„Zajlik
Reggeli gyors

Erdő Péter szerint a pápa a Kelet és Nyugat közötti hidat találja majd Magyarországon

20/04/2023 09:27

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Amilyen gyorsan lehet, ratifikálja Törökország és Magyarország Svédország NATO-csatlakozását – mondta Lloyd Austin, amerikai védelmi miniszter. A luxemburgi miniszterelnök az EP-ben bírálta Orbán Viktort a melegellenes intézkedések miatt. Dana Bash, CNN-es műsorvezető a varsói gettólázadás kitörésének 80. évfordulóján egy magyar felmenőjéről is mesélt. Erdő Péter a pápa budapesti látogatásáról nyilatkozott. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

A varsói gettólázadás 80. évfordulója alkalmából Dana Bash, a népszerű CNN-es műsorvezető-elemző családja, felmenői történetét osztotta meg. Megtudhattuk, hogy a nagyapja gondtalanul élt huszonévesen Ausztriában, mígnem a Kristályéjszaka és az utána történtek jelezték, jobb menekülni a régióból. Szülei Chicago felé vették útjukat, mert a család egy része ott már szerencsét próbált. Azonban Dana Bash nagypapája, Frank olyannyira szerelmes lett, hogy nem akarta itthagyni a Kassáról származó Terit. Prágában bujkálva titokban házasságot kötöttek, s végül 1941-ben, két hónappal Pearl Harbor előtt kijutottak Amerikába. Teri szüleit, Vidor Matildát és Rudolfot is igyekeztek rávenni, meneküljenek. Ők viszont – fogalmaz Bash, büszke magyarok voltak, s mindvégig bíztak abban, hogy velük semmi rossz nem történhet. A CNN műsorvezetőjének dédapját és dédanyját Auschwitzban gyilkolták meg. Vidor Teri testvérét pedig Stutthofba vitték a nácik, ott is halt meg. Dana Bash elmondta, ugyan nagyszüleinek semmi köze nem volt a varsói gettólázadáshoz, de minden évben Kaddisht mondott az ott elhunytakért. 1943. április 19-én tört ki a lázadás a varsói gettóban, miután a németek deportálni akarták a még életben lévő lakókat. Csaknem egy hónapon át hősiesen küzdöttek, de 1943. május 16-ára a németek leverték a felkelést és lerombolták a gettót. Életben maradt lakóit koncentrációs táborokba és haláltáborokba deportálták.

Xavier Bettel, Luxemburg homoszexuális miniszterelnöke, kemény szavakkal bírálta a magyar miniszterelnököt az Európai Parlament ülésén, miután a magyar kormány az LMBTQ közösségeket sértő, diszkriminációs és megbélyegző törvényt fogadott el - az AP strasbourgi tudósítását számos orgánum, így a Fox News vagy például a Times of India is átvette. "Ha bárki az ülésteremben azt gondolná, hogy tv-ben filmet nézve vagy egy dalt hallgatva hirtelen homoszexuálissá válhat, akkor az nem értett meg semmit. Egy meleg ember számára az a legnehezebb, hogy elfogadja önmagát. Bettel 2013 óta áll a kormány élén, 8 éve jelentette be, hogy férjhez ment, s két éve oda-odaszólogat Orbán Viktoréknak. Szerinte ez a magyar álláspont nagyon kilóg az uniós közösség sorából, nem beszélve arról, hogy az uniós országokon kívül a melegek élete veszélyben van. Idézem a beszédét: "Ha nem itt élnék, börtönben végezhetném, hisz még sok helyen életfogytiglant is kiszabhatnának rám. Hamarosan pedig egy EU-tagállam is ott tarthat, hogy erről csak titokban beszélhetnék, mert azzal vádolnának, hogy megrontom a fiatalokat. Én szégyellem magam azok helyett, akik a kisebbségek kárára akarnak szavazatokat szerezni.” Ennek a véleményének egyébként a 2019-es EU-Arab Liga csúcson is hangot adott Egyiptomban.

Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin üzent Magyarországnak és Törökországnak, hogy ratifikálják sürgősen Svédország NATO-tagságát – olvashatjuk a dubai székhelyű Al Arabiya potálon. Kollégájával, Pal Jonsonnal találkozott, s természetesen a leendő NATO-tagság volt a központi téma. Austin bízik abban, hogy még a júliusi NATO-csúcs előtt sort kerít ez a két ország a svéd tagság jóváhagyására, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének mielőbb 32. tagállamává válhasson. Bejelentette azt is, hogy Amerika már most tudja bizonyítani elköteleződését, hisz növelte az országban az amerikai katonai jelenlétet. A magyar döntés késlekedésével kapcsolatban a cikk Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár márciusi nyilatkozatát idézi, aki szerint "bőséges mennyiségű sérelmet kell feldolgozni" a ratifikáció előtt, hiszen Svédország képviselői "előszeretettel támadják Magyarországot" jogállamisági kérdésekben.

A jövőheti pápai látogatáshoz kapcsolt logón egy híd van. Erdő Péter bíboros a Boston Globe-tól korábban függetlenedett Crux Now portálnak adott interjújában elmondta, a szimbólum azért került a logóra, mert Budapest a hidak városa, de arra is utal, hogy Magyarország lehet a híd Kelet és Nyugat között. Ferenc pápa látni fogja, hogy miként segít a másfélmillió ukrán menekültet az ország – olvashatjuk a Rómából keltezett írásban. Magyarországon érvényesül a kulturális sokszínűség, amely párbeszédre hív – fogalmazott Erdő Péter. A kormány migráció kérdésében kialakított álláspontjába, amely alapvetően nem egyezik Ferenc pápa nézeteivel viszont nem kívánt mélyebben belemenni.

S végül röviden a brit ITV-ből megismert történetről: A húsvéti ünnepekre Magyarországra látogató, 30 éve a brit egészségügyben, Essexben dolgozó nővér, Kerstie Metcalf szívinfarktust kapott, s most kómában van. Fia panaszkodott, hogy nem kap hazánkban megfelelő ellátást, ezért kampányba kezdett, hogy az összegyűjtendő 50 ezer fontból haza tudja szállítani édesanyját, aki nem mellesleg azért érkezett Magyarországra, hogy megnézze és felmérje magának a nyugdíjas éveire kiszemelt országot.

Címlapi kép: Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, szentmisét celebrál 2023. április 6-án. MTI/Bodnár Boglárka