Az elfogadáshoz kell három év
7/03/2019 13:50
| Szerző: Klubrádió
Kilépő. Újabb történet arról, miért megy külföldre valaki, talán végleg. S, hogy miért vicces a magyar politika.
Intenzív terápiás szakápoló volt itthon, nem is rossz helyen. A pécsi klinikán jó volt a felszerelés, viszonylag jó a fizetés, de mégsem jutottak egyről a kettőre. Hosszas gondolkodás után Kovács Tamás Zsolt és a párja úgy döntött, hogy irány Németország. Egy közvetítő cég segített.
Az ország legszegényebb helyére, Mecklenburg-Vorpommern tartományba, egy kisvárosba kerültek. 500 ágyas a klinika, még érződik a volt NDK-s szellem, konzervatívabbak az emberek, mint délen. Ám volt fix munkahely, szállás, nyelvtanfolyam.
Az első idő egy kicsit nehéz volt Zsoltéknak, egy ideig nem ismerték el a szakképzettségüket, a munkájukban jószerivel csak a hibákat keresték. Három év alatt beilleszkedtek, immár külön-külön. Zsoltnak van honvágya, a család, a barátok hiányoznak, félévente hazajön 2-3 hétre, de eszében sincs végleg visszatérni. Meg akarja várni, míg német nyugdíjat kaphat.
Az utolsó választás óta egyáltalán nem érdekli a magyar politika. Kintről nézve úgy látta, vicces volt, amit a pártok akkoriban csináltak.
Péterfy Gergely interjúját a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg.
