„Vásároljon
Hosszabbítás

Gyulai: Kell a stadion, de az áráért nem vállalunk felelősséget

19/11/2019 17:58

| Szerző: Klubrádió

Gyulai Márton, a magyar világbajnoki pályázat ügyvezető igazgatója szerint szükség van az atlétika otthonaként egy új stadionra. Annak költségeiről viszont ne őket kérdezzük, mert csak a vb szervezése tartozik hozzájuk. „Nincs szükség a 77. focistadionra, de egy atlétikaira igen” – mondta Szabó Gábor, az Eurosport kommentátora. 

2019. november 19. Hosszabbítás (2019. november 19., kedd 15:00)
45:45
00:00
Műsorvezetők: Rév Dániel, Farkasvölgyi Gábor Szerkesztők: Árva Brigitta

A Hosszabbításban egy órát foglalkoztunk a 2023-ra elnyert budapesti atlétikai világbajnoksággal. Gyulai Márton, aki az Európai Atlétikai Szövetség elnökségi tagja is, és Szabó Gábor, az Eurosport kommentátora volt a vendégünk.

Gyulai szerint az fontos kérdés sokaknak, hogy hány (főleg futball)stadion épült az elmúlt években, de az atlétikai szövetség máshonnan közelíti meg a kérdést. 122 éve van egy szakszövetség, amely volt, hogy több, volt, hogy kevesebb érmet szállított az országnak. Ez egy hontalan sportág, nincs minőségi létesítménye, ahol nemzetközi szintű edzésmunkát végezhetnének vb-érmes vagy fiatal versenyzők, nincs igazi, színvonalas versenyhelyszíne. Az, hogy ezt egy akkora létesítményben kell megrendezni, mint egy stadion, az a sportág sajátossága: nem gondolja, hogy van még egy akkora helyigényű sportág, mint az atlétika. Nem a vb-pályázattal jött, hogy tudjanak biztosítani egy alapot, hanem már legalább 2008 óta dolgoznak rajta. Ez a stadion teljesen más elvek alapján épülne (és fog megépülni, bízik benne), mint a többi az országban, a nagy részét megnyitják a lakosok előtt.

 
A Csepel-szigeti Budapesti Atlétikai Stadion látványterve (építészfórum.hu)
 


Szabó Gábor, aki cikket is írt a témában, közölte: nem tud egyetérteni azzal a rengeteg futballstadionnal, amely Magyarországon épült, pláne ahogy épültek, ezt nem támogatja. De azt is látni kell, hogy az atlétikának ehhez nincs köze. Az jogos vita lehetett volna, a kandidálás előtt, a vizes vb tanulságai alapján, hogy akarunk-e atlétikai vb-t, de megkaptuk a rendezést. Így szerinte "óriási botorság lenne leverni tíz év sérelmeit egy oldalnak egy másik sportágon". Annak pedig nem szabadna előfordulnia – mondta –, hogy Budapesten 500 ember ne tudjon leülni atlétikát nézni. Magyarország megrendezheti a világ harmadik legnagyobb sporteseményét, és ez nagy dolog. Igen, a stadion szitokszóvá vált az országban, anélkül viszont nem fog menni a rendezés. Valamilyen konszenzust kell kialakítani, de az nonszensz, hogy ne legyen vb – jelentette ki.

Gyulai Márton közölte: Helsinki, Göteborg, Berlin, Stuttgart, Róma, Athén, Moszkva ezek a hozzánk legközelebb lévő városok, amelyek megrendezték az atlétikai vb-t, van, amelyik nem is olyan régen. A transzparenciával kapcsolatos kérdésre azt mondta: el kell választani az építkezést és a szervezést, az atlétikai szövetség az utóbbiért tud felelni, ha eljutunk addig. Egy olimpiánál biztosan átláthatóbb egy atlétikai vb – tette hozzá. Mennyire térül meg? Úgy fogalmazott: "friss gazdasági hatáskutatások alapján" a 2023-28-as időszakban 60 milliárd forint az a gazdasági hatás, ami Magyarországra érkezik a vb-vel kapcsolatban, a turisták 10 milliárdot költenek el, 30 milliárd a GDP-növelés. A kormányhatározatban 31,5 milliárd van feltüntetve, az megtérül. Ebben nincs benne a „létesítmény fejlesztése”, de az ott marad. Arra viszont ténylegesen nincsenek számaik, hogy a stadion építése és a környék fejlesztése mennyibe kerül, ezt ők nem tudják, nem ők építik.

 
A Csepel-szigeten építendő Budapesti Atlétikai Stadion látványterve (építészfórum.hu)
 


Szabó Gábor ismertette: lenne egy 40 ezres stadion a világbajnokságra, amit visszabontanak 15 ezresre; (ezt Gyulai Márton annyiban korrigálta, hogy nem vésővel és kalapáccsal kell elképzelni a bontást, itt nem fix szerkezetről van szó, hanem mobillelátókról, amelyeket a rendezvény után szétszednek.) Szerinte ha nem lenne vb, elég lenne 8 ezres stadion, amennyire népszerű a sportág itthon. De az viszont kicsi lenne a 40 ezres mobillelátós bővítéshez, ami meg a rendezéshez kell.

Gyulai Márton azt mondta: az atlétikai szövetség is 8-12 ezer fős stadionra gondolt két és fél évvel ezelőtt, amikor elkezdődött a tervezés. Erre a méretre nem lehetne ráhelyezni annyi mobillelátót, hogy a vb-hez elég legyen – ismételte meg. A mobillelátók elbontásával kialakuló „városi gyűrűt” vagy sportgyűrűt (a tervek szerint) úgy kell elképzelni, mint egy üvegkorláttal ellátott sétányt, dunai panorámával, növényekkel, futókörrel, és így tovább, a stadion fölött, a „félemeleten”. Azt mondta, folyamatosan mérik fel, hogy mennyibe kerülne a fenntartás.

Szabó Gábor arra a kérdésre, hogy az új Puskás-stadionban miért nincs atlétikapálya, azt mondta: azok az idők elmúltak, most már az a cél, hogy közel legyenek a nézők a pályához. A '60-as években még nem voltak külön futballstadionok. Egyébként nagy támogatója a profi sportnak, de Magyarország messze többet fordít a közösség pénzéből professzionális sportra, mint amennyit az ő ízlése szerint kellene. De azt se lehet mondani, hogy a legcsóróbbak között vagyunk Európában, és vannak dolgok egy, amelyekre egy normális társadalomban az embereknek áldozniuk kell. Nem biztos, hogy jó ötlet volt felépíteni a 77. focistadiont, fenntarthatósági problémákkal, de hogy egy atlétika formátumú sportágnak legyen egy, az nem csak fenntarthatósági kérdés is szerinte. Ez olyan, mint hogy szükség van Budapesten x darab színházra, koncerthelyszínre, és így tovább. Az államnak ki kellene vonulnia a profi sport támogatásából, amennyire csak tud, de nem nullára írni az egészet.

Gyulai Márton arról is beszélt: 2000 sportoló, 3000 vendég (ők csak a csapatok), 8-10 ezer ember forog a városban, elfoglalják a város egy részét tíz napig, két hétig, egymilliárd ember csak a tévék, monitorok előtt követi a versenyt és nézik az országot, a „nemzetet, a magyarokat, akik ezt összerakják”, ezért fontos, hogy partner legyen a szervezőbizottság és a városvezetés. Mi az első kapavágás időpontja? 2023. augusztus 29-én kezdődne a világbajnokság, egy évvel hamarabb kész kell lenni, így ahhoz, hogy biztonsággal elkészüljön, minden perc számít.

 
A Csepel-szigeti Budapesti Atlétikai Stadion látványterve (építészfórum.hu)
 


Az mfor.hu még az önkormányzati választás előtt közölt egy hosszabb cikket a témában, ebben azt írják: a stadion árára nézve a szakma a Puskás Aréna 190 milliárd forintját tartja irányadónak. Az olimpiai pályázatban is szerepelt ez a helyszín, akkor még 120 milliárddal. Az ide látogató turistákkal kapcsolatban a két és fél évvel ezelőtti vizes vb jól tanulság volt: a KSH adatai szerint 2017-ben éppen a világbajnokság hónapja volt az egyetlen, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten, mint egy évvel korábban. A vb összege egyébként teljesen elszállt, az eredeti tervek még 25 milliárdról se szóltak, majd valahol 140 milliárd fölött zárt a végösszeg. A látványtervekkel is óvatosan kell bánni, hiszen az atlétikai stadion építészeti terveit az úszóarénát is tervező, majd átrajzoló és módosító, "kormányzati szempontból kezesnek számító" Napur Architect Építészeti Iroda készítette el nettó 4,7 milliárdért. A Duna Aréna esetében Fürjes Balázs akkori kormánybiztos (ma már államtitkár) tévéadásban ismerte el, hogy az eredeti, meglehetősen impozáns látványterv blöff volt.

A teljes beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: építészfórum.hu

Hosszabbítás
2019. november 19., kedd 15:00
Műsorvezetők: Rév Dániel, Farkasvölgyi Gábor