A szemétdomb - Szénási Sándor jegyzete
8/04/2026 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Rémesen hasonlítanak egymásra, ez pedig csak azért lehet, mert egy bordából szőtték őket.
A világ sokféleképpen szokott veszélyben lenni, de a legnagyobb ártalmat valószínűleg a megzavarodott, irányát vesztett, önmagát csapdába csaló és ezért minden korláton túlmenően agresszív hatalom jelenti. Erre ma elrettentő példát globálisan a trumpi Amerika mutat, a mi kis álnok térségünkben, Kelet-Európában pedig az orbáni világ.
Rémesen hasonlítanak egymásra, ez pedig csak azért lehet, mert egy bordából szőtték őket.
Trump és az ő alázatos adminisztrációja azzal indult az Irán elleni háborúba, hogy kész terve van a zsarnokság megdöntésére, a nukleáris fenyegetés elhárítására, a proxyháborúkat provokáló rezsim katonai leépítésére, és természetesen az örökös iráni népboldogság megteremtésére. Politikusok különösen imádnak a népről gajdolni, különösen választások idején, vagy amikor éppen boldogtalanná teszik a populációt, és szeretnék, ha ezt egy darabig nem venné észre. Orbán is, Trump is mondhatni mesterfokon űzték a parasztvakítást, egészen addig a pontig, amíg életbe nem lépett a Sándor György-i axióma: elértük a szakadék szélét, de most majd teszünk egy nagy lépést előre.
Trump csak a lényeget nem érte el: nincs nála a négyszáz kiló dúsított iráni urán, nem tudta szétverni Teherán katonai képességeit, a proxyháborúk folynak, plusz ajándékképpen Irán lezárta a hormuzi szorost, vagyis az elnöknek sikerült az egekbe emelni az olajárakat, az amerikait is persze. Ezután a világ ura a blogjában egy kocsist megszégyenítően tört ki káromkodásban, majd meghirdette egy több ezer éves civilizáció visszabombázását a kőkorba, aztán pedig meghunyászkodva kéthetes tűzszünetet jelentett be, amit az USA igen, Irán viszont nem fog betartani, de ezt előre megmondta.
Ez ugyebár megalázóan szánalmas.
Eddig Irán, óriási áldozatokkal, de nyerésben van. Amerika is nyerésben van, sőt, már győzött is, legalábbis Trump-köre ezt zsolozsmázza, ám ezt ők sem hiszik el. Fogalmuk sincs, mit tegyenek, visszavonulni végzetes arcvesztés, és a szövetséges öbölmenti arab államok bizalmának elvesztése lenne, az Irán környékén történő amerikai katonai ácsorgás, döntő sikert nem hozó bombázás pedig a fullasztó és baromi drága csapdában tartózkodás meghosszabbítását.
Orbán is így van valahogy a mestertervek, győztes stratégiák nagyhangú deklarálásával, a sötétben kiabálással, a tereléssel arról, hogy rezsim az ország gazdaságát sok évvel korábbra lopta és bombázta vissza, a bebukott ígéretek helyett káromkodással és fenyegetőzéssel, hamiszászlós merényletkísérletekkel. De már nem működik semmi. Nyerhet még persze, ahogy Trump is elnök marad a szégyen és a káosz után is, de már semmi nem lesz ugyanolyan, mint volt.
És aztán eljön a pillanat, amikor, bár félelmet és ellenszenvet akarnak kelteni, csak a bohózatra telik.
Nap hír, hogy NAV szerint az ukrán „aranykonvoj” egyik tagja dokumentumot hamisított egy benzinkút vécéjében. Erről videó is van. Hogy miként, és honnan termett elő a budivideó, azt persze nem tudni, dehát a honi adóhivatal olyan okos, hogy előre látja, hol akar brunzolni és hamisítani az ukrán, így előre bekameráz. Az sem világos, ha ezt tudták, miért lökték át ezt a személyt is a határon? Arra meg végképp nem született neres ész, hogy megmagyarázza, egy banki alkalmazott a saját legális szállítmányáról mi a fenét kéne, hogy koholmányt fabrikáljon.
Ne is fárasszuk válaszokkal magunkat. A maradék hazugság hulladékaikat élik fel, újrahasznosított dohos szemetet. Ennyire telik.
Szénási Sándoir jegyzete az Esti gyors 2026 április 8-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)