, de figyelembe véve a Gazprom és vállalatai korábbi befektetését és azt, hogy most lényegében egy kényszerértékesítésről van szó, 1,4-1,5 milliárd euró lehet a vételár – saccolt Holoda.

Ugyan vannak olyan vélemények, hogy a Mol lényegében az oroszok strómanjaként lépne fel. Holoda szerint ugyan semmit nem lehet kizárni, figyelembe kell venni, hogy mégiscsak tőzsdei cégről van szó, amelynek külföldi tulajdonosai is vannak, egy ilyen fellépés rombolná a cégről kialakult nemzetközi képet, nem néznék jó szemmel. A szakértő szerint valószínűbb, hogy a már 2008-2009 környékén megalkotott stratégiához tért vissza a vállalat, már akkor tervezték ugyanis a balkáni bővítést.

A NIS komoly vállalat és bár legtöbbször a pancsovai finomítót említik, Szerbiában eddig monopolhelyzetben volt a kutatásban, ráadásul alulkutatott a terület, a Molnak pedig több évtizedes tapasztalata van ebben, jól ért a Kárpát-medencei térség geológiájához, vagyis nemcsak a finomítói és az értékesítési, hanem a kutatási és kitermelési területen is aktivizálhatja magát, aminek nyilván pozitív hozadékai lennének – magyarázta Holoda.

Az, hogy végülis az orosz kőolaj felhasználása csökkenne-e kérdés, akár még nőhet is, hiszen többször szó volt már arról, hogy a százhalombattai finomítót összekötnék az újvidékivel, ahonnan tovább mehetne a szállítás Pancsevóba – vagyis lényegében összekötnék a szerb finomítót a Barátság-vezetéken érkező olajjal – mutatott rá a szakértő, hozzátéve, hogy a Mol tulajdonszerzése a horvátokkal, vagyis az Adria-vezeték esetében is megváltoztathatja az alkupozíciót, csökkenhet a magyar kormány által kifogásolt szállítási díj.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)