„Klubrádió“
Reggeli gyors

„Brüsszel súlyos hibája, hogy tíz éven át finanszírozta Orbán rendszerét”

3/02/2020 06:55

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Visszautasítják és nem írják alá az unió költségvetését a nettó haszonélvezők, köztük Magyarország; a britek kiválása után is forrásbővítést akarnak. Már tervezik az Orbán-Zelenszkij találkozót. A Die Welt Polyák Gábor médiakutatót idézi, aki üzent Brüsszelnek, de egyáltalán nem a kormánykommunikációban megszokott módon: szerinte az EU hibája, hogy Orbán Viktor illiberális rendszerét finanszírozza.

2020. február 03. Reggeli gyors / részlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (20.02.03.)
05:28
00:00

Nemhogy csökkentést, növelést akarnak

Visszautasítják és nem írják alá az unió költségvetését a nettó haszonélvezők – írja a Financial Times. A hétvégén Portugáliában tartott a „Kohézió Barátai” elnevezésű, 15 tagország képviselői részvételével tartott ülésen megállapodtak abban, hogy tiltakozásukat ekképp fejezik ki a következő költségvetési periódus 63 milliárd eurós megnyirbálása miatt. Magyarország, Lengyelország és Spanyolország képviselői is jelezték, nem látják el kézjegyükkel a büdzsét. Egyetlen tagország sem szenvedhet el aránytalan támogatásmegvonást – indokoltak. Ezzel mélyülni látszik a szegény és gazdag országok közti, egyre nyilvánvalóbb ellentét. A britek távozásával, akik a második legnagyobb nettó befizetők voltak, Brüsszel eleve 10 százalékos támogatásmegvonást terjeszt fel. Február 20-án lesz a rendkívüli, EU27-ek nevet viselő csúcstalálkozó Brüsszelben, ahol az Európai Tanács új elnöke, Charles Michel igyekszik kimozdítani holtpontjáról a két éve vitás ügyet. Dánia, Hollandia és Németország ragaszkodik a kohéziós alapoknak a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyított 1 százalékos csökkentéséhez. Ehhez képest a szegényebb tagországok 1,2 százalékos növekedést akarnak maguknak kiharcolni. Az amúgy is „spórolós” hírében álló Sebastian Kurz osztrák kancellár nem akar többet befizetni a büdzsébe, éss közölte, nem tágít az említett csökkentéstől. A jelenlegi rendszerben egyébként Lengyelország kapja a legnagyobb összeget, 23 milliárd eurót a kohéziós alapból, őt követi Románia 7, majd Magyarország 6 milliárddal. A 20-i esetleges kudarcot elkerülve a héten egyesével tárgyal a tagországokkal az Európai Tanács elnöke. Diplomaták szerint jó, ha decemberig sikerül alkut kötni. A Brexit után a 27-eknek ilyen és ehhez hasonló kemény kérdésekkel kell megbirkózniuk a jövőben.

Magyar orvosi bravúr

Magyar kórházban töltött nyolc napot teljes kómában, miután súlyos agyvérzést kapott a 23 éves, Londonból érkezett egyetemista – írja a brit Daily Mail. Leyth Hampshire egy uniós klímaprojekt keretében dolgozni érkezett Budapestre, amikor összeesett. Senki nem gondolta akkor, hogy túléli és valaha lábra áll. A világ egyik legjobb, magyar idegsebészének köszönheti, hogy 4 koponyaműtét után végül magához tért és most már a lábadozás szakaszában van az októberi válságos napok után. Hampshire vegán étrenden élt és triatlonversenyeken vett részt, egészségesebb életet nem is élhetett volna – derül ki naplószerű beszámolójából.  Valószínűleg ennek is köszönhette, hogy magához tért. Most azon dolgozik, hogy minél előbb felépüljön.

Találkozhat Orbán az ukrán elnökkel

Az európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Kuleba egy interjúban jelentette be, hogy már tervezik Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját – számol be az orosz nyelvű Ukrinform. Orbán Viktor vetette fel a találkozót, méghozzá úgy, hogy „kivárja sorát”. Kuleba erre úgy reagált: Orbán Viktor sokkal jelentősebb politikus annál, minthogy arra várjon, sorra kerül. Szerinte ebben a mondatban benne van, milyen kiváló Orbán humorérzéke és nem kevésbé diplomáciai érzéke. Ugyan a találkozó időpontját még megközelítőleg sem árulta el, de arra felhívta a figyelmet, hogy Zelenszkijnek Orbán és a kárpátaljai magyarok felé tett gesztusa volt, amikor újévi köszöntőjében magyarul üdvözölte őket. Azt azonban elárulta, hogy bár a törvényhozás nemrég a módosítókkal elfogadta és hatályba léptette a Magyarország által sérelmezett oktatási törvényt, nyilván ebben szeretnének közös nevezőre jutni.

Üzenjünk Brüsszelnek – másképp

A Die Welt teljes terjedelemben lehozta Polyák Gábor médiakutatónak és egyetemi oktatónak a Potsdami Egyetemen elhangzott beszédét abból az alkalomból, hogy Voltaire díjjal tüntették ki. Polyák sorra veszi mindazokat az Orbán-intézkedéseket, amelyek végül az uniós alapértékek „semmibevételét”, illetve a sajtó- és a szólásszabadság egyértelmű megsértését jelentik, és amelyek a rendszert illiberálissá tették, ami miatt már kevésbé nevezhető demokratikusnak. Nem véletlenül került be a beszéd az újságba akkor, amikor az Európai Néppárt hezitál a Fidesz sorsáról: kizárja vagy megtűrje. Polyák Gábor üzent ugyanis Brüsszelnek. Szerinte súlyos hibát nemcsak azzal követett el, hogy következmények nélkül maradtak bírálatai, de azzal is, sőt, legfőképp azzal, hogy 10 éven át finanszírozta Orbán rendszerét.

Soros-interjú Orbánról, Trumpról

Interjút adott Soros György a Corriere Della Sera olasz lapnak legújabb könyve olasz nyelvű kiadása alkalmából. Induló gondolata: forradalmi időket élünk. Harcot kell vívni a populisták és a klímaváltozás ellen. Előbbibe Orbánt épp úgy beleértette, mint Donald Trump amerikai elnököt, akinek meggyőző modoráról elismerően beszélt, de akit svindlernek és narcisztikus figurának tart. Majd hibáztatta Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját, aki szerinte csak a profitmaximalizálásra koncentrál és nem küzd az oldalon terjedő álhírek, félrevezető kampányok ellen. Trumpnak jó esélyt ad újraválasztásához. Orbánról azt állítja, hatalmát arra használja, hogy örökké megtartsa pozícióját. Ugyan lázadnak ellene a polgárok, de szerinte a helyén fog maradni.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2020. február 3., hétfő 07.00