Az orosz bombázás nem törte meg az ukránokat
17/11/2022 14:06
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Mikor lesz béke az orosz és az ukrán fél között? Egyre többen sürgetik őket a megállapodásra, de a téli hideg előtt mind a két fél stratégiai előnyre törekszik. A Lengyelországba hullott rakéták nagy riadalmat keltettek, de az elejétől látszott, ez nem szándékos támadás volt, jelentette ki Szenes Zoltán volt vezérkari főnök a Reggeli gyorsban.
Nagy riadalmat okozott, hogy kedden Lengyelországban két ember meghalt, mert ismeretlen eredetű rakéta csapódott a földbe, mondta Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, aki a Reggeli gyorsban beszélt az esetről és annak a következményeiről. Mint mondta, már a hírek elejétől látszott, hogy véletlen balesetről lehet szó. Szerdán a NATO nagyköveti ülésén az európi főparancsnok is arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy nem szándékos támadás volt, és Oroszország nem támadta meg a NATO-t.
Szenes Zoltán úgy tudja, egy ukrán légvédelmi rakéta követett egy orosz csapásmérőt, és "ennek következménye a sajnálatos incidens". Az oroszok ugyanis a kercsi híd egy hónappal ezelőtti "pusztítása óta" folyamatosan bombázzák Ukrajnát, főleg a kritikus infrastruktúrát, az energia- és közműrendszereket, és "ilyenkor nem tervezett események is bekövetkeznek, és ezek a rakéták nem a legmodernebbek, és ezzel függhet össze a baleset" - mondta.
A NATO ugyanakkor pontosan tudja, hogy meg kell erősíteni a keleti európai országok légvédelmét, mondta Szenes, aki szerint az Európai Égi Pajzs három éven belül modern, több szintű légvédelmi rakétarendszerrel védi majd azokat az országokat, amelyek csatlakoznak. Eddig 14 ország írta alá a csatlakozást, köztük a magyarok is, de Szenes szerint "érdekes módon pont a lengyelek nem írták alá". A lengyelek ugyanis az egész honvédelmüket az amerikaikkal közösen, illetve dél-koreai fegyverekkel erősítik. A cél egy 500 ezres lengyel hadsereg felállítása, a védelemre pedig a GDP-jük 5 százalékát fordítanák. Szenes szerint a mostani incidens után akár megfontolhatják a belépést, vagy amerikai Patriottal "nemzeti alapon erősítik meg a légvédelmet".
A NATO bővítésről Szenes azt mondta, reméli, hogy Magyarország is hamarosan ratifikálja a Svédország és Finnország csatlakozását, a kérdés, hogy mi lesz Törökországgal, ahol a hétvégén halálos terroristatámadás történt, de ennek ellenére bízik abban, hogy ők is egyetértenek a bővítéssel. Ennek érdekében az amerikaiak felvetették, hogy Törökország esetleg mégis kaphat a legmodernebb harci gépükből, az F35-ösből, amiből az eredeti tervek szerint is kaptak volna, de aztán hogy orosz légvédelmi rakétát is vásároltak, az amerikaiak kitették őket az együttműködésből.
Az amerikai biztonsági stratégiában már tényszerűen NATO-tagként említik a két skandináv országot, mondta Szenes, aki szerint nemcsak Amerika és a NATO, hanem az Európai Unió is "erősít", hiszen Bulgária, Románia is a Schengeni övezet tagjává válhat, ami tovább erősíti az együttműködést.
Közben egyre többen szorgalmazzák, hogy a két háborús fél tárgyaljon egymással, és a háborút észszerű kompromisszummal zárják le. Eközben az oroszok bombázással akarják elérni, hogy az ukránok meggyengüljenek, és a lakosság a téli hidegben inkább békét akarjon, míg az ukránok Herszon visszafoglalása után tovább támadnak majd, akár kelet felé, vagy Zaporizzsja irányába, hogy kettévágja az orosz védelmet.
A két fél tehát folytatni akarja a háborút, és minden szakértő szerint 2023 tavaszáig, nyaráig folytatódni is fog. Bombázással ugyanis nem lehet célt érni, ez látszik a herszoni ünneplőkön is, ahogy az ukrán katonákat ott fogadták: "nem tűnik úgy, hogy meg lennének törve az ukránok" - mondta a volt vezérkari főnök.
Azt jó jelnek mondta, hogy az amerikai-orosz-hírszerzés vezetői tárgyalnak, mert ez azt jelenti, hogy a mélyben próbálnak megállapodást tervezetet kialakítani, de ehhez kompromisszumok kellenek, mondta Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusa a Reggeli gyorsban.