„Támogassa
Reggeli gyors

Az orosz elnök végső célja az EU szétverése

12/08/2022 08:58

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Olaszországban az eddig nagy hanggal EU-ellenes jobboldali pártok teljesen más irányt vettek fel, és közös programtervezetükben kukába dobják az euroszkepticizmust, hogy megnyugtassák a nemzetközi piacokat és a külföldi szövetségeseket. De ki az, aki rombolja és igyekszik elejét venni az EU-ban a szolidaritásnak? Nemzetközi lapszemle.

2022. augusztus 12. Lapszemle 20220812/Kárpáti
05:41
00:00

Vlagyimir Putyin igyekszik megosztani az EU-t, és ezzel a kihívással szemben az Uniónak meg kell erősítenie szolidaritását – hangsúlyozza Jean Pisany-Ferry, a brüsszeli Bruegel intézet vezető kutatója a Handelsblattban megjelent vendégkommentárjában, amelyben az orosz elnök hűséges szövetségesének nevezi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Putyin Budapesten - Közös sajtótájékoztató
 
Putyin-Orbán találkozó
 
Budapest, 2017. február 2. Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztató végén a Parlament Vadásztermében. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
 

 

Az Európai Unió megbízhatósági próbatétellel néz szembe – írja Pisani-Ferry. Hangsúlyozza, hogy a szövetség egyik alapelve a szolidaritás, amiről régóta sokat beszéltek, de a valóság csak 2010-ben tette először próbára, amikor az euróválság mélypontján Görögország, Írország és Portugália kénytelen volt pénzügyi segítségért folyamodni, és ez sokk-ként ért több északi tagállamot. Öt évbe telt, mire sikerült felülemelkedni a nézeteltéréseken, és eldőlt, hogy Görögország bennmarad az euróövezetben. A leckét nem felejtette el Európa, és amikor 2020-ban a Covid-19-es járvánnyal szembesült, az Unió közös oltóanyag-beszerzési programot dolgozott ki, a gazdasági károk orvoslása érdekében pedig helyreállítási és ellenállóképességi alapot hozott létre. Ezeket a programokat joggal tartják az európai szolidaritás példáinak.

Az ukrajnai háborúval azonban új fejezet kezdődött, mert a jelentkező sokkhatás aszimmetrikus – írja a Handelsblattban. Lengyelországban például 1,2 millió, Spanyolországban csak 130 ezer ukrán menekült tartózkodik. Az orosz gáz az energiaszükségletek mintegy negyedét fedezi Magyarország, Lettország, illetve Szlovákia esetében, csupán egynyolcadát Németország és Olaszország esetében, míg Spanyolországban és Portugáliában elhanyagolható. A korábbi kihívásokkal ellentétben most Putyin személyében adott egy külső ellenség is, aki nem csinál titkot abból, hogy a maga hasznára kívánja fordítani, sőt, élezni akarja az európai országok közötti elllentéteket. Az orosz elnök végső célja az EU szétverése – állapítja meg Jean Pisany-Ferry.

Ellenfeleit Putyin a gázszállítások visszafogásával bünteti, Oroszország szövetségeseit pedig hűségükért megjutalmazza. „Ez utóbbiak közé tartozik Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki mostanra teljesen átvette az orosz narratívát, és azt állította, hogy az EU az Oroszország elleni szankciókkal tüdőn lőtte magát. El is küldte külügyminiszterét Moszkvába, hogy pótlólagos gázvásárlásról tárgyaljon” – olvasható Pisani-Ferry helyzetértékelésében.

A szerző kitér az olasz kormánykoalíció összeomlására is. Ezt nagyon rossz hírnek nevezi, nem csupán azért, mert Mario Draghi miniszterelnök az orosz agresszió elleni kemény fellépés egyik leghatározottabb szorgalmazója volt, hanem azért is, mert a koalíció felbomlását előidéző három párt – az Öt Csillag Mozgalom, a Liga és a Hajrá Itália – különböző mértékben oroszpárti nézeteket képvisel.

Foglalkozik Olaszországgal a Politico című amerikai portál európai kiadása is, némiképp meglepő tartalommal. Azt írja, hogy a szeptember 25-ikei választáson győzelemre törekvő jobboldali pártok közös programtervezete kukába dobja az euroszkepticizmust, szakít az EU-ellenes állásponttal, teljes mértékben kiáll az európai integráció mellett – azzal a céllal, hogy megnyugtassa a nemzetközi piacokat és a külföldi szövetségeseket.

A Georgia Meloni vezette pártszövetségben Meloni pártja, az Olasz Testvérek eddig kétértelmű álláspontot vallott, Silvio Berlusconi Hajrá Itáliája hagyományosan európárti vonalat vitt, a Matteo Salvini által irányított Liga azonban kifejezetten ellenséges volt az európai integrációval szemben, és Olaszország távozását követelte az euróövezetből. A jobboldali programtervezet most kiáll a közös európai politizálás mellett, és ígéretet tesz az uniós gazdasági helyreállítási alap teljes mértékű kihasználására, a célok bizonyos kiigazítása mellett. Ennek a pénzalapnak Olaszország a legnagyobb kedvezményezettje az EU-n belül. Azt is tartalmazza azonban a manifesztum, hogy a jobboldali pártszövetség, ha kormányra kerül, bizonyos reformokat fog szorgalmazni az euróövezet működését illetően: úgymond politikusabb, de kevésbé bürokratikus EU-t akar, meg akarja reformálni a stabilitási és növekedési paktum adóelőírásait, és nagyobb rugalmasságot akar engedni a pénzek elköltésében.

A torinói La Stampa szintén ismerteti a magát hazafiasnak mondó jobboldali pártszövetség 15 pontból álló közös programját. A lapnak az az alapvető benyomása, hogy a program az eddigi kormányzati irányvonalnál kevesebb zöld és kevesebb szociális tartalmat hordoz, valamint jelentős közmunkákat vetít előre.