ELTE mínusz, NKE plusz – így szabják át az egyetemi férőhelyeket

Megfélemlítés, politikai szempontok szerint osztogatott férőhelyek és tudatos kizárás a felsőoktatásból – így foglalta össze a Fidesz oktatás- és tudománypolitikáját az Akadémiai Dolgozók Fóruma. A Klubrádióban Gárdos Judit, a szervezet képviselője arról beszélt: miközben Magyarország az uniós sereghajtók között van a diplomás fiatalok arányát tekintve, az állam tovább szűkíti az államilag finanszírozott egyetemi helyeket.

„Magyarországon van az EU-ban a harmadik legkevesebb felsőoktatással rendelkező fiatal a 25–34 éves korosztályban” – emlékeztetett Gárdos Judit, hozzátéve: ehhez képest nem bővülnek, hanem csökkennek az állami férőhelyek. Elmondása szerint az idei felvételi adatok alapján „az emberek negyede nem állami finanszírozott képzésben fogja kezdeni az egyetemi tanulmányait”, ami már önmagában is tömegeket zár ki a felsőoktatásból.

Az ADF képviselője szerint a rendszer különösen azokat sújtja, akik nem jómódú családból érkeznek. „Aki nem tudja kifizetni a tandíjat, az egyszerűen kiesik, elmegy mást csinálni” – fogalmazott, ami szerinte hosszú távon a felsőoktatási létszámok stagnálásához vezet.

A legnagyobb visszavágások a társadalomtudományokat és a pedagógusképzést érintik. Gárdos Judit szerint országosan súlyos a helyzet: „a 20 legnagyobb egyetem közül 11-en csökkentik a társadalomtudományi férőhelyeket, pedagógusképzésben pedig hét egyetemen több mint 1100 hellyel lesz kevesebb, mint tavaly.” Úgy látja, ez különösen abszurd egy olyan országban, ahol krónikus tanárhiány van.

„Jól működő egyetemeken, népszerű képzéseken vágják meg a helyeket, ahová tavaly még állami finanszírozással bejutottak a diákok, idén viszont már nem fognak” – mondta.

A megfélemlítés szerinte nem nyílt tiltásokkal történik, hanem azzal, hogy a kormány kézben tartja a keretszámokat. „Nyáron húzzák meg a ponthatárokat, és ez végső soron a miniszter döntése” – fogalmazott, hozzátéve: az egyetemek sosem tudhatják előre, mi vár rájuk. Tavaly például az ELTE-n „40 százalékos vágást lengettek be a társadalomtudományokon, majd később mégis visszaadtak helyeket”.

Ez a bizonytalanság Gárdos Judit szerint tudatos eszköz. „Így lehet kézzel osztogatni vagy elvenni férőhelyeket, és nem csoda, hogy az egyetemek nem nagyon szólnak semmi miatt” – mondta. Úgy látja, ez a függési viszony magyarázza azt is, miért mentek bele sok intézményben az alapítványi modellbe, annak ellenére, hogy ezzel uniós forrásoktól estek el.

A forráselvonások közben nem egyenletesek: miközben a nagy tudományegyetemektől helyeket vesznek el, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) jelentős többletet kapott. „Az NKE-n és a MATE-n több mint kétszer annyi férőhely van, mint ahány hallgatót ténylegesen fel tudnak venni” – mondta Gárdos Judit. Szerinte hiába az állami ösztöndíjak és kollégiumi férőhelyek, „egyszerűen nincs elég jelentkező, mert a diákok inkább az ELTE-re és a nagy tudományegyetemekre mennének”.

Az ADF képviselője értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy éppen a pedagógusképzést kurtítják meg. „Teljesen érthetetlen, miért kell sikeres egyetemeken, pedagógusképzésben helyeket elvenni, amikor alig van szaktanár” – fogalmazott.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)