Fekete-Győr: Nem az a kérdés, hogy lenni vagy nem lenni

Fekete-Győr András a nap folyamán rádiónknak elmondta, kilép a Momentumból, ha pártja elindul a választáson. Erre reagált Tompos Márton, az ellenzéki párt elnöke, aki azt írta: ez a kérdés többször felmerült már a pártban, és fontos is megvitatni, de szerinte nem a nyilvánosság előtt, hanem csak belül. "Sajnos ezt a vitát András ma önhatalmúlag kivitte a nyilvánosság elé, lájkokra váltva egy belső dilemmát, és nyomást gyakorolva a belső döntéshozatalra" – írta Tompos. Érdemes azt is hozzátenni, hogy a párt két egyéni körzetben, Budapesten győztes politikusa, Hajnal Miklós és Orosz Anna is bejelentette, nem indul '26-ban.

Ezekről a fejleményekről kérdeztük a Megbeszéljük adásában Fekete-Győr Andrást, a Momentum volt elnökét, aki azt mondta: „szerintem nem az a kérdés, hogy lenni, vagy nem lenni, hanem, hogy a történelem jó, vagy a rossz oldalára [akarunk] állni. A probléma része lenni, vagy a megoldás részévé válni”. És ha a Momentum azt gondolja, hogy a 2-3-4 százalékával a megoldás részévé tud válni, nem pedig Orbán Viktor kottája szerint játszik, akkor téved – jelentette ki az ellenzéki politikus.

„Én kitettem ezt az asztalra, mert nyolc évvel ezelőtt csináltunk egy mozgalmat, egy pártot, amit ha csak két szóval kéne leírnom, akkor valódi rendszerváltást követelt és ígért. És ehhez hűnek kell maradni. Sok olyan pártot látok, amelyek önérdeket követve, közérdeket, közjót figyelmen kívül hagyva politizálnak. Nem léphetünk ezeknek a pártoknak a nyomdokaiba” – fűzte hozzá.

„Itt felelősségünk van”, ennek a nemzedéknek és a politikusoknak is felelősségük van. ’26-ban változás lehet Magyarországon, „tisztán hiszem, és tiszta szívből hiszem, hogy lesz is egyébként”, de ehhez sok mindenkinek kell áldozatot hoznia. A Momentum részéről ez egy áldozat. De ha valaki például kihagy egy olimpiát, utána indulhat a következőn, nyerhet érmet, győzhet is, ha jól küzd – mondta sporthasonlattal élve.

Arra a kérdésre, hogy érdemes volt-e már most előállni ezzel a javaslattal, egy évvel a választások előtt, Fekete-Győr azt válaszolta: szerinte azért igen, mert a javaslatnak két oldala volt. Az egyik az, hogy ne induljanak el most, ’26-ban. A másik viszont az, hogy a parlamenti támogatásaikból hozzanak létre 500 millió forint értékben egy rendszerváltó alapot. Három célra fordítanák ezt, az Orbán-rendszer politikai üldözötteinek segítésére, „gondoljunk itt Iványi Gáborékra, gondoljunk itt egyébként akár a Klubrádióra, gondoljunk itt tanárokra, rendőrökre”, hozzunk létre a vidéki kormánykritikus sajtó támogatására egy alapot, és támogassuk a rendszerellenzéki mozgalmakat, szerveződéseket, tüntetéseket, amik a következő egy évben csak szaporodni fognak. Viszont – fűzte hozzá – ahogy telik az idő, úgy fogy az erőforrás, és szerinte ezt nem szabad engedni. Úgy véli, a Fidesz azt szeretné, hogy a pénzüket indulásra, jelöltek kiválasztására, jelöltállításra, kampányra költsék. De Fekete-Győr nem ezt szeretné, hanem azt, hogy az említett célokért küzdjenek, dolgozzanak, szerinte ez a hasznos cselekvés most a Momentumnak.

A pártján belüli helyzetről úgy vélekedett: az ember látja a bizonytalankodást, az egymásnak ellentmondó politikai irányokat: „elindulunk januárban, mondja a pártelnök, és utána Hajnal Miklós visszalép, aztán megint elindulunk, aztán Orosz Anna lemond”, tehát azt, hogy ez nem jó, homály van szerinte, meg rendetlenség és rumli. Ez senkinek sem jó, sem azoknak, akik a Momentumban vannak, sem azoknak, akik a Momentumon kívül vannak, tehát rendet kell tenni, és valahogy most jött el ez a pillanat – vélekedett. Sokakkal beszélgetett erről, mondta, de a végső döntést ő hozta meg.

Hangsúlyozta, hogy küldöttgyűlésre van szükség, mert a küldöttek képviselik a tagságot, a tagság pedig a lelke a Momentum közösségének. Ez, az indulás, nem indulás annyira fajsúlyos kérdés, hogy ebben nem dönthet „csak az elnökség vagy csak Fekete Győr András”, ebben a tagságnak kell döntenie. Lát arra esélyt, hogy ezt a küldöttgyűlést hamarosan megrendezik, de nem ment biztosra a kiállásával, tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy ha nem indulnak jövőre, feladják-e a 21. századi, európai, demokratikus, liberális pártot, úgy válaszolt: „lépjünk egyet hátra, hogy Magyarország kettőt előreléphessen”. Szerinte ez a kulcs, ez a gondolat van a bejelentése mögött. Majd úgy folytatta: a hátralépés nem egyenlő a leüléssel vagy a meghalással politikai értelemben. Onnan még lehet majd előrelépni. Szerinte nem kell parlamenti pozíció ahhoz, hogy egy párt létezzen. Mikrodonációkból, kis összegű támogatásokkal, önkéntes munkával tud továbbmenni az egész. „Egyébként az a legszebb, nem az államon csüngeni a nagy dolog, az könnyű” – mondta.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Facebook (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)