A TISZA és a Fidesz hívei összecsaphatnak egymással a választási éjszaka után
1/04/2026 05:33
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
- figyelmeztet a Politico, amely emlékeztet: Orbán Viktor miniszterelnök politikai pályafutásának legkeményebb küzdelmét vívja, és az a veszély fenyegeti, hogy véget ér 16 esztendeje tartó kormányzása.
2026. április 01.
Reggeli gyors, részlet (2026.04. 01.) Kárpáti János lapszemléje
05:28
00:00
Drámaian kiéleződött a feszültség
a magyar választási kampány hajrájában, a versengő felek vidéki szavazatvásárlással, illegális lehallgatással, moszkvai, illetve kijevi beavatkozással vádolják egymást. Orbán Viktor miniszterelnök politikai pályafutásának legkeményebb küzdelmét vívja, és az a veszély fenyegeti, hogy véget ér 16 esztendeje tartó kormányzása – írja budapesti tudósításában a Politico. Az amerikai alapítású, Brüsszelben szerkesztett Springer-portál úgy fogalmaz, hogy a jobbközép irányzatú TISZA Párt letaszíthatja a trónról a Kremlhez legközelebb álló uniós vezetőt, aki visszatérően gátolja az Ukrajna megsegítését célzó uniós próbálkozásokat.
A küzdelem középpontjában Ukrajna áll, és Orbán igyekszik belekapaszkodni az ukránokkal szembeni ellenszenvbe – állapítja meg a Politico, és ismerteti a Barátság kőolajvezeték ügyét, az ukrán pénz- és aranyszállítók elleni akciót, valamint a korábban a Tiszának dolgozó két informatikussal kapcsolatban elhangzott, ellentmondó állításokat.
Idézi a portál a TISZA vezetőjének azt a kijelentését, miszerint okuk van azt feltételezni, hogy a magyar titkosszolgálat, keleti hatalmakkal együttműködve, eredetileg katonai rendeltetésű kémszoftvert telepített a TISZA rendszereire és hálózatára. Kovács Zoltán, a külföldiek tájékoztatásáért felelős kormányfői szóvivő a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány rutinszerű diplomáciát folytat Oroszországgal, és hogy politikai nyomástól függetlenül folyik a TISZA Pártba való állítólagos ukrán beszivárgás kivizsgálása. Ez a magyar nemzeti érdekek védelmét szolgálja – mondja Kovács, és nem zárt ki újabb bejelentéseket még a választások előtt. A szóvivő egyúttal Fidesz-ellenes politikai fegyvernek nevezte A szavazat ára című dokumentumfilmet.
Beszámol a brüsszeli portál arról is, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ választási megfigyelő missziója jelentést tett közzé, amelyben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar médiakörnyezet a kormányoldali üzenetek terjesztését segíti, tekintettel arra, hogy a médiatulajdonlás kevés kézben összpontosul. Kovács Zoltán visszautasította ezt a szerinte politikai alapon megfogalmazott véleményt.
Ahogy a kampány intenzívebbé válik, és a felmérések a TISZA győzelmének a lehetőségét jelzik, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a TISZA és a Fidesz hívei összecsaphatnak egymással a választási éjszakát követően, kétségbe vonva a választási eredményt – hangoztatja a Politico. A portál kitér arra, hogy a Fideszhez kötődő Civil Összefogás Fórum felhívással fordult Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához, hogy küldjön megfigyelőket, egy konzervatív lengyel elemző műhely pedig százfős nemzetközi megfigyelő misszió létrehozását jelentette be, és ezt üdvözölte Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A Deutsche Welle német közszolgálati portál
magyar Watergate-ről és titkosszolgálati krimiről ír az elmúlt napok választási kampányhoz kötődő fejleményei kapcsán. A cikk szerzője, a történteket részletesen ismertető Keno Verseck szerint arra ugyan nincs bizonyíték, hogy a titkosszolgálati műveleteket személyesen a miniszterelnök rendelte volna el, valószínűtlen, hogy arról nem tudott, hiszen az alkotmányvédelem közvetlenül a miniszterelnök hivatala alá tartozik, és Orbán kancelláriaminisztere, Rogán Antal felügyeli.
A Deutsche Welle megszólaltatja Sükösd Miklós politikatudóst, aki a most előállt helyzetet összeveti a diktatúra 1989-90-es végső időszakával, és arra jut: az egykori állampárt nem kapaszkodott 1989-ben minden áron a hatalomba, és nem vette igénybe a titkosszolgálatot arra, hogy megbuktasson egy ellenzéki pártot. Most, 2026 tavaszán azonban más a helyzet, a Fidesz nem áll készen a hatalom átadására, és nem tartja be a demokratikus szabályokat. Megjegyzendő, hogy a portál által Sükösd Miklóstól idézett vélemény nem tér ki a Végvári-ügyre, az ellenzék ellen folytatott titkosszolgálati adatgyűjtés botrányára. Keno Verseck azzal zárja cikkét, hogy Orbán egy választási gyűlésen az általa oly gyakran használt katonai nyelvezettel élve rejtélyes fenyegetést fogalmazott meg, miszerint van még néhány golyója a tárban.
Végül pedig:
az EUObserver brüsszeli hírportál beszámol arról, hogy a gyakran csak Liberties-ként emlegetett Európai Civil Szabadságjogok Uniója, amely egy Berlinben bejegyzett, páneurópai emberi jogi civil szervezet, legfrissebb jelentésében azt állapítja meg, hogy az Európai Bizottság nem hatékony a jogállamiság megvédése terén, és hogy Bulgáriában, Horvátországban, Magyarországon, Olaszországban, valamint Szlovákiában a jogállamiság tudatos bomlasztása folyik. A Liberties ugyanakkor azt is hangoztatja, hogy más európai országokban, így Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban és Svédországban – nem egyértelmű politikai stratégia részeként ugyan, de – kimutathatók a jogállamiság visszaszorulásának egyes jelei.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.04.01, szerda 6.00
Szerkesztő:Kárpáti János
