A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Megbuktak? - Selmeci János jegyzete
Nekik a védtelen gyerekeket megillető biztonságnál, és a korábbi áldozatoknak járó elégtételnél sokkal fontosabb volt, hogy őket senki se tehesse felelőssé az államra bízott gyermekek bántalmazásáért, és a Szőlő utcai botrány ne veszélyeztesse a választási győzelmüket.
Csak tömören, kevesebb dumát – Szénási Sándor jegyzete
Az ég szerelmére, hiszen egy félfordulat már megtörtént, a rezsim és az ő ura egyre nyíltabban, egyre durvábban fenyeget, egyre kevésbé csomagolja nemzeti érdekbe a saját érdekeit, igaz, a hamisítás, a csalás, a gátlástalan hazudozás, sőt a társadalomnak szóló hízelkedés is ott marja, roncsolja a társadalom maradék ítélőképességét. Márpedig a hazugság lehet pusztítóbb, mint a verőlegények vicsorgása.
A géniusz megint megcsinálta! - Selmeci János jegyzete
Hát ez is sikerült, a külpolitika géniusza, minden idők legfurfangosabb magyar miniszterelnöke végül összehozta az országnak, amit egyetlen régiós ország vezetője sem tudott; több pénzt fizetünk be a magyar költségvetésből az Uniónak, mint amennyit kapunk tőlük. Na de hogy?
Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Hajrá sehova - Szénási Sándor jegyzete
25/06/2025 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Orbán Viktor nem ismeri az árnyalatokat. Politikusnak már csak ezért is alkalmatlan: aki csak rohamozni tud, és sem időben visszavonulni, sem alkut kötni, sem új narratívákat kitalálni nem képes, az előbb-utóbb beszorul a csatamezőn, és nem lesz neki se előre, se hátra, marad a fulladozás a saját csapdájában.
Igazából nincs itt semmilyen újdonság: a magyar kormánynak nem tetszik, hogy Ukrajna is ott lesz a NATO- csúcson, és közben, joggal, arra is hivatkozik, hogy az amerikaiak, a szlovákok, és a törökök is ellenzik Zelenszkij jelenlétét. Az is megszokott, hogy az ellenérzések megfogalmazásában ismét O.V. volt a legdurvább, amikor közölte, hogy nem hajlandó egy asztalhoz ülni az ukrán elnökkel, és nem tette világossá, hogy ez csak szimbolikusan lenne-e értendő.
Ez a durvaság nem mai, nem tegnapi és nem is tegnapelőtti. O.V. mindig is egy erőszaklogika mentén működött, amit 2007-ben úgy tálalt fel külföldi diplomaták előtt, hogy megtanulta: „amikor esélyed van megölni a riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed”. Ez a világháború utáni nyugati hatalmi logikától nagyrészt idegen „politizálás” valóban áthatja O.V. működését: a választások között változatlan hévvel folytatott kampányrohamoktól a folyamatos ellenségkijelölésig, az autonómiák szőnyegbombázásától az általa még nem okkupált média tönkretételéig, miközben a hadipropaganda a nap huszonöt órájában próbálja önmagával túlfolyásig feltölteni a lakossági agyakat. Mellesleg ott vannak a kicsit sem direkt iskolai lőterek, meg 2015-ben a címlapokra kitett kiskamaszok, kezükben lőfegyverrel, amint a hazát védik a migránsok ellen.
És folyik a simaszájú duma a kurucokról, végvári vitézekről, a brüsszelitáknak kiosztott sallerekről és kokikról, a szügyig harcba állásról, Brüsszel, az új birodalom elfoglalásáról, a háborús uszító Sorosról, aki a kevert etnikumúak társadalmát akarja létrehozni stb.
Igazából egyszer próbálta eljátszani ennek az ellenkezőjét, a Kijivet, Moszkvát, Pekinget körberepülő szánalmas, vagy inkább kínos békemisszióval: de akkor végképp kiderült, hogy egy vércsén nagyon hülyén festenek a felragasztott békegalamb tollak. Vissza is tért a maga fészkébe. Ami még csak nem is egy páváé.
Amikor Amerika egy orosz békére játszik Ukrajna ellen, egy nagyhatalom ocsmány politikáját látjuk, aminek állítólag Trump Putyinhoz való vonzódásán túl is van értelme, bár ezt még senkinek sem sikerült bizonyítania. Szlovákia és Törökország, egy kis állam, és egy középhatalom a maga érdekeinek megfelelően libikókázik Európa és Oroszország között, Ankara például úgy, hogy oroszbarátsága mellett folyamatos szállítója az ukrán hadseregnek. A pávatáncot voltaképpen ők járják, O.V.-nak ez a madár és az ő ritmikus politikai gimnasztikája igazából idegen. Amint azt Tölgyessy Péter egyszer megállapította róla: O.V. nem ismeri az árnyalatokat. Politikusnak már csak ezért is alkalmatlan: aki csak rohamozni tud, és sem időben visszavonulni, sem alkut kötni, sem új narratívákat kitalálni nem képes, az előbb-utóbb beszorul a csatamezőn, és nem lesz neki se előre, se hátra, marad a fulladozás a saját csapdájában.
Ezt látjuk most. A konok kitartást az agresszor oldalán, és a még ebből a szemszögből is értelmetlen gyűlöletet Ukrajna iránt: hogy aztán ez valamiféle pszichológiai dráma lenne a Putyin által rákényszerített szerep miatt, vagy O.V. szokásos túljátszása, túlteljesítése, határt nem ismerő erőszakossága, azon én nem töprengek, mert a válasz egyáltalán nem is érdekel.
Egy a vége ugyanis: amit csinál, szemben a török, amerikai, vagy szlovák machinátorokkal, akiknek a működésében a nemzeti érdek azért nyomokban kimutatható, az az orbáni politikáról molekuláris szinten sem mondható el. O.V. működése nettó kártétel, értelme, haszna nincs, politikailag dekódolhatatlan, ha jó, csak neki jó. Vagy – végeredményben – neki se. Sokat nem kell találgatni, kinek igen.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. június 25-ei adásában hangzott el. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)