„Köszönjük,
Belső közlés

Ferencz Mónika: Az elhidegülés tavai

17/04/2020 20:38

| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió

A költészet napjától kezdve a karanténidőszak végéig a Klubrádió honlapján minden nap közzéteszünk egy verses vagy prózai felolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül, hogy az otthon maradást ezzel is tartalmasabbá, könnyebben elviselhetővé tegyük. Ma Ferencz Mónika költőtől hallgathatják meg Az elhidegülés tavai című verset a szerző előadásában.

2020. április 17. Belső közlés-részlet (2020.04.17. Ferencz Mónika: Az elhidegülés tavai)
00:39
00:00

Ferencz Mónika a rendszerváltás után született költőgenerációhoz tartozik, akiknél már nem ritkaság, sőt egyes körökben szinte általánosnak számít, hogy a piaci körülmények között folytatott kenyérkeresetük mellett foglalkoznak irodalommal. Ez nyilvánvalóan az ő költészetén is meglátszik, hiszen neki a vers már nem annyira önkéntelen, választás nélküli küldetés, mint szándékos és szabad önkifejezés. Ezt példázza az eddigi talán legerősebb verse, a Cefeidák, amely a Hátam mögött dél című debütáló kötetében jelent meg néhány éve és amelyet az alábbi videóban a szerző saját, szuggesztív előadásában is meghallgathatnak.

A most nálunk is meghallgatható, Az elhidegülés tavai című versét tavaly a Belső közlés adásában olvasta föl először. Ebben a vers központi metaforáján keresztül vall a tényleges, életszerű átélés és az elvont megfogalmazás viszonyáról, valamint az ennek hátterében meghúzódó, gyakran a kettő közötti félreértésekhez vezető önértékelési kérdésekről. Végül a vers zárlatában kimondja, hogy a le- és fölértékelés hullámzó egyensúlya mögött megbújó, látszólag a zuhanástól és a kiemelkedéstől való félelem dinamikája valójában egyszerűen az átéléstől való félelemből fakad. Mindezzel egy sokak életét meghatározó szerkezeti problémát boncolgat érzékenyen a nyelv eszközeivel, és egyúttal korosztálya növekvő igényét is kifejezi a kérdés megfogalmazása iránt.

A felolvasás óta a szerző elkészítette a vers új változatát is, amelyben konkrétan is említi a generációs vonatkozást. Ezt a változatot ide kattintva olvashatják el.

A vers a fenti lejátszás gombra kattintva hallgatható meg.

Az adás, amelyben a felolvasás először elhangzott, itt hallgatható meg.

 

A vers írott szövege:

Ferencz Mónika: Az elhidegülés tavai

Az elhidegülés tavaiban kell úsznia azoknak,

akiket gyermekként nem szoktattak hozzá
a természetes fürdővizekhez.

Ehhez meg kell tanulni köbméterben
vagy literben mérni a nehézségeket,
és gyakorlottan venni a mély levegőt.
Volt, hogy azt gondoltam, különb vagyok.
Egyszerre a jelzés és az ösvény:
az utazó emlékezete.
Volt, hogy azt gondoltam, én csak azért
gyakorlom olyan kitartóan a karcsapásokat,
mert a metróban a mélységtől,

a repülőn pedig a magasságtól félek.
De azt hiszem, valójában csak nem akarok
a víz alá merülni többé.