Az ELTE rektora szerint nem okoz politikai gellert a kutatókat meglepő akciója
27/05/2026 07:42
| Szerző: Klubrádió
Nem hiszi Darázs Lénárd, az ELTE rektora, hogy politikai befolyásolás lenne a humán kutatóhelyek kiválásáról tervezett belső, egyetemi szavazás. Bár az Orbán-kormány által az ELTE-hez kényszerített kutatóközpontok határozottan kijelentették, hogy szeretnének visszatérni az Akadémiához, a rektor szerint indokolt, hogy az egyetem a hozzájárulását a voksoláshoz köti.
Az, hogy belső szavazást szervezett az ELTE a tavaly hozzájuk került négy humán kutatóközpont kiválásának ügyében, pusztán arról szól, hogy szeretnék megkérdezni a kutatókat, mit gondolnak a lehetséges változásról, szeretnének-e kiválni és visszamenni az MTA-hoz, vagy sem – mondta a Klubrádiónak Darázs Lénárd, az ELTE rektora. Az egyetemi vezető nem hiszi, hogy egy ilyen voksolás önmagában „politikai gellert adna” az ügynek, vagy „valamifajta politikai befolyásolás tárgya lenne”. Ezzel szemben arra szolgál, hogy megkérdezzék a kutatókat, az ELTE milyen álláspontot képviseljen a társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontok Magyar Tudományos Akadémiához való visszatérésének kérdésben.
A rektor május 20-án este levélben jelentette be az érintett munkatársaknak, hogy dolgozói véleménynyilvánító szavazást szervez az ELTE a hozzá tartozó kutatóközpontok jövőjéről. Darázs azt is közölte, az egyetem a szabályszerű kiváláshoz három feltételt szab, amit a Klubrádiónak is megerősített. Az alábbi három feltételt állították:
- az MTA kezdeményezi az ELTE-nél a kutatóközpontok visszacsatolását,
- az ELTE megkérdezi a dolgozókat, hogy egyetértenek-e a szervezeti átalakítással,
- az egyetemet fenntartó állam képviseletében a felsőoktatásért felelős miniszter támogatja a visszacsatolást.
Ha ezek teljesülnek, az ELTE minden további nélkül visszaadja a kutatóközpontokat az MTA-nak. Addig pedig, ígéretükhöz híven, semmifajta olyan integrációs lépést nem tesznek, ami a kutatóhelyeknek más szervezetekbe olvadását, felosztását eredményezné. Vagyis kifejezetten egyben és készen tartják a kutatóközpontokat a visszacsatolás megvalósíthatóságáért – mondta Darázs Lénárd.
Többen azonban kritizálják a rektor voksolásról hozott döntését, miután a négy érintett kutatóintézet a közelmúltban már határozott állásfoglalást tett közzé, amelyben kijelentik, az MTA-hoz való mielőbbi visszakerülésben érdekeltek. Az MTA ezt követően pedig közölte, nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadja. „A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme” – fogalmaztak.
A 24.hu információi szerint az ELTE-s voksolásról hozott döntés teljesen váratlanul érte a kutatóközpontokat, és a főigazgatókkal sem egyeztettek előzetesen. Többen kifogásolják az időzítést is, mivel az új akadémiai elnök, a kormányváltás után megválasztott Pósfai Mihály csak június 1-jén lép hivatalba, így addig hivatalos szándéknyilatkozatot sem adhat ki.
Emellett problémásnak tartják a kérdések megfogalmazását is: az egyik szerintük indokolatlanul ELTE-ellenes hangulatot sugall, a másik pedig arra kérdez rá, hogy a kutatóközpontok támogatnák-e egyes integrációs folyamatok felfüggesztését.
Darázs Lénárd a Klubrádiónak azt mondta, az egyetem részéről 2025 augusztusa óta egyértelműen azt kommunikálták minden fórumon, hogy ha 2026 tavaszán a korábbitól eltérő politikai környezet alakul ki, akkor a három feltétel teljesülése esetén semmifajta ellenállást nem fejtenek ki azzal szemben, hogy a korábban hozzájuk került humán kutatóintézetek visszakerüljenek az MTA-hoz. Sőt, az ELTE támogatni fog egy ilyen folyamatot. Márpedig a 2026-.os választási eredmények egyértelműek: teljesen megszűntek azok az okok, amelyek miatt ezek a kutatóközpontok az ELTE-nél vannak.
A négy érintett társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontot még 2019-ben kormányzati döntésre – más kutatóhelyekkel együtt – elvettek az MTA-tól és a HUN-REN nevű újonnan szervezett kutatóhálózatban helyezték el, majd 2025 augusztusában onnan is kitették őket – így kerültek kényszerűen az ELTE-hez.
Kapcsolódó hír, hogy közben Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter május 26-án közölte, egyeztetett a HUN-REN elnökével, Gulyás Balázzsal, a kutatóhálózat vezetőivel, valamint az MTA-val is, és az a vélemény alakult ki benne, hogy „a jelenlegi vezetéssel nem képzelhető el a kutatóhálózat megújítása, és a kialakult feszültségek feloldása”. Ezért Tanács szerint az lenne a legszerencsésebb megoldás, ha a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója lemondana, és „egy átmeneti vezetésnek átadná a stafétát”, amely a kormánnyal, az MTA-val és az érintettekkel együtt dolgozhatná ki a kutatóhálózat hosszú távú jövőképét.
Nehezen viselte őket a NER
A történet legalább 2019-ig visszavezethető, amikor elcsatolták a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóintézeteit, majd az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) nevű szervezetbe tömörítették őket. Újabb lépésként pedig, 2023 szeptemberétől, a formációt átnevezték Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN). Itt sem állt meg azonban az átalakítások folyamata. Az újabb változtatás a kormányzattal szemben kritikus hangokat is elengedő, a NER-be nehezen illeszthető bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóhelyek hálózati kiebrudalásáról szólt.
Tavaly a négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot – amiket tehát pár évvel korábban, első körben az Akadémiáról választottak le –, egy újabb döntéssel a HUN-REN-ből is eltávolították. A társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontokat a dolgozók és a széleseb tudományos közösség jó részének tiltakozása ellenére az Orbán-kormány idején indult egyetemprivatizációnak szinte egyedül ellentartó – és feltehetően ezzel összefüggésben is rendkívül alufinanszírozott – ELTE-hez csatolták. Ezzel párhuzamosan az MTA elnöksége hibának nevezte az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontását. Közölték, hogy szerintük egy ilyen döntés precedenst teremt, ami nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését is eredményezheti.
Ezzel összefüggésben a kormány tudománypolitikájában, legalább a 2010-es évek végétől, egyértelműen megjelent a tudományos kutatóhelyek vélt praktikusság szerinti előrébb vagy hátrébb sorolása, az alapkutatások jelentőségének kvázi megkérdőjelezése. A humán kutatóhelyekkel kapcsolatban rendre előkerült, negatív felhanggal – közvetve vagy közvetlenül – az a megállapítás, hogy azok hosszú távú, tehát nem azonnal „hasznosuló” kutatásokat végeznek, miközben a kormányzat célja a tudomány és a gazdaság közti kapcsolat erősítése.
A humán részlegek kényszerű ELTE-hez kerülése előtt nagyjából két hónappal, 2025 júliusában Darázs Lénárd, aki akkor az egyetem frissen választott rektora volt, arról beszélt, az ország legjobbnak tartott felsőoktatási intézménye nem bekebelezni, hanem megmenteni szeretné a négy érintett kutatóintézetet. Főleg, hogy a jövőjüket illetően voltak olyan „horrorváltozatok” is, mint például, hogy egyben tartásuk helyett a HUN-REN-ből való kitessékelésük után szétdarabolják őket.
