Deák András György: Reális lehetőség a 200 dolláros olaj, ha még két hétig nem változik a helyzet

Ha a Hormuzi-szoros tartósan zárva marad, az nemcsak az olaj árát emelheti meg drasztikusan, hanem valódi ellátási zavarokat is okozhat a világpiacon – vélekedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa. Szerinte rövid időn belül akár 200 dollár közelébe is emelkedhet az olaj ára, miközben egyes országok már most versenyezni kezdhetnek a rendelkezésre álló készletekért.

A friss hírek szerint a Perzsa-öbölben tankerhajókat ért támadások után a Brent olaj ára rövid időre ismét 100 dollár fölé emelkedett. Közben több szakértő - köztük Kaiser Ferenc a Reggeli gyorsban - is  arról beszélt, hogy Irán akár hosszabb időre is lezárhatja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ olajkereskedelmének jelentős része halad át.

Deák András György szerint egy ilyen helyzetre valójában nincsenek igazán kidolgozott nemzetközi tervek. Hozzátette: az irániak régóta készülnek arra, hogy szükség esetén lezárják ezt a térséget, amely több száz kilométeres partvonal mentén húzódik, és a hajózási útvonalak sok helyen nagyon közel haladnak az iráni partokhoz. A közgazdász szerint ehhez még folyamatos támadások sem feltétlenül szükségesek. "A huszik példájából látjuk, hogy nem kell minden nap megtámadni egy olajtankert. Elég időről időre fenntartani a fenyegetést, és a hajótulajdonosok már nem fogják odaengedni a hajóikat."

Az ellátási zavarok nemcsak az olajpiacot érintenék. Deák szerint több más nyersanyag is problémássá válhat, például a hélium vagy a műtrágya ellátása. Rövid távon azonban a cseppfolyósított földgáz és a hélium lehet a legsérülékenyebb, mert ezekből nincs olyan jelentős stratégiai tartalék, mint olajból.

A Nemzetközi Energiaügynökség már bejelentette, hogy 400 millió hordó olajat szabadít fel a stratégiai tartalékokból. Deák szerint ez első látásra soknak tűnhet, de valójában korlátozott hatása van. "Ez körülbelül 25 napnyi hiányt pótolna a jelenlegi számítások szerint" – mondta, hozzátéve, hogy ezek a készletek valójában nem kerülnek közvetlenül a világpiacra. Az országok inkább saját kieső importjuk pótlására használják fel őket. Ez azt is jelenti, hogy a szegényebb országok könnyen kiszorulhatnak a piacról. "Lesznek olyan államok Afrikában vagy Ázsiában, amelyeknek nincs sem kereskedelmi, sem stratégiai tartalékuk. Ők minden áron megpróbálnak majd olajat szerezni a világpiacon."

A szakértő szerint ilyen helyzetben a szankciók is háttérbe szorulhatnak. "Ha egy országnak nincs olaja, akkor meg fogja venni az orosz olajat is, hiába vannak szankciók" – mondta. Hozzátette: Oroszországnak ez akár kedvező is lehet, mert jelentős mennyiségű, korábban a szankciók miatt felhalmozott olajat tudna értékesíteni.

Deák András György szerint, ha a jelenlegi helyzet még néhány hétig fennmarad, akkor a 200 dolláros olajár sem kizárt. "Az olajpiac már most is rendkívül ideges, és ha ez így marad még két hétig, akkor teljesen reális lehetőség a 200 dolláros ár" - fogalmazott.

"Ahogy ez zajlik tovább, úgy benne van, hogy egyre rosszabb lesz a kimenetele. Ez olyan, mint egy 8000 méter feletti hegymászó, aki akármit csinál, akkor is fárad, mert az olajpiac is egy ilyen helyzetben van: fogynak a tartalékok, és persze lehet megnyugtatni magunkra, hogy nem lesz semmi baj, de ha nincs vége ennek a helyzetnek, akkor bizony lesz" - vélekedett.

Magyarország helyzetéről azt mondta, az ország jelenleg masszívan a stratégiai tartalékokra támaszkodik. Amikor a Barátság-kőolajvezeték leállt, mintegy 96 napnyi importnak megfelelő tartalék állt rendelkezésre, amelyet most fokozatosan használnak fel. A hatósági üzemanyagár szerinte ilyen helyzetben érthető lépés lehet. "Ugye ezt nem kommunikálta így a kormány, de az Egyesült Államokban, Japánban, mindenhol csatolnak hozzá ilyen árat. Pont ez a lényege, hogy hiába megy föl a világpiacon az olaj ár, olcsóban tudják adni, mert korábban vették olcsóban, ezért el lehet adni. Magyarországon is így van, vagy így kellene lennie. Itt jön az izgalomnak az a része, hogy ez meddig elég, illetve hogy vége lesz a konfliktusnak az idő, amíg ez tart" - mondta.

Deák András György az olajpiac rugalmatlanságáról is beszélt. "Főleg közlekedésben használjuk, és ott viszont csak az van, nem nagyon van más lehetőség, mint az olaj. Így ez az, amit vissza tudunk venni. A mostani olajkiesés pedig jóval több, mint amennyit az OPEC visszavágott a Covid idején. Akkor mintegy tízmillió hordós termeléscsökkentéről döntöttek, mert minden leállt a közúti közlekedésben. Most a teljes kiesést körülbelül 15 millió hordó per napra becsülik, tehát a világ forgalmában a Covid leállásnál is nagyobb visszaesést jelentene a világ közúti forgalmában" - magyarázta. Hozzátette, a vegyiparban lehet még a felhasználásból lefaragni, de ott sem lehet jelentős megtakarítást elérni. Az egyetlen, ahol látványos megtakarítást lehet elérni, az a közúti közlekedés. "És akkor lehet lamentálni azzal, hogy a személyautó közlekedését akkor láthatjuk, hogy az lehet gépjárműforgalmat" - tette hozzá.

Rámutatott, ha gyorsan lezárulna az iráni konfliktus, a piac viszonylag hamar megnyugodhatna. De például a Katari LNG-termelés minél hosszabb ideig marad állva, annál nehezebb újraindítani, akár több hónap is lehet, amíg elérik a termelési kapacitást. Ez attól is függ, hogy mennyire lövik meg az irániak az infrastruktúrát. Eddig azt láttuk, hogy külön megkímélték mind a gáz, mind az olajtermelési infrastruktúrát. 

"Hogyha holnap vége lenne a konfliktusnak - ami nem kizárt -, akkor lehet, hogy az így elsikkad, és azt mondhatjuk, volt szar két hetünk,aztán annyi. De hogyha ez sokáig tart - egy hónapon túl -, akkor bizony emlékezni fog rá mindenki és az öböl menti olajra akár tartós kockázati felár is rakódhat" - vélekedett Deák András György.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)