Ha felszámolnák a veszélyhelyzetet, jöhetnének is az uniós pénzek – Interjú Daniel Freund és Thijs Reuten európai parlamenti képviselőkkel
4/06/2023 10:59
| Szerző: Csernyánszky Judit
Ismét Magyarországot elítélő határozatot fogadtak el az Európai Parlamentben – túlnyomó többséggel és ötpárti támogatással. Ebben a képviselők számos indokot hoznak fel arra, hogy miért nem érdemelheti ki az Orbán-kormány a 2024 július 1-től esedékes soros uniós elnöki poszt betöltését fél éven át. Erről kérdeztük Daniel Freund Zöld német és Thijs Reuten holland szocdem parlamenti képviselőt.
Varga Judit igazságügyminiszter szerint nonszensz az Európai Parlament részéről az, hogy önök megfosztják a magyar kormányt a 2024 július 1-től esedékes, fél éven át tartó, soros uniós elnökség betöltésétől. Sőt hozzátette még azt is, hogy ezzel tulajdonképpen önök sértik meg a demokratikus jogrendet.
Szerintem a kormánynak van furcsa demokrácia-felfogása – vág vissza Daniel Freund, a Zöldek német európai parlamenti képviselője. Hisz az uniós alapértékek megsértése miatt indítottuk el a Hetes cikkelyes büntetőeljárást. Hisz ezért lett befagyasztva az országnak szánt források kétharmada, nem beszélve a korrupcióról. A most nagy többséggel elfogadott, a magyar kormány elleni határozat sok olyan kifogást tartalmaz, amelyek az uniós Költségvetési Ellenőrző Bizottság két hete, Budapesten szerzett tapasztalatai és információi alapján kerültek be.
Ön is itt járt a delegáció tagjaként, de akkor nem tudtunk beszélni. Mit tapasztalt a kormánnyal való tárgyalások során?
Leginkább az lepett meg, hogy rossz állapotban van a magyar gazdaság. Az uniós országok között önöknél a legmagasabb az infláció, az alapkamat úgyszintén, a forint gyenge, s mindezek részben a hiányzó uniós pénzeknek is betudhatóan. Éppen ezért szeretnénk, hogy a források mielőbb eljussanak önökhöz, és nem Orbán családjához és barátaihoz, hanem a magyarok összességéhez, amelyekből iskolák-, az oktatás fejlesztését és szociális juttatásokat lehetne fedezni. Csakhogy egykét példát kiemeljek. Bárhol jártunk Budapesten, legyen az az Állami Számvevőszék, a civil szervezetek vagy az új Integritás Hatóság vezetője – mindenhol azt láttuk, nincs vagy nagyon minimális az előrehaladás a jogállami normasértések miatti feltételek teljesítésében. Visszatérve Brüsszelbe magam egyeztettem a költségvetési biztossal, Johannes Hahnnal. S kérdésemre, hogy mi történt a 9 hónapja előírt ún. 27 szupermérföldkő teljesítésével, a biztos elmondta, egyelőre egyet sem teljesítettek teljes mértékben.
Ugyanakkor a delegáció budapesti útja során elmondta, hogy a Navracsics Tibort ellentmondtott annak, amit Budapest főpolgármesterétől hallottak. Miről volt szó?
Valóban így volt. Utána kell járnunk annak, amit hallottunk. A főpolgármester a Covid-féle helyreállítási alap felhasználására vonatkozó kéréssel fordult a miniszterhez, aki erről nem értesült. Sőt még az írásban megküldött tervekre is azt mondta – nem igaz. Ezt tisztáznunk kell. Másrészről, sajnos nem fenyeget az a veszély, hogy egyhamar pénzhez jutna a magyar kormány ebből a helyreállítási alapból. Pedig az csak 2026-ig használható fel. Minden kormány elkezdte a hároméves programot, ideértve a lengyeleket is, egyedül Magyarország nem tudta lehívni a pénzeket. Márpedig egy év alatt –, ami maradna még a program befejezéséig, ha esetleg teljesítené a kormány a vállalásait –, nem lehet felhasználni a forrásokat.
Térjünk vissza az ötpárti támogatással ma elfogadott (az interjú csütörtökön, közvetlenül a szavazást követően készült) hazánkat elítélő határozathoz! Ön személy szerint mitől tart, amikor arról beszél, hogy ne töltse be a magyar kormány a soros elnökséget?
Magyarország az európai parlamenti választások utáni első napon venné át a soros elnökséget, ami igencsak meghatározó időszak az Unió számára. Hiszen nemcsak a csúcsposztokról születik döntés ebben a periódusban, hanem az Unió jövőjéről is, arról, hogy milyen prioritásai lesznek az elkövetkező 5 évnek. Attól tartok, nem kellene ennek irányítását egy olyan országra, illetve annak a vezetésre bízni, amelyik több törvénysértéses eljárás alatt áll, és ahol súlyos korrupció bénítja az ország működését. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem politikai döntés született ma, hanem ötpárti, a baloldaltól egészen a jobboldalig egységes az álláspont. Nem tehetjük ki az Európai Parlamentet annak, hogy cselekvőképességét akadályozza egy olyan ország, amelyik mindenkinél többször élt a vétójogával, és amelyik rendszeresen kritikus a közösség munkáját illetően.
Van már elképzelésük arra, mit tesznek a magyar elnökség megakadályozása érdekében? Milyen törvények tudják alátámasztani az önök érvelését?
Az Európai Tanács meg tudná oldani ezt a kérdést, hisz csak minősített többségre van szükség egy ilyen döntést megszavazni. Az elnöki poszt várományosának meg kellene felelni bizonyos elvárásoknak, amit a tanácsnak egyértelműen ki kellene mondania. Nevezetesen, hogy ne álljon az adott ország a 7-es cikkelyes eljárás hatálya alatt, ne legyenek befagyasztva a források a különféle törvénysértések és a korrupció miatt. S hiába szavazna ellene a tanácsban a magyar vagy a lengyel kormányfő, a kezdeményezés nem bukhatna el.
Hallgattam a hazánkról szóló parlamenti vitát, s ugyan kisebbségben voltak, de még midig vannak támogatói a magyar kormánynak, a lengyel felszólaló határozottan megvédte Orbánékat. Így a 7-es cikkelyes eljárás továbbra is kétséges, pedig ebben a határozatban is megsürgetik ismét a folyamatot.
Pedig a lengyel kollégáknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy ki támogatja őket az ukrán ügyekben és ki nem. Én például igen. Orbán szinte minden oroszellenes intézkedést igyekezett megvétózni.
Zöld jelzést kapott Orbán a Bizottságtól a módosított Paks szerződéshez. Miért jó egy ilyen gigantikus orosz beruházást támogatni Brüsszel részéről?
Ez valóban politikailag kényes kérdés. Abban a helyzetben, amikor minden józan ember Ukrajna megsegítésén dolgozik, illetve azon, hogyan lehet megállítani Putyint, a háborús bűnöst, akkor érthetetlen, hogy az Unió területén orosz atomerőművet építenek. Nem ismerem a Paks-szerződés részleteit, de az biztos, hogy ennek megakadályozására Brüsszel jogosítványai nagyon korlátozottak. Nem beszélve arról, nagyon drága és az atomhulladék veszélyes a környezetre. Az a benyomáson, hogy ebben a projektben Putyin és Orbán is együtt lopnak, csalnak.
És akkor még nem is beszéltünk a kínai akkumulátorgyáras megaprojektekről. Amit a lakosság és a környezetvédők (vízhiány miatt) elleneznek. Orbánék viszont az alternatív energiára való hivatkozással indokolják az elektromos autók érdekében.
Nem ismerem a lokális problémákat, erről érdemben nem tudok nyilatkozni. Az viszont igaz, hogy szükség van akkumulátorgyártásra, de jobb lenne, ha európai cég csinálná és nem kínai, noha azzal is tisztában vagyunk, ebben van némi lemaradása Európának.
A határozat parlamenti vitájában az Európai Bizottság új, Magyarországgal szembeni kritikus hangot ütött meg – nekem ez volt a benyomásom. Ön is így látta? – kérdem Thijs Reuten holland szocdem parlamenti képviselőt.
Technikai értelemben igen, de attól tartok, még mindig nem ismerte fel annak szükségét, hogy csak akkor kaphatja meg Magyarország a pénzügyi támogatásokat, ha a reformok visszaigazolhatóak és fenntarthatóak. Márpedig több kollégával is beszélgetve, általános a benyomás, hogy az Orbán kormány továbbra is játékot űz velünk.
Két éve, de még tavaly sem érzékeltem, amit most egyre határozottabban, hogy az önök parlamentje egyre nagyobb befolyást képes gyakorolni a brüsszeli vezetésre.
Valóban, s ezt azzal a konzekvens politizálással értük el, amit évek óta folytatunk. Ráadásul megégette magát a bizottság a lengyeleknek adott engedménnyel. Mi azt látjuk, Magyarország nem demokrácia. Orbán udvarol Putyinnak és aláveti magát az akaratának, ezzel veszélybe sodorja az uniós egységet. Nem beszélve arról, hogy jó barátja Aleksander Vucsicsnak, és Milorad Dodiknak, akik destabilizálják a Nyugat-Balkánt. Az Európai Parlament nagy többsége azt akarja, hogy Magyarország mielőbb megkapja a befagyasztott forrásokat, de ahhoz igazi reformokat kell végrehajtania az Orbán-kormánynak.
A fideszes Hídvégi Balázs azzal érvelt a parlamenti vitában, hogy önök törvényt sértenek ezzel a határozattal, ha megakadályozzák Magyarország uniós elnökségét.
Szerintem az Európai Tanács (ET) is tudja, hogy az alapokmányban lefektetett uniós egység van veszélyben akkor, amikor egy olyan ország venné át az elnökséget, amelyik a 7-es cikkelyes eljárás alatt van, nem tekinthető jogállamnak és kormányzati kontroll alatt van az állami média. Mi csak fel szeretnénk hívni az ET figyelmét a veszélyre, mert 2024 júniusában realizálni a problémát már késő lesz.
Szükség van egy új törvényre vagy jogszabály-módosításra ahhoz, hogy ezt az akaratot keresztül lehessen vinni?
Mint ismeretes, az ún. Meijers Bizottság dolgozta ki az uniós jogállami elvárások biztonságos rendszerét. Nem kizárt, hogy újabb módosításokra van szükség, amire most felhívtuk a Bizottság és a Tanács figyelmét is. Utóbbinak kell erről döntést hoznia, de alapvetően itt egy politikai kérdést kell eldönteni.
De, amikor még a 7-es cikkelyes eljárásról sem tudnak döntést hozni a tanácsban az egyhangú szavazási rendszer miatt, akkor hogy lehetne itt? Hisz a lengyelek nem fognak Orbán ellen szavazni.
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a 7-es cikkely első fejezete nem követel egyhangú szavazást, amely alapján meg lehetne állapítani, hogy jogállami normasértésben van Magyarország. Ám a Tanács – valóban – még ehhez sem vette a bátorságot, hogy döntsön. Korábban 3-4 állam bírálta az Orbán-kormányt, de most, miután utóbbi folyamatosan zsarolja az Uniót, szinte minden tagállam berzenkedik ez ellen. A lengyelek is. Érezhetően nehezen viselik azt, hogy Orbán védi az orosz álláspontot számos kérdésben az uniós tagállamokkal szembemenve. De a lengyelek valóban sértve érzik magukat a 7-es cikkelyes, hasonló eljárás okán.
Mikor várható ön szerint a befagyasztott alapok feloldása? Mikor kaphat újra támogatásokat hazánk?
Ahogy Ön is mondta az előbb, a Bizottság egyre óvatosabb, és a korábbiaknál sokkal jobban figyel arra, amit a parlamentünk mond. Attól tartok, egyhamar nem érkezik pénz Magyarországra, mert elég nyilvánvaló, hogy a magyar parlamenten nagyhirtelen átnyomott törvényekről nem tudjuk, valóban megállják-e a helyüket, vagy például azt sem, hogy jövőre is ugyanilyen komolyan veszi majd ezeket az Orbán-kormány. Nem látunk egyelőre tartós reformokat. A kormány által újonnan megerősített veszélyhelyzet pedig azt sugallja, hogy Orbánék bármikor és bármilyen indokkal hozzányúlhatnak az uniós pénzekhez a rendeleti kormányzásra hivatkozva. Talán fontos lépés lenne a kormány részéről megszüntetni a veszélyhelyzetet, hogy közelebb kerüljenek a pénzek kifizetéséhez. Hiába hajtogatják a miniszterek, hogy megegyeztek. A múlt héten voltam Magyarországon, s nem győződtem meg arról, hogy reális alapja van a megegyezésnek.
Ezt nem is tudtam, kikkel találkozott itt?
Ellátogattam az önök rádiójába is. Beszéltem a főszerkesztőjükkel. Találkoztam a pedagógus szakszervezetekkel. Diákokkal, ellenzéki pártvezetőkkel, LMBTQ-szervezetekkel, a Transparency Internationallel és az Amnesty Internationallel is. Azt láttam, az emberek belefáradtak a kormánnyal való közdelembe, de mi is azért vagyunk, hogy ebben segítsünk önöknek. Szeretném, ha tudnák, hogy nekünk nem az országgal van gondunk. Ez a magyar kormány és az EU konfliktusa. Az pedig külön értékelem, úgy kért interjút tőlem, hogy nem tudta, beszéltem a főszerkesztővel. Ez csak azt bizonyítja, hogy az önök rádiója valóban független.
A teljes riportot a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023. június 03., szombat 15:45
Riporter: Csernyánszky Judit
