Csendes barát, kémek és kegyetlenség

Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének új filmje, a Csendes barát érzékeny és filozofikus alkotás, amely párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. A film elnyerte a 16. La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját.

Szokolay Domokos történész tanulmányának köszönhetően először ismerhetjük meg részletesen a Dallam csoport, egy nyugati bekötöttségű, második világháborús magyar kémakció történetét. Merthogy volt ilyen: az amerikaiak megpróbáltak budapesti hálózatot kiépíteni és politikai befolyást szerezni, hogy Magyarország szembeforduljon a németekkel és kilépjen a háborúból. A titkos akcióhoz két Fradi-legenda is kapcsolódott: Tóth Potya István és Kertész Géza. Nem rajtuk múlt, hogy tragédiába torkollott a történet.

Dr. Farkas Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem idén tavasszal kinevezett rektora, aki a hagyományok ápolása mellett elengedhetetlennek tartja a tanárképzés megújítását, a zenei utánpótlás biztosítását, a tehetségek felkutatását és gondozását, valamint a nemzetközi kapcsolatok bővítését.

Carl Lutz, a svájci embermentő diplomata több, mint 60 ezer magyar zsidó életét mentette meg a II. világháború alatt. 2014-ben Az elfelejtett hős címmel film készült az életéről. Nevelt lánya, a Svájcban élő Hirschi Ágnes újságíró Magyarországra látogatott – vele beszélgettünk.

Dr. Bene Adrián irodalmár, filozófus, a XXI. század kegyetlenségének kutatója és elemzője. Véleménye szerint a kegyetlenség nem mindig a klasszikus, fizikai erőszakban nyilvánul meg. Bár a jövő új formái megjósolhatatlanok, visszatekintve felismerhetők a mintázatok. A hétköznapi kegyetlenségek közös nevezője, hogy megtagadják a másik ember egyenlő méltóságát – a kirekesztő gesztusoktól a verbális megalázásig.