Migránsozás miatt nem adtak örökbe egy kislányt egy brit párnak

Egy Budapesten élő, brit állampolgárságú, afgán gyökerekkel rendelkező házaspár 2022 őszén kapott lehetőséget arra, hogy örökbe fogadjon egy koraszülött roma kislányt, miután a gyermek édesanyja írásban jelezte örökbeadási szándékát - írta meg a Válasz Online. A Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) szakemberei támogatták az eljárást, a kislány a párhoz került, az örökbefogadás formális lezárása azonban az utolsó pillanatban meghiúsult: a Fővárosi Kormányhivatal Gyámügyi Főosztálya visszamondta a jegyzőkönyv aláírását, majd utasítást adott a gyermek visszavételére.

A három éven át húzódó jogi küzdelem végén a család, akinek már volt egy örökbefogadott fia lemondott arról, hogy örökbe fogadhassa azt a kislányt. A folyamatot a hatóságok sorozatos döntései akadályozták meg, noha a bíróság több alkalommal is jogsértőnek minősítette a gyámhatóság eljárását – mondta a Klubrádióban Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a pár jogi képviselőjeként vett részt az ügyben.

 

A jogász elmondása szerint az örökbefogadási folyamat szakmai része gyakorlatilag lezárult, amikor a gyámhivatal közbelépett. „Az illesztési folyamat már lényegében befejeződött, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakemberei megtalálták a gyereknek a megfelelő szülőket. Ilyenkor a gyámhatóság szerepe alapvetően engedélyező, formális jellegű – itt azonban semmilyen szakmai érvet nem tudtak felhozni az örökbefogadás ellen” – fogalmazott.

Ahelyett, hogy jóváhagyták volna az eljárást, a gyámhivatal jogi eszközökkel kezdte akadályozni azt: megszüntette a gyermek örökbefogadhatóságát, majd újabb és újabb eljárási akadályokat gördített az ügy elé. Győző Gábor szerint minden egyes bírósági győzelem után új eljárások indultak, amelyek hónapokkal, évekkel hosszabbították meg a folyamatot. „Hiába nyertük meg sorra a pereket, soha nem jutottunk el odáig, hogy megszülessen egy végleges, örökbefogadást engedélyező határozat” – mondta.

A jogász szerint az ügy valódi kiváltó oka nem jogi, hanem politikai és diszkriminatív volt. „A kiindulópont az édesanya származása volt. Kabulban született, gyerekkorában került Angliába, ma brit állampolgár. Ez szúrta a gyámhivatal vezetésének a szemét, innen indult el a migránsozás” – fogalmazott. A pár Magyarországon él, itt dolgozik, korábban már örökbe fogadott egy magyar gyermeket, jogilag tehát semmi nem akadályozta volna egy újabb örökbefogadást.

2023. januárjában egy szakmai egyeztetésen találkozott a Belügyminisztériumban két helyettes államtitkár, a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispán, Sára Botond, és több osztályvezető.  Ezen a megbeszélésen „Sára Botond, a Fővárosi Kormányhivatal főispánja az esetről történt megbeszélés során jegyzőkönyvbe mondta, hogy külföldieknek nem adunk örökbe gyereket. Ez döntő bizonyíték volt arra, hogy a hatóság diszkriminatívan járt el. A bíróság kimondta, hogy a gyámhatóság kifejezetten hátrányosan különböztette meg a szülőket” - magyarázta a jogász.

Mindezek ellenére az eljárás nem zárult le érdemben. Tavaly ősszel újabb ellenséges lépés következett a gyámhivatal részéről, ekkor a szülők úgy döntöttek: feladják a küzdelmet. „Akkorra a kislány már hároméves volt. A szülők belátták, hogy ez a harc még évekig eltarthat, és azt érezték, hogy ezzel inkább ártanak a gyereknek. Ezért – a gyerek érdekét szem előtt tartva – visszaléptek az eljárásból” – mondta az ügyvéd.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e még jogi következménye az ügynek, Győző Gábor azt mondta: mivel a szülők nem vitték végig az összes jogi lehetőséget, utólag már nincs mód igényérvényesítésre. „Ahhoz, hogy kártérítési vagy más igénnyel lépjenek fel, végig kellett volna csinálniuk az eljárást a végsőkig. Ők azonban a kilátástalanság miatt döntöttek úgy, hogy ezt nem teszik meg” – fogalmazott.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)