Érd polgármestere: Nem ördögtől való hozzájárulást kérni az új betelepülőktől, de az infrastruktúra-fejlesztésekhez állami támogatás kellene

Szerdán elfogadta a parlament a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt, amelynek értelmében az önkormányzatok jelentősebben beleszólhatnak, hogy kik – illetve még inkább, hogy mennyien – költözhetnek be a településükre. Az elővásárlási jog segítségével a testületek előnyben tudják részesíteni a helyi lakosok és ingatlantulajdonosok ingatlanszerzését a más településekről érkezőkével szemben, de például új adókat is kivethetnek a beköltözőkre. A törvény lehetőséget teremt, de az önkormányzatoknak nem kötelező élnie a megadott eszközökkel.

Az elmúlt évtizedben egyre látványosabb problémákat okoz a Budapest körüli agglomerációban, hogy a lakosságszám jóval gyorsabban növekszik, mint ahogy ezzel a helyi infrastruktúra fejlesztése lépést tudna tartani. Ugyanakkor nem csak a főváros vonzáskörzetét érinti, hogy viszonylag hirtelen átalakul egy-egy település működése, jellege a tömeges ingatlanvásárlás és betelepülés miatt, a Velencei-tó környéke vagy például a Káli-medence is szenved a folyamattól. 

Érd az egyik legsúlyosabban érintett település, az elsők között volt, ahol néhány éve "kirakták a megtelt táblát". Milyen a helyzet most és segíthet-e az új törvény? Erről kérdeztük a Reggeli gyorsban Csőzik László polgármestert.

Az érdi önkormányzat 2023 óta nem ad ki engedélyt új társas- és ikerházak építésére, a drasztikus intézkedéssel úgy tűnik sikerült szinte megállítani a népességnövekedést – számolt be a polgármester, hozzátéve, hogy kisebb szerepe ebben a CSOK átalakításának is lehetett.

Most papíron 74 ezren, a gyakorlatban kb. 80 ezren laknak a városban, pedig a településszerkezet inkább 50-55 ezer embert bírna el. A vízhálózatra már nem engednek rácsatlakozni több lakóegységes épületeket és morbid leszek, de már a temető is tele van. A népességnövekedés megállítása ellenére jelentősen romlott az érdiek életminősége, a feltorlódott problémákkal továbbra is napi szinten szembesülnek – mondta Csőzik. Az nem normális, hogy Érden nem tudunk új óvodát építeni, intézményt bővíteni, közben a fővárosban pedig összevonják vagy épp bezárják ezeket. Arról nem beszélve, hogy hány óra holtidő telik el az autókban az ingázók életében – példálózott a településvezető.

Fontos lenne, hogy az önkormányzatok visszakapják az építésügyi jogköröket, már ami az engedélyezési folyamatokat illeti, de ennél is lényegesebb lenne a pénzügyi támogatás. Az agglomerációs települések nem tudnak megbirkózni az infrastrukturális fejlesztési igényekkel. Érden invesztálni kéne az ivóvízellátásba, a csatornahálózatba, az áramellátásba, mindez – ami a lakosság ellátásához kellene – több tízmilliárdos nagyságrendben mérhető. Ehhez képest idén nálunk nulla forint jut saját beruházásra, túlélő üzemmódban vagyunk, a cél az, hogy ne menjünk csődbe – szembesített Csőzik.

Az új törvény arra biztosan jó, hogy felhívta a figyelmet a gondokra és talán újabb szabályozások megalkotására is ösztönöz. Mi azt szeretnénk kérni a kormánytól, hogy tekintse át sokkal alaposabban a problémát, akár létesítsen egy államtitkárságot vagy kormányzati szervet, amelyik ezzel foglalkozik, hiszen Magyarországon már öt-hétszázezer ember is érintett – mondta Csőzik.

A polgármester elmondta, nem zárják ki, hogy élnek az új törvény adta lehetőségekkel, de óvatosan közelítenek hozzá.

Nem véletlen, hogy a törvényjavaslat első verziója elvérzett, hiszen egy nagyon fontos jogot feszegetett. Magyarországon az emberek legnagyobb kincse az ingatlan, a családi vagyon ide összpontosul. Ha az önkormányzat korlátozhatja, hogy kinek adhatják el, azzal drasztikusan csökkenhet a házak értéke. Érden megkérdeztük a lakosságot, hogy mit szólnak a drasztikus eszközökhöz és egyértelműen kiderült, hogy ez egzisztenciális félelmeket kelt. Ezt belátta a tárca is, ezért is dolgozták át a törvényt – mondta Csőzik.    

A polgármester úgy véli, ez a szabályozás elsősorban azoknak a településeknek segíthet többet, amelyeknél a gondot a külföldiek ingatlanfelvásárlása okozza – például a Balaton-felvidéki falvakban.

Ugyanakkor, a friss lehetőségek közül a beköltözőkre kivethető adó lehetőségén elgondolkodnak az érdi képviselő-testületben, Csőzik megjegyezte, erről is megkérdezték a lakosokat. Önmagában nem ördögtől való, ha ésszerű anyagi hozzájárulást kérünk azoktól, akik beköltöznek, például arra, hogy földút helyett legyen aszfalt. Ugyanakkor ennek a mértékét alaposan át kell gondolni – magyarázta a polgármester. Ha kivetnénk például egy egymillió forintos adót a betelepülőkre, az lehet, hogy sokakat visszatartana, ugyanakkor magukat a helyben élő eladókat is nehéz helyzetbe hozná. Kérdés, mi az, ami nem korlátozza az ott élők tulajdonnal való rendelkezésének jogát. Másrészt, olyan mértékű adót nem kérhetnek el az emberektől, amelyből jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket lehetne kifizetni, a hozzájárulás inkább szimbolikus lehet.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)