Fiala-Butora: Nagyobb nemzetközi nyomás nélkül folytatódni fognak a vagyonelkobzások

A múlt héten elutasította a komárnói rendőrség Fiala-Butora János, Orosz Örs és Stubendek Attila önfeljelentését. Ők voltak azok, akik, miután a szlovák kormány arról döntött, hogy büntethetővé teszi a Beneš-dekrétumok nyilvánosan megkérdőjelezését, úgy gondolták, hogy a tiltakozás részeként tesztelik, hogyan lép a rendőrség.

A decemberben elfogadott büntetőtörvénykönyv-módosításról, illetve a jogszabály értelmezhetetlenségéről korábban már beszéltünk Fiala-Butora Jánossal, aki, amellett, hogy beleállt a tiltakozásba, kutató és a kisebbségi jog európai szakértője.

Fiala-Butora a Reggeli gyorsban most elmondta, bár nem precedens alapú a szlovák jogrendszer, amíg az alkotmánybíróság nem dönt a kifogásolt jogszabályról, irányadó lehet a komárnói nyomozók döntése.

A rendőrség volt eddig az egyetlen szerv, amelyiknek alkalma volt értelmezni ezt a jogszabályt és a vártnál alaposabb indoklást kaptunk, lényegében a között választhattak, hogy magukból csinálnak hülyét vagy a kormányból, utóbbit választották, amivel némileg megszégyenítették a kormányt – mondta Fiala-Butora.

Három alaposan kifejtett elem szerepel az indoklásban, amelyek komoly muníciót jelenthetnek a későbbi tiltakozáshoz, nyomásgyakorláshoz – a jogszabályt jelenleg nem csupán az alkotmánybíróság, hanem például nemzetközi szervezetek is vizsgálják. Az indoklás szerint egyrészt teljesen értelmezhetetlen a jogszabály, nem derül ki belőle, hogy mit jelent a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése. Másrészt, hogy alkotmányellenes, hiszen – bármit jelentsen is – kijelentéseket nem lehet büntetni, a szólásszabadságot az alkotmány védi, ami így felette áll a büntetőtörvénykönyvnek. Harmadrészt, mi ugyebár tényleg cáfoltuk a kormány állításait, vagyis megkérdőjeleztük a kormány hivatalos álláspontját a dekrétumokról, ugyanakkor – ahogy azt a hatóság maga is leírta – történelmi tényeket mondtunk el, így tehát nem is kell ezeket bizonyítani. Csakhogy, ha ezek az állítások igazak, akkor a kormányéi mik? Ezért is kellemetlen a helyzet – mutatott rá Fiala-Butora.

A nyomozás megszüntetése után az ügyészség ugyan még beavatkozhat, de a kutató szerint jogilag erre már nem sok oka lesz, a kérdés, hogy politikai nyomásgyakorlás lesz-e arra nézve, hogy megvédjék a kormány álláspontját. Ha nem lép az ügyészség, az a hallgatólagos elfogadása annak, hogy a rendőrség helyesen értelmezte a törvényt – véli Fiala-Butora.

Ahogy arról a Btk-módosítás decemberi elfogadása óta sok szó esett, ma is érvényes a Beneš-dekrétumoknak az az évtizedek óta sokat kritizált rendelete, amely lehetővé teszi a kisebbségek vagyonának elkobzását. Ez most jellemzően úgy valósul meg, hogy földeket vesznek el, amelyek azután az államhoz kerülnek.

Jelenleg is több mint száz vagyonelkobzási bejegyzés vár beírásra a földhivatalokban, legalábbis amelyekről tudunk – mondta Fiala-Butora, aki többedmagával vizsgálja ezeket az ügyeket, mintázatokat keresnek. Próbáljuk utánkövetni az egyes parcellák esetében, mi történik. Van, ahol autópálya-építés miatt, van, ahol nagyberuházások előkészítése miatt történik a vagyonelkobzás, de vannak ártatlannak tűnő parcellák is, ahol nem világos mi az ok – mondta a kutató, aki szerint nagyobb nemzetközi nyomás nélkül ez a gyakorlat folytatódni fog.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)