"Az új törvényjavaslat gyakorlatilag nyílt beismerése annak, hogy ezt az összeget jogalap nélkül foglalta le az állam"

Horváth Lóránt ügyvéd, az ukrán pénzszállítók ügyvédje, akinek ügyfelei tanúként voltak lefogva, bilincsbe verve, elszállítva. Ez mennyire szokásos, hogy a tanúkat így lecsukják, mintha súlyos bűnözők lennének? – kérdezte műsorvezetőnk az Esti gyorsban. „Igen, itt gyakorlatilag egy idegenrendészeti jeljárásnak lehetünk a tanúi, aminek lehet része ilyen típusú kényszerintézkedés, azonban ebben az esetben ez teljesen indokolatlan volt, ellenállást gyakorlatilag nem tanúsítottak, csuklyában és bilincsben vitték őket mindenhová. Én azt gondolom, hogy ez nagyon súlyosan sértette a személyiségi jogokat”.

Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn arról beszélt, hogy „nem véletlenül csináltuk, amit csináltunk, a pénzt vissza nem adjuk nekik”. „A pénz egyelőre itt marad, várjuk, hogy az olajvezeték mikor nyílik meg, és várjuk az újabb ukrán pénzszállítmányokat Magyarországon keresztül” – tette hozzá, összekötve az ügyet a Barátság kőolajvezeték megjavításával. Ez politikai kijelentés volt, ők csak a jogi részét tudják értékelni – mondta az ügyvéd. Hozzátette: büntetőeljárás keretében foglalták le ezt az összeget. A büntetőeljárásban viszont nem közölték a sértettel, vagyis az Oschadbankkal (aki egyébként szintén az ügyfelük, nem csak a hét ukrán pénzszállító), ezt a határozatot. „Álláspontunk szerint nincs is határozat”. Erre utal, hogy a törvénytervezet, amelyet hétfőn nyújtottak be a parlamentnek, határozat nélkül is elrendeli törvényi szinten a lefoglalást. Ami kizárja a jogorvoslat egy lehetőségét. Tehát összességében azt lehet mondani, hogy a büntetőeljárásban ez a probléma nem volt kezelhető, mivel nem volt olyan bizonyíték, és nem volt olyan egyszerű gyanú sem, ami megalapozta volna ezt a lefoglalást. És ennek eredményeképpen ki kellett volna adniuk a pénzeszközt a büntetőeljárásban, ezért született a hétfői törvényjavaslat.

Az eredeti hír ugye arról szólt, hogy pénzmosás gyanúja miatt léptek fel, de hát ott akár a szándékos, akár a gondoltan alakzatnál a bűncselekményből származó dolgok átalakítása, átruházása vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele történik a vagyon eredetének eltitkolása céljából, illetve amikor nem veszi észre valaki a szükséges körültekintés hiányából, hogy a pénz bűncselekményből származik. Ha ezt csinálnák, akkor megvádoltak volna legalább két bankot azzal, hogy tudottan bűncselekményből származó pénzt mozgatnak. „Igen, azt gondolom, hogy a közvélemény számára is könnyen átlátható és világos, hogy a pénzmosást nem ilyen módon szokták elkövetni.” Számos elkövetési módszert ismerünk, és a hatóságok előtt is ismeretes, de pont azt, hogy két bank közötti tranzakcióból származó pénz legyen bűncselekményből eredő, szinte kizártnak tartja ebben az esetben. Az osztrákok nagyon alaposan átvizsgálták ezt a tranzakciót, ennek az összes bizonylata rendelkezésre áll. Egyébként a hatóságok is a beléptetésnél, Hegyeshalomnál, amikor ez a szállítmány beérkezett az országba, ezeket átvizsgálták és rendben találták – jelezte.

Az új törvényjavaslat nagyon sajátos megközelítése ennek az egész problémának, és „gyakorlatilag nyílt beismerése annak, hogy ezt az összeget jogalap nélkül foglalta le az állam, illetve a nyomozó hatóság”. Mint mondta, azt gondolja, hogy olyan atipikus elemeket tartalmaz ez a törvényjavaslat, amelyekre egyébként eddig nem volt példa, „mi is egy kicsit döbbenten álunk előtte”.

Részletezte: tehát például a jogszabály által lefoglaltnak kell tekinteni ezt a vagyontárgyat. A jogszabály maga jelöli ki a személyi és tárgyi körét ennek a vizsgálatnak; nem is nyomozásnak hívják, hanem vizsgálatnak. Ez a törvényszintű rögzítés kizárja a hatósági határozat jogorvoslatához való jogot. Szerinte most olyan exlex állapotban vagyunk, hogy a törvényt még nem fogadták el, hatósági határozat nincsen, mert azt nem közölték. Tehát ebben a pillanatban azonnal ki kellene adni ezt a vagyonelemet – ismételte meg Horváth Lóránt.

Lázár János nyilatkozatára visszautalva úgy fogalmazott: akkor nem kell büntetőeljárás ehhez, hát akkor az állam mondja azt, hogy „megfogtam a pénzt, és akkor adom vissza nektek, hogyha megnyitjátok a kőolajvezetéket”. „Teljesen felesleges végigjátszani ezt a bohóckodást”.

Elmondta azt is: a büntetőeljárás egyébként folyamatban van, tehát az nem szűnt meg, és annak a keretében történt a lefoglalás, így azt gondolja, hogy ez tovább is fog menni. Tehát most az történik, hogy azt a nyomozást, ami elmaradt a lefoglalás előtt, most pótolja be a hatóság. Úgy véli, ezek után fognak következni a kényszerintézkedések, házkutatások, és így tovább, a bűncselekménnyel kapcsolatban.

Azért is súlyos ez a törvénytervezet, mert gyakorlatilag a személyi körben a magyar felhasználást, magyar politikai pártok, szervezetek és személyek általi felhasználást, illetve a bűncselekményben érintettséget is köteles vizsgálni. Annak ellenére, hangsúlyozta, hogy magyar szála ennek az ügynek eddigi információik alapján nincsen. Tehát annyira tágra nyitotta most a kaput a nyomozóhatóság előtt ez a törvényjavaslat, hogy gyakorlatilag bármit megtehetnek.

Hatalmas a nemzetközi érdeklődés az ügy iránt, tehát a külföldi médiumok sem értik, hogy pontosan mi történik itt Magyarországon, szóval mindenkinek el kell magyarázni tételesen, hogy egyébként mi zajlik, mert számukra teljesen példátlan, példanélküli ez – közölte Horváth Lóránt.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)