Az UNICEF is elfogadhatatlannak tartja Novák kegyelmét
7/02/2024 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az ENSZ Gyermekvédelmi Alapja elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, hogy Novák Katalin magyar köztársasági elnök kegyelmet adott egy pedofil bűnpártolójának – írja a Die Presse.
A nemzetközi médiában több helyen is felbukkanó téma, hogy az Egyesült Államok kormánya új vízumkorlátozások elrendelésének a lehetőségét jelentette be azokkal szemben, akik visszaélnek a kereskedelmi rendeltetésű kémszoftverekkel. Mint a Reuters írja, az új amerikai kormányzati politikával igyekeznek befolyásolni azoknak a külföldi kormányoknak, illetve vállalatoknak a magatartását, amelyek bizalmas értesülések kifürkészésének rosszhiszemű tevékenységébe bonyolódnak. Ezek a cégek olyan digitális platformokat fejlesztenek ki, amelyeket aztán emberi jogi aktivisták, újságírók, ellenzéki politikusok titkos megfigyelésére alkalmaznak – az erről szóló tudósítás szerint a fejlődő világban. A Reuters emlékeztet arra, hogy a washingtoni kereskedelmi minisztérium 2021-ben és 2023-ban számos ilyen céget helyezett gazdasági feketelistára, köztük a magyarországi székhelyű Cytroxot, az Intellexa görög vállalatot, valamint az izraeli NSO Csoportot és a Candiru elnevezésű céget. A hírügynökségi beszámoló arra nem tér ki, hogy az NSO terméke a Pegasus kémszoftver, amelyet magyar biztonsági szervek is beszereztek és használtak.
Novák kegyelem érthetetlen és elfogadhatatlan
Az UNICEF, az ENSZ Gyermekvédelmi Alapja elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, hogy Novák Katalin magyar köztársasági elnök kegyelmet adott egy pedofil bűnpártolójának – írja az APA osztrák hírügynökség, amelynek a tudósítását átvette a bécsi Die Presse. A cikk ismerteti az ellenzéki pártok felháborodott nyilatkozatait, valamint azt is, hogy a Magyar Nemzet mindezekkel szemben azt hozta fel, hogy a kegyelemben részesített személy betartotta a börtön házirendjét, és eleget tett a börtönőrök utasításainak.
Európának is fel kell készülnie arra, ha Trump nyer
És most nézzük a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai periodika honlapján a minap megjelent terjedelmes tanulmányt, amely arról szól, hogy Európának ellenállóképessé kellene válnia Donald Trump újabb elnökválasztási győzelme esetére. Pontosabban, az eszmefuttatás végül oda jut, hogy Európa „Trump-biztossá” tétele jól hangzik ugyan, de valójában akárki lesz a Fehér Házban, az öreg kontinens már nem számíthat következetes partnerként az Egyesült Államokra. És ezt nem akárkik gondolják így: a tanulmánynak öt társszerzője van, akkor is felsorolom őket, ha megy vele a drága idő: Arancha González Laya volt spanyol külügyminiszter, a párizsi Sciences Po egyetem dékánja, Camille Grand, a NATO volt főtitkárhelyettese, az Európai Külkapcsolatok Tanácsa vezető kutatója, Katarzyna Pisarska, a Varsói Biztonsági Fórum szervezője, az Európai Diplomáciai Akadémia elnöke, Nathalie Tocci, az Olasz Külügyi Intézet igazgatója, valamint Guntram Wolff, a Német Külkapcsolati Tanács igazgatója.
Szóval ők úgy ítélik meg, hogy Trump első elnöksége – a világtól elzárkózó amerikai politika - bizonyos értelemben arra ösztönözte az európaiakat, hogy a korábbinál jobban támaszkodjanak önmagukra. A gond nem csupán katonai-biztonsági jellegű. Trump alatt – írják a Foreign Affairs vendégszerzői – tovább romolhatnak az amerikai-kínai kapcsolatok, és ez nehéz helyzetbe hozhatja azokat az európai cégeket, amelyek mindkét irányban működnek: e vállalatok a kínai kapcsolat lebontására kényszerülhetnek, vagy Európa kénytelen lehet blokkolni a kínai befektetéseket. Európa digitális szuverenitása is veszélybe kerülhet, hiszen függ Amerikától a helymeghatározás, a műholdalapú kommunikáció, a felhőalapú internet, az adatbiztonság és a mesterséges intelligencia terén.
De ha Trump nem is tér vissza, Európának akkor is vannak teendői. Az Egyesült Államok már most is tesz külpolitikai, illetve gazdasági lépéseket, anélkül, hogy konzultálna Európával. Joe Biden 2022-es inflációellenes törvénye például kimondottan protekcionista intézkedés. Mindkét nagy amerikai párt politikusai arról beszélnek, hogy az indiai-csendes-óceáni térséget részesítik előnyben.
Mindent egybevetve – és ez a tanulmány fő üzenete – Európának a nemzeti különállás helyett az erősebb integrációra kell törekednie. A júniusi európai parlamenti választás erre esélyt kínál: a pártoknak a kampány során erősen kell ellenpontozniuk az izolacionista, demokráciaellenes retorikát. Európának képesnek kell lennie megvédeni saját határait, oltalmazni az emberi jogokat, segíteni a kereskedelem szabadságát, érvényesíteni a demokráciát, még akkor is, ha az Egyesült Államok ezt nem teszi – olvasható a tanulmányban.
A szövegben két magyar vonatkozás található. Az egyik, hogy a szerzők megemlítik a világjárvány utáni helyreállítási alapból Magyarországnak szánt pénz visszatartását a jogállami követelmények megsértése miatt. Itt azonban megjegyzik: az EU, ha komolyan veszi elveinek megvédését, ne riadjon vissza az alapszerződés olyan módosításától, amely lehetővé teszi egy tagállam szavazati jogának a megvonását.
A másik magyar utalás arra vonatkozik, hogy önmagában már Trump újabb elnökjelöltsége is bátorítja Európában az olyan nacionalista figurákat, mint Orbán Viktor.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.02.07., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János