Reggeli gyors

A politikai klíma sem kedvez a megfigyelési ügy feltárásának

22/07/2021 12:27

| Szerző: Klubrádió

Sepsi Tibor alkotmányjogász szerint a jogi lehetősége mindenkinek megvan ahhoz, hogy megtudhatja, melyik állami szerv, mit akart megtudni róla. A Reggeli gyorsban azonban ehhez gyorsan hozzá is tette, hogy az egy kérdés, hogy megtudhatjuk-e, de hogy megvannak eszközeink, amivel ezt megpróbálhatjuk kideríteni, az meg tény.

2021. július 22. Reggeli gyors - részlet 21.07.22. Sepsi Tibor
09:33
00:00

Nem mindegy, hogy ki az "adatgazda", azaz, hogy ki szeretne rólunk dolgokat megtudni: állami szervekről vagy konkrétan a nemzetbiztonsági szolgálatokról van szó. Sepsi szerint az alapjogainkhoz tartozó információs önrendelkezési jog fontos részét képezi a hozzáférési jog, ami azt jelenti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az adatkezelőtől információt kapjon: az kezel-e róla adatot, hgy milyen feltételekkel kezeli, és hogy mik ezek a kezelt személyes adatok.

A hozzáférési jog egy hagyományos jog, csak más néven futott korábban. Manapság a legtöbb adatkezelést a GDPR alapján lehet gyakorolni. "Ha tudom vagy gyanítom, hogy melyik szerv lehet az, amelyiknél ott lehetnek az adataim, akkor ahhoz az adatkezelőhöz fordulhatok, az pedig - szűk körű kivétellel - köteles megválaszolni" - mondta az alkotmányjogász.

Például megtudhatjuk a lakcímnyilvántartásból, hogy kik kértek le rólunk adatokat.

A nemzetbiztonsági szolgálatok viszont egy másik kérdés. "Több út van, de ezek többségében a semmibe vezetnek" - mondta Sepsi, amivel azt szerette volna érzékeltetni, hogy bár a titkosszolgálatok sincsenek kivéve a GDPR hatálya alól, de ha ők végzik a megfigyelést, és a mi adataink kezeliővé válnak, az információkérés "hatékonytalan". Ugyanis a konkrét adatkezelő ismeretében lehet kérdezni.

"Ha állam általi megfigyelésre utaló jelek vannak, vagy van egy gyanúm, hogy megfigyelnek, akkor sem tudja, hogy melyik adatkezelő döntése alapján történt meg". Az ilyen megfigyelésekre vonatkozóan azonban van egy jogorvoslati lehetőség, hogy a megfigyelt személy az adott nemzetbiztonságot felügyelő miniszterhez forduljon, és kérjen tőle tájékoztatást. Ha az is eredménytelen, akkor még marad a nemzetbiztonsági bizottság.

Ezt a rendszert úgy állították fel, hogy legyen benne garancia, mégpedig abból fakadóan, hogy politikai, többpárti felügyelet van az adatkezelések felett. Ugyanakkor "ebben a politikai klímában, ahol nem olajozottan zajlik a bizottság működése (konkrétan a Fidesz megakadályozza, hogy az ellenzék a bizottságot összehívja), korlátozott a siker". Sepsi szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok viszonylag széles körben megtagadhatják a hozzáférési igényeket, csupán annyit kell állítaniuk ehhez, hogy nemzetbiztonsági okból vagy mások jogainak a védelmében történt a megfigyelés. "A tág megfogalmazás ad lehetőséget ahhoz, hogy a magyar állam kibújhasson bizonyos ügyek vizsgálata alól".