Hegedüs: A zsarolás biztosítja a túlélést Orbánéknak a nemzetközi politikában
22/11/2022 10:39
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
A magyar parlament egy nappal azután szavazna a svéd és finn NATO-bővítésről, hogy kiderül, megkapja-e az ország az uniós pénzeket, ami Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund elemzője szerint nyilvánvalóan az orosz érdekeknek is megfelelő zsarolási helyzet. Ha megszavazzák a pénzt, a parlament is megszavazza a bővítést. Az EU ugyanakkor esélyes, hogy megadja majd a uniós pénzekhez a hozzájárulást, de ezzel Hegedüs szerint csak a végtelenségig elnyújtja a magyar blokádpolitikát, ami pedig csak egyvalamire jó a magyar kormánynak, hangzott el a Reggeli gyorsban.
A NATO-bővítés blokkolása nem diplomáciai kötözködés, hanem a kormány korábbi ígéretének "részleges felülvizsgálata" - mondta Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund külpolitikai elemzője a Reggeli gyorsban, aki rámutatott, hogy arról az ígéretről van szó, amit a magyar kormány tett a "visegrádiaknak", hogy a legkésőbb ezen a héten sort kerítenek a parlamenti szavazásra. Ehhez képest úgy néz ki, hogy az utolsó téli ülésnapon szavaz majd a magyar országgyűlés a kérdésről. Éppen ezért esélyes, hogy a V4-ek eheti, csütörtöki kassai csúcstalálkozóján a csehek, szlovákok és a lengyelek "ismételten rá fognak kérdezni" Orbánnál, hogy hogyan is áll ez a ratifikációs folyamat, mondta Hegedüs.
Hegedüs szerint fontosnak tartotta megjegyezni, hogy "megint egy politikai túszejtés irányába mutat" a kérdés, hiszen az európai pénzügyminiszterek találkozója december hatodikán lesz, ahol a Magyarország ellen indított kondicionális eljárás felfüggesztéséről, és arról is döntenek, hogy Magyarország megkapja-e az uniós pénzeket. Hegedüs szerint ezután egy nappal tenni a NATO-tagbővítési parlamenti szavazást nehezen értelmezhető más üzenetként, minthogy amennyiben Magyarország nem fér hozzá a forrásokhoz, akkor lehetőség van a svéd és finn NATO csatlakozás további blokkolására.
Hegedüs szerint a magyar kormány eddig is blokád- illetve zsarolási taktikára építette a saját politikáját, és ebben a NATO-bővítés csak egy újabb politikai eszköz, ezért Hegedüs szerint az idősorrend nem véletlen.
Nem Magyarország az egyetlen, amely blokkolja a csatlakozást, hiszen Törökország sem szavazta meg eddig, ugyanakkor Hegedüs rámutatott egy fontos különbségre: a törökök teljesen egyértelmű kérésekkel fordultak Stockholmhoz és Helsinkihez, és svéd részről gesztusok is érkeztek ezekben a kérdésekben. De Magyarország semmiféle elvárásokat nem fogalmazott meg, hogy miért hátráltatja a folyamatot. Hegedüs szerint azok az okok, amikre a magyar külügyminiszter utalt, hogy az EU elvárása, hogy minél szélesebb társadalmi egyeztetés legyen a jogalkotás mögött, egyértelműen cinikusak, és nincs is szerinte olyan európai politikus, aki ezt bevenné.
Tehát Magyarország úgy blokkol, hogy nem ismerteti az álláspontját, hogy mit kellene változtatni a politikájának a megváltoztatása érdekében, ami érezhető frusztrációt okoz főleg a saját régiónkban.
Arról is beszéltek a Reggeli gyorsban, hogy a magyar álláspont egy oroszpárti kiállás is egyben, ahogy az is oroszpárti, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélycsomagot, a hitelfelvételt. Hegedüs szerint az sem véletlen, hogy az EU erről is december hatodikán dönt majd, és szerinte érdekes lesz, milyen sorrendben szavaznak majd a pénzügyminiszteri csúcson az egyes napirendekről. Ezen a napon lesz napirend a globális társasági minimumadókulcs is, amit Magyarország úgyszintén blokkol.
Mindezeket felsorolva Hegedüs megállapította, hogy Magyarország az egyértelműen orosz stratégiai érdekeket szolgáló kérdésekben, és amik az EU számára kiemelt jelentőséggel bírnak, zsaroló politikát folytat.
A decemberi döntés előtt az Európai Bizottság november 30-án fogja előterjeszteni a saját javaslatát, ami Hegedüs "félelmei szerint" kompromisszumos megoldás lesz: az EU garantálja az uniós pénzekhez való hozzáférést annak érdekében, hogy Magyarország a blokádpolitikát abbahagyja, de Hegedüs szerint olyan "mérföldkő rendszerrel", ami a "lengyel modellhez" hasonló, tehát hogy lépésről-lépésre akadályozzák majd, hogy a magyar kormány lehívhassa az uniós pénzeket, amennyiben az ígért antikorrupciós reformokkal nem haladnak előre.
Hegedüs szerint a probléma, hogy ez a módszer csak a helyreállítási alap pénzeinél működhet, míg az ötéves ciklusra adott uniós költségvetési pénzek esetében "sokkal nehézkesebben". Ennek aztán szerinte az lesz az eredménye, hogy amikor a magyar kormány nem jut hozzá az ujiós pénzekhez, akkor újabb közös szankciós döntéseket fog blokkolni, "tehát az EU ahelyett, hogy megpróbálná megkerülni azt a problémát, amit az EU-s döntéshozatalban a magyar kormány jelent, saját maga számára a végtelenségig nyújtja" - fogalmazott az elemző.
Arról is szó esett, hogy ezek a blokkolások "részben putyini megrendelésre" történnek, de Hegedüs szerint a magyar kormánynak az oroszokkal és a Kínával fenntartott kapcsolat nyújt lehetőséget erre a politikára, és hogy nemzetközileg nem szigetelődik el teljesen, és "ez a nyomásgyakorló eszköz a transzatlanti partnerek felett, ami a kormány számára az egyetlen túlélést biztosítja a nemzetközi politikában".