"Benn akarunk lenni, klubtagok vagyunk” – mondta Orbán Balázs a magyar EU-tagsággal kapcsolatos szándékaikról

Új ablakban

2025. október 29. Reggeli gyors, részlet (2025.10. 29.) Kárpáti János lapszemléje

05:50

00:00

Tegnap ugyan már elhangzott a hírekben,

de érdemes kissé bővebben visszatérni arra, hogy Magyarország Csehországgal és Szlovákiával együtt Ukrajna-ellenes tömböt akar létrehozni az EU-n belül – írja a Politico, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatójának a közlésére hivatkozva.

Orbán Balázs a brüsszeli portálnak nyilatkozva ugyan ennél egy fokkal visszafogottabb kifejezést használt, és az „Ukrajnát illetően szkeptikus szövetség” kialakításának a szándékáról beszélt, aminek a lényege az EU-csúcstalálkozók előtti háromoldalú külön egyeztetések rendszeressé tétele lenne, a Politico szerint pedig valamilyen szilárdabb szövetség megkötése még odébb van, ám ez a formáció így is jelentősen akadályozni tudná az Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását célzó uniós erőfeszítéseket. Orbán Balázs felidézte, hogy ez a módszer a migrációs válság idején nagyon jól működött. Akkor, 2015-öt követően Lengyelországban az euroszkeptikus Jog és Igazságosság párt kormányzott, így az együttműködés a visegrádi négyek keretein belül valósult meg.

 

Orbán Balázs.

Fotó: / Facebook/Orbán Balázs

 

Ez a négyes összefogás az Ukrajna elleni frontális orosz támadás nyomán felbomlott, mert Lengyelország Moszkvával szemben héja, Magyarország viszont ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett – fogalmaz a Politico, és hozzáteszi: az új visegrádi szövetség négy helyett csak három tagból állna, mert Lengyelország mostani, jobbközép irányultságú miniszterelnöke, Donald Tusk eltökélten Ukrajna-párti, és valószínűtlen, hogy bármilyen szövetségre lépne Orbánnal.  Robert Fico és Andrej Babiš ellenben a magyar vezető nézeteit visszhangozza Ukrajnát illetően, és a gazdasági nyomásgyakorlás helyett párbeszédre szólít fel Moszkvával.

Orbán Balázs arról is beszélt a Politicónak, hogy az Európai Tanácson – vagyis a tagállami vezetők körén – túl a magyar kormánypárt a partnerségi kapcsolatok bővítésére törekszik az Európai Parlamentben, nevezetesen a konzervatív-reformista, a szuverenista, valamint néhány, baloldalinak nevezett csoportosulással. A portál a Fidesz pártcsaládját, a Patrióták Európáért frakciót, valamint a szuverenistákat is szélsőjobboldalinak minősíti.

A Politico cikke kitér arra, hogy Magyarországon választások közelednek, és hogy Magyar Péter TISZA Pártja most népszerűbb, mint a Fidesz. A választási kampányról Orbán Balázs azt mondta, hogy az „kemény lesz, mint mindig”. A politikai igazgató azzal vádolta Brüsszelt, hogy szervezett, összehangolt erőfeszítéseket tesz a magyar kormány elmozdítása érdekében, politikai támogatást nyújtva az ellenzéknek. Várhelyi Olivér magyar EU-biztosról, aki, mint a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet volt vezetője, a minap kipattant kémbotrány kapcsán került ismét a figyelem középpontjába, Orbán Balázs azt mondta, hogy nagyszerű munkát végez. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint az ilyen ügyekkel Magyarországot úgy akarják beállítani, mint ha nem lenne lojális az uniós intézményekhez. „Benn akarunk lenni, klubtagok vagyunk” – fogalmazott a magyar EU-tagsággal kapcsolatos szándékokat illetően.

Miért szavaz Európa egyre inkább a jobboldalra?

– ezt a mind gyakrabban elhangzó kérdést teszi fel ezúttal Sven Christian Schulz a mérsékelten baloldali Frankfurter Rundschau hasábjain, konkrétan annak apropóján, hogy ma előre hozott választásokat tartanak Hollandiában, és a jobboldali populista Geert Wildersnek jók a győzelmi esélyei.

 

Orbán Viktor és  Geert Wilders. Forrás:

Geert Wilders/Twitter

 

„Ezt a szép országot teljesen lerobbantotta a nyitott határ, a bevándorlás, a menedéknyújtás” – idézi az újságíró a Szabadságpárt vezetőjét, aki korábban azt is követelte, hogy Hollandia lépjen ki az EU-ból. „Az ember már a saját utcájában, a saját lakónegyedében sem ismeri ki magát, ez ellen tenni kell valamit” – így Wilders. A német újságíró európai körképe ugyanakkor azt mutatja, hogy a kontinens csaknem összes országában egyértelműen növekszik a szélsőjobboldali pártok támogatottsága. Az okokat keresve, a frankfurti lap megszólaltatja Tobias Mörschelt, a német szociáldemokrata Friedrich Ebert Alapítvány európai uniós irodájának a vezetőjét, aki szerint a szélsőjobboldali pártok eredményesen tudják kihasználni a széles körben elterjedt elbizonytalanodást és a válságokba való belefáradás jelenségét. Az árak emelkednek, kevés a lakhatási lehetőség, és már nem érvényes a felemelkedésnek a háború utáni időszakban még jellemző ígérete, az, hogy a gyermekeknek jobb lesz a soruk, és ebben az elbizonytalanodott légkörben a szélsőjobboldali pártok az elképzelt régi szép időkhöz való visszatérést ígérik” – magyarázza a Mörschel. Ezt kiegészíti Pawel Zerka, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának a kutatója azzal, hogy Donald Trump választási sikere sokakat felbátorított, hogy most nyíltan kifejezésre juttathatják addig elnyomott idegenellenes nézeteiket.

A szerző, amikor sorra veszi az egyes európai országok helyzetét, Moritz Körner német szabaddemokrata politikus véleményét idézve, Magyarországról azt írja: ha 2026-ban a választások nyomán sikerül is új kormányt létrehozni, kétharmados többség hiányában a rendszert alapvetően nem lehet majd megváltoztatni, Orbán saját ellenőrzése alatt tudja tartani az igazságszolgáltatást, a médiát és az állami javakat.

A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)