Az erodálódó jogállam egy szelete a Klubrádió ügye

Az unió legfőbb bírói testülete – olvasható a beszámolóban - súlyosan megfeddte Magyarországot, amikor kimondta, hogy megsértették az EU jogát, amikor nem voltak hajlandóak meghosszabbítani a Klubrádió frekvenciaengedélyét. Az EUAlive az országban még megmaradt, kevés számú független rádióállomás egyikének nevezi a Klubrádiót. 

Miután 19 éven át tartó működés után 2021 februárjában kényszerűségből elhallgatott az éterben, az adó átállt a kizárólag online műsorszolgáltatásra, és továbbra is bírálóan szól a kormány politikájáról – írja a portál, és így folytatja: magyar illetékesek nem kommentálták azonnal az Európai Bíróság ítéletét, de a kormány a hasonló bírálatokat – külső beavatkozásnak minősítve - el szokta utasítani. 

A Klubrádió vezetése üdvözölte az ítéletet, bár a jogaiba való visszahelyezés – a folytatódó jogi csatározások közepette - továbbra is bizonytalan. Uniós, köztük európai bizottsági tisztségviselők az ügyet abba a tágabb keretbe illesztették, hogy Magyarországon erodálódik a jogállam, ami összeköthető a több milliárd eurós EU-támogatás befagyasztásával. Az EUAlive beszámolója szerint az ügy emblematikusan mutatja, milyen szisztematikus erőfeszítéseket tesz Orbán – 2010-es hatalomra történt visszakerülése óta - annak érdekében, hogy megszilárdítsa a média fölötti ellenőrzését. Kormányzata alatt Magyarország viszonylag pezsgő médiavilága kormánypárti kiadványok által dominált környezetté változott. 

A brüsszeli portál a folyamat kulcsfontosságú mozzanatának tartja a KESMA médiaalapítvány 2018-as létrehozását. A konglomerátum több mint ötszáz, jórészt Orbán szövetségesei által adományozott médiaintézményt olvasztott magába, és ezzel terjedelmes propagandahálózatot hozott létre, közvetett állami befolyás alatt. Ez a médiabirodalom, miként azt a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet leírja, egyazon szemlélet alapján biztosítja a felsorakoztatott médiaintézmények tájékoztató tevékenységét, és gazdasági nyomásgyakorlással, így állami hirdetések visszatartásával, valamint szelektív támogatások nyújtásával szorítja partvonalra a bíráló hangokat. 

Az EUAlive külön megemlíti a Népszabadság – a legnagyobb példányszámú magyar napilap 2016-os bezárását, az egykor független Origo hírportál 2015-ös eladását Orbán-párti érdekkör számára, az Index szerkesztői csapatának 2020-as kikényszerített lemondását, ami a Telex megalakításához vezetett, valamint azt, hogy tavaly a Blikket kormánypárti médiacsoport vette meg. 

Kitér a portál arra is, hogy 2021-ben kiderült, a kormány bevetette a Pegazus kémszoftvert újságírók, aktivisták, ellenzékiek ellen, illetve, hogy az elmúlt években nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva úgynevezett szuverenitási jogszabályokat alkottak a külföldi finanszírozásban részesülő csoportok megfigyelése és büntethetővé tétele érdekében. A sajtószabadság fokát illetően immár Magyarország kapta a második legrosszabb minősítést az EU-n belül Görögország után. 

Az EUAlive ugyan megemlíti azt az eshetőséget, hogy az Európai Bíróság ítélete az uniós jog tiszteletben tartására szoríthatja Magyarországot – hiszen ellenkező esetben bírságra kell számítania -, ám a választások közeledtével félőnek tartja, hogy inkább erősödni fog az elnyomás. 

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán az elmúlt években – nagyjából 2017-2018 óta – igyekezett kiterjeszteni a magyar kormánypárti média befolyását a Balkánon is. A Fideszhez kötődő üzleti körök befektetéseket eszközöltek és médiaintézményeket igyekeztek megszerezni Észak-Macedóniában, Szlovéniában, Szerbiában, Montenegróban, valamint Bosznia-Hercegovinában.  

 

A Klubrádió ügye mellett a nemzetközi média másik fontos magyar vonatkozású témája ezekben a napokban az, hogy miként lehetne rábeszélni Orbánt az Ukrajnának szánt uniós pénzügyi támogatási csomag elfogadására. A Politico tegnapi brüsszeli hírlevelének is ez volt a vezető témája, és az esélylatolgatás élén a portál azt idézte Paula Pinho európai bizottsági szóvivőtől, hogy az EU „valamiképpen” meg fogja segíteni Ukrajnát. A Politico kevés esélyt adott annak, hogy esetleg visszatérjenek az eredeti tervekhez, miszerint nem hitelből, hanem a befagyasztott orosz állami javak felhasználásával teremtenék elő a pénzt. Annak viszont minimális az esélye a portál szerint, hogy az uniós szerződések megszegését, például a jóhiszemű együttműködés elvének a felrúgását bizonyítsák rá a magyar kormányra – mire az eljárás lezárulna, addigra Ukrajnának elfogyna a pénze. Amit reálisnak tartott tegnapi hírlevelében a Politico, az az volt, hogy vagy elhárítják a Barátság kőolajvezeték újraindításának az akadályát, vagy pedig mézesmadzagot kínálnak Budapestnek a védelmi kiadások növeléséhez nyújtandó uniós pénzügyi támogatást illetően. 

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)