Európa nem tárgyalóasztalt, hanem tárgyalótermet akar Putyinnak
11/03/2022 12:14
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Majdnem hat órás tanácskozás végén csütörtökön éjjel nyilatkozatot fogadtak az európai országok vezetői, akik Versailles-ben egyeztetnek az orosz-ukrán-háború miatt. Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója szerint mindenki az orosz gáz nélküli világra készül, de például Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban a nyugat-európai és a kelet-európai országok között hatalmas a szakadék.
Az ukrajnai orosz invázióval, illetve szintén a háborúval, de az európai energetikai szempontokkal kapcsolatban találkoztak kétnapos tanácskozásukon Európa vezető politikusai a Párizs melletti Versailles-ban. Magyarországot Orbán Viktor kormányfő képviselte, aki pénteken hajnalban igyekezett arról meggyőzni a magyarokat, hogy az orosz gázra és olajra nem fognak szankciót bevezetni Európában, így a magyar energiaellátás biztosított. A valóságról Arató Lászlót, a Klubrádió brüsszeli tudósítójától kérdezték a Reggeli gyorsban.
Arató László elmondta, a tagállamok elfogadtak egy nyilatkozatot, amiben bírálják Oroszországot és kiállnak Ukrajna mellett, illetve Ukrajna EU-s tagfelvételi kérelmét is úgymond üdvözölték, de ennél tovább nem mentek. Felkérték a Bizottságot arra, hogy terjesszenek elő egy javaslatot, mit tegyenek a tagfelvételi kérelemmel. Az egyik fő kérdés ugyanis az, hogy mihez kezd az Unió annak a tíz közép- és kelet-európai országnak a kérelmével, amiben gyorsított eljárásban kérik Ukrajna felvételét az EU-ba, de ezen az ülésen az uniós országok vezetői odáig sem jutottak el, hogy az EU tagjelöltnek tekintsenek az ukránokra. A tagjelölt státusz az még nem tagságot jelent, így sok idő el fog telni, amíg odáig eljutunk, mondta. Albánia például 2004-ben adta be a tagfelvételi kérelmét, és még el sem kezdődtek vele a tárgyalások.
"Már Dunát lehet rekeszteni az elítélő dokumentumokkal" - mondta Arató, aki szerint azt azonban nem is lehetett előre várni, hogy az EU most kimondja: innentől kezdve Ukrajnát tagjelöltnek tekintjük. A nyugat és a közép- illetve a kelet-európai országok között egy óriási szakadék van. "Közép-Európában és a Baltikumban azt akarják, hogy Ukrajna mihamarabb tag legyen, a nyugatiak szerint viszont Ukrajnának is be kell tartania a felvételi folyamatot, és a felvétel mindig a tagállam felkészültségén múlik: egy háborús ország felkészültségét viszont nem lehet értékelni, ez az út ezért Arató szerint zsákutca. A csatlakozás egyik leghevesebb ellenzője Hollandia, illetve a belgák, és a francia elnök is hasonlóképpen nyilatkozott.
Arató szerint van egy éles törés, és akik közelebbről látják az eseményeket, azoknak jogos aggodalmaik vannak az oroszokkal kapcsolatban, ezért azt szorgalmazzák, hogy Ukrajnának az EU-s tagsággal, és ezáltal nekik is legyen védettségük.
Az Unió másféleképpen, például pénzzel támogatná Ukrajnát, ezért az európai béke keretből 500 millió eurót biztosít Ukrajnának, ebből 450 milliót fegyverekre. Azt kérik, hogy az EU ugyanekkora tételt mozgósítson, és hasonló felosztásban küldjön további fegyverszállítmányokat, de ez EU-s hitelfelvételt jelentene, ezért erről még nincs döntés.
Ma az energiaellátásról szóló vitát folytatják a tanácskozáson, aminek alapját az Európai Bizottság keddi javaslata adja, ami szerint jelentősen csökkenteni kell az orosz függőséget. Ezzel kapcsolatban a lett miniszterelnök szerint teljes szankcióra van szükség, mivel Putyin szerinte csak úgy lehet a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, ha teljesen elzárják az oroszokat attól, hogy az energetikán keresztül uniós pénz nem érkezzen az orosz gazdaságba, amit aztán hadászati célokra tudnak fordítani.
Ambíciózus tervnek nevezte a brüsszeli tudósító azt is, hogy ha nem is három éven belül, de hat-nyolc éven keresztül kivezessék az orosz gázt és energiahordozókat az európai piacról, különösen, hogy ennek meg kell teremteni a másik oldalát, tehát más források után kellene nézni. Arató szerint ez már folyamatban van, és vannak tervek a katari, amerikai illetve norvégiai források bevonására. Az is cél, hogy jobb energiahatékonyságot érjenek el az uniós országok, hogy tehát hogy kevesebbet kelljen fűteni. "Energiabiztonság szempontjából arról is szó van, hogy az átlagos 30 százalékos feltöltöttség helyett az európai tárolók 90 százalékosra legyenek feltöltve a következő téli szezon előtt, és hogy újabbakat is építsenek" - mondta.
Szóba jött, hogy az uniós országok egymás között is tudjanak energiát mozgósítani, ha valakinek szüksége van rá.
Ezeket komolyan elhatározták, és egyetlen dokumentumban sem szerepel olyan mondat, hogy "ha majd Oroszországgal normalizálódik a kapcsolat". Ezen túl vagyunk, Arató szerint itt egy új hidegháború kezdetéről van szó, "amikor az európai vélekedés, hogy Oroszország kiírta magát a jelenkori közös európai történelemből. Nem üzletről van szó, hanem nemzetközi büntetőbíróságról. Nem tárgyalóasztal lesz, hanem tárgyalóterem, ez az európai elvárás" - jelentette ki Arató László.