Alkut köthet az EB és Magyarország
4/10/2023 09:11
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Hozzáférhet a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott pénzek egy részéhez Magyarország, de ennek az az ára, hogy nem blokkolja az Ukrajnának szánt uniós támogatásokat – írja a Reuters, idézve egy uniós diplomatát is, aki szerint Magyarországnak sürgősen szüksége van pénzre, ami ösztönzi a reformot.
Donald Trump, európai konzervatív politikusok kórusával együtt egyre élesebb támadásokat intéz az elektromos meghajtású autók ellen. A belsőégésű motoroktól való elfordulás, ennek romboló gazdasági következménye az Atlanti-óceán mindkét partján kampánytémává válik – írja a Politico amerikai portál európai kiadása. A cikk idézi Trump egyik múlt heti beszédét, amely Michigan államban, egy Detroittól nem messze található autóalkatrész-üzemben tartott gyűlésen hangzott el. A belsőégésű motorok elhagyása a vég nélküli munkanélküliség és infláció felé vezető út – állította a volt amerikai elnök. Szerinte az elektromos autó túl költséges, és azoknak készül, akik csak nagyon rövid utakat akarnak megtenni, egyébként lehet pánikolni, hol találsz töltőállomást.
Eközben Európában – folytatódik a Politico írása – az elektromos autók ügye részévé vált a klímapolitikával szembeni népi ellenállás hullámának, miközben a szavazók érzékelik az emelkedő árakat. Matteo Salvini olasz közlekedési miniszter munkahelyromboló őrültségnek nevezte, hogy az Európai Unió be akarja tiltani a belsőégésű motorokat. Szerinte ennek Kína fogja hasznát látni. Alexandr Vondra cseh törvényhozó a környezetszennyezési határértékek szigorítóit az európai autóipar sírásóinak nevezte. Az Egyesült Királyságban Rishi Sunak miniszterelnök 2030-ról 2035-re tolta ki a benzines és a dízelmotorok kivezetésének a határidejét – a cikk szerint azért, mert jövőre alighanem választások lesznek. A közvélemény-kutatások Európa sok országában mutatnak jobbratolódást, és ezzel párhuzamosan az EU klímacélkitűzéseivel szembeni ellenállás erősödését – állapítja meg a Politico.
Arra is kitér ugyanakkor az amerikai portál, hogy a jobboldal nem egységesen ellenséges az újfajta járművekkel szemben. Példaként hozza fel egyfelől Brian Kempet, az amerikai Georgia állam republikánus kormányzóját, valamint Orbán Viktort, akit Európa egyik leginkább szélsőjobboldali vezetőjének nevez. Orbán, mint írja, azon ügyködik, hogy akkumulátorgyárak odacsábításával teremtsen munkalehetőséget, és már több mint húsz ilyen projekt létezik.
De – állapítja meg az újságíró – az elektromos autók elleni retorika így is terjed a konzervatívok körében mindkét kontinensen. Republikánus riválisai ugyan meg sem közelítik Trumpot abban, amilyen vitriolos hangon szónokol az elektromos járművek ellen, de azért az üzeneteik lényege ugyanaz: az elektromos meghajtás erőltetésével Biden kiszolgáltatja a munkahelyeket és az amerikai nemzetbiztonságot Kínának, amely jórészt ellenőrzése alatt tartja a világban az akkumulátorok gyártásához használt ásványkészleteket, valamint magát az akkumulátorgyártást.
Alkut köthet az EB és Magyarország
És akkor most lássuk a Reuters tudósítását azzal a tegnapi Financial Times-értesüléssel kapcsolatban, amely szerint az Európai Bizottság hajlik a Magyarországnak szánt, befagyasztott uniós pénzek egy részének a kiolvasztására.
A londoni székhelyű hírügynökség brüsszeli értesülése szerint az EU a jogállamisági aggályok miatt visszatartott összeget annak fejében szabadítaná fel, hogy Budapest elfogadja Ukrajna támogatását, beleértve az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését is. Egy másik uniós tisztségviselő arról beszélt a Reutersnek, hogy a pénz felszabadítását összekapcsolják olyan témákkal, amelyekben a szavazáskor teljes egyhangúságra van szükség. Ilyen például az EU-bővítés, valamint a költségvetési tárgyalások ügye. „Magyarországnak sürgősen szüksége van pénzre, ami ösztönzi a reformot. A Bizottság azt várja el Magyarországtól, hogy cserébe számos kérdésben álljon el a vétótól” – fogalmazott egy uniós diplomata.
Az új diktátorok állítják saját céljaik szolgálatába
Az új diktátorok letesznek arról, hogy nyílt elnyomással szilárdítsák meg hatalmukat, ennél aljasabb eszközöket alkalmaznak a demokrácia felszámolására – írja Jan-Werner Müller, a princetoni egyetem politológusa, a bécsi Der Standardban megjelent vendégkommentárjában.
A szerző szerint sokig tartotta magát az a mondás, hogy a demokráciát az különbözteti meg a többi rendszertől, hogy képes a saját hibáiból tanulni, és azokat kiigazítani, újabban azonban az autokrata erők is bebizonyították alkalmazkodóképességüket. Elkerülik a nyílt jogsértéseket, sőt, éppen a jogot állítják saját céljaik szolgálatába. Ezek az autokraták a közvélemény manipulálására összpontosítanak, miközben fokozatosan gyengítik azokat a demokratikus normákat és intézményeket, amelyektől legitimitásukat nyerték. A jobboldali populistáknak Lengyelországban és Magyarországon sikerült olyan hosszasan becsapniuk az Európai Uniót, hogy volt idejük megerősíteni uralmukat, átalakították a nemzeti intézményeket, kicserélték a személyzetet. Ezeket a károkat ugyan nem lehetetlen, de minden egyes nappal egyre nehezebb helyrehozni – állítja Jan-Werner Müller. Szerinte itt megfigyelhető bizonyos mértékű fatalizmus: a választásoktól valójában senki nem számít hatalomváltásra. Az intellektuális lustaság számlájára írja azt, amikor abból indulnak ki, hogy alkalmazni lehet korábbi átalakítási folyamatok tanulságait, figyelmen kívül hagyva a mai autokratikus berendezkedés újszerű elemeit. A professzor azt ajánlja, ne csak az úgynevezett globális trendeket nézzék az elemzők, hanem gondosan mérlegeljék az egyes országok sajátos helyzetét.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.10.04., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János